Új Szó, 2020. április (73. évfolyam, 77-100. szám)
2020-04-01 / 77. szám
www.ujszo.com I 2020. április 1. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 113 A Covid-19-járvány páratlan tanulási lehetőséget biztosít a járványfigyelő Ml-knek, hogy a következő világjárványnál már sokkal jobban teljesítsenek (Shutterstock) Segíthet-e megjósolni az MI a következő j árványt? SZABÓ LACI A koronavírus elleni harcban mind nagyobb szerepe van a technológiáknak, köztük a mesterséges intelligenciának. Mennyiben gyorsíthatják fel e folyamatokat az Mlmegoldások, hogyan járulnak hozzá a védekezéshez? Jakab Rolanddal, a több mint 1000 Ml-szakértőt tömörítő Mesterséges Intelligencia Koalíció elnökével, az Ericsson regionális igazgatójával beszélgettünk. A mostani koronavírus-járvány mennyire befolyásolja a technológiai fejlesztéseket, azok bevezetését, gondolok itt például az 5G-re, mesterséges intelligenciára (MI)? Tény, hogy a járvány az Ml-ra specializálódott vállalatokat is érinti, nem véletlenül volt kénytelen számos, önvezető rendszert fejlesztő cég felfüggeszteni tesztjeit a Fordtól az Uberig. A rendkívüli helyzet azonban egyben lehetőség is, hiszen hirtelen több kérdés vált égető prioritássá, úgy mint például a távoktatás vagy a home office gördülékennyé tétele. Ez az igény egyrészt azonnali fejlesztéseket kíván, amit mi sem jelez jobban, mint például a mobilszolgáltatók hálózatbővítő intézkedései a megnövekedett mobilintemetes forgalom kiszolgálására. A válság még jobban rávilágít arra, hogy milyen sürgető és tömeges kereslet van a nagy adatmennyiségek valós idejű és felhő alapú feldolgozására, valamint a vállalati és mindennapi életünkhöz kapcsolódó folyamataink automatizációjára. Hogyan segítheti az 5G az egészségi ellátást, milyen új megoldásokat hozhat a technológia? A hagyományos orvosi eszközök szenzorokkal történő ellátása és 5G- hálózatba kapcsolása lehetővé teszi a távolról történő egészségügyi ellátást. A viselhető eszközök hálózatra kapcsolásával pár éven belül lehetségessé válik a páciensek távoli egészségügyi nyomon követése. Eljöhet a távoli műtétek kora! A beteg alapvető életjeleinek lemérését követően a továbbított adatok alapján lehetőség van automatikus vagy félautomatikus visszajelzésre is, amely életmentő lehet vészhelyzet esetén. A mobilkórházként működő mentőautók szintén alkalmasak lesznek menet közbeni, távoli sürgősségi beavatkozásokra. Ne feledjük a sportolók egészségét sem, hiszen a felkészítő stáb edzés közben és versenyhelyzetben is folyamatosan nyomon tudja kísérni állapotukat, ezzel is optimalizálva az ő vagy csapatuk teljesítményét. A mostanihoz hasonló egészségügyi vészhelyzetekben és természeti katasztrófák esetén is kulcsfontosságúak lehetnek a szupergyors és alacsony késleltetésű 5G- hálózatok, az emberek gyors tájékoztatása, az energia- és akkumulátorhasználat optimalizálása, valamint az, hogy a segítő, pl. katasztrófavédelmi szervezetek valós idejű és nagy felbontású, élő videókat kapjanak a katasztrófa helyszínéről. így akár távolról irányított eszközök segítségével azonnal elkezdhetnek dolgozni a mentésen, kárelhárításon. Jakab Roland, az Ericsson regionális igazgatója (Képarchívum) Sok szó esik mostanában a mesterséges intelligenciáról is. Ennek megjelenése mennyiben változtatja meg életünket, lehetőségeinket? A mesterséges intelligencia egy átfogó és egyben összetett kategória. Hogy mennyire az, az a legutóbbi OECD AJ konferencián vált még egyértelműbbé, ahol megállapították, hogy a mai napig nincs mindenki által elfogadott „hivatalos” fogalma. Egy szeletét ugyanakkor már most mindenki napi szinten használja, csak nem foglalkozik vele, mert legtöbbször nem is tudja, hogy az adott alkalmazás mennyiben épül Ml-re. Amikor a Netflix feldobja a következő filmet, a Google Maps kikalkulálja a leggyorsabb útvonalat, vagy amikor a telefonos ügyfélszolgálaton virtuális asszisztens igazít útba, az mind Mi-alapú megoldás. A technológia az élet minden területét átalakítja. A PwC kutatása szerint Szlovákiában csaknem félmillió, míg Magyarországon 2030-ig 900 ezer munkahelyet érint, de azt is látni kell, hogy nagyon kevés munkakör lesz, amelyet teljes egészében kivált. Jórészt egy csomó munkafolyamatot tesz hatékonyabbá, és a repétitív, az ember által amúgy sem kedvelt feladatok kerülnek hozzá. így több időnk marad a kreatív és stratégiai gondolkodást igénylő kihívásokra. Az algoritmusok az aktív tanulás útját járják majd, ahol az embert akkor kérdezik meg, ha elakadnak valamiben. Kétségtelen ugyanakkor, hogy ezek a változások mindannyiunktól azt követelik meg, hogy folyamatosan képezzük magunkat, és tartsunk lépést a fejlődéssel. A mostanihoz hasonló járványok előrejelzésében, megelőzésében is segítségünkre lehet az AI? Hogyan? A Covid-19-járvány páratlan tanulási lehetőséget biztosít a járványfigyelő Ml-knek, hogy a következő világjárványnál már sokkal jobban teljesítsenek. Ilyet használ a BlueDot nevű vállalat is, amelynek megoldása a WHO-nál kilenc nappal előbb, december 30-án értesítette az ügyfeleit, hogy Vuhanban váratlanul megugrott a tüdőgyulladásos betegek száma. Emellett több milliárd útiterv elemzéséből azt is helyesen jósolta meg, hogy a vírus merre teljed majd tovább. A BlueDoton kívül a Health- Map nevű szolgáltatás és a Metabiota szoftvere is felfigyelt a betegségek elszaporodására. Ha az algoritmusok rálátnának minden ország minden állampolgárának összes egészségügyi adatára, meg lehetne jósolni számos trendet mind rövid, mind hosszú távon. Ehhez viszont az szükséges, hogy vakon bízzunk a fejlesztőkben, hogy nem fogják illetékteleneknek kiadni, vagy indokolatlanul felhasználni azokat az adatokat, amik egyébként a magánszféránk legérzékenyebb részeinek számítanak. Ehhez van szükség az AJ szigorú etikai keretrendszerének megalkotására. Vannak konkrét eredmények, kutatások ezzel kapcsolatban? Az MI nemcsak a járványok előrejelzésében, hanem diagnózisfelállításban és a kezelésben is tud segíteni. Az Alibaba 96 százalékos pontosságú diagnosztikai szoftvert készített, míg a Blue Ocean Robotics UVD robotjai ultraibolya sugarak segítségével pusztítják el a vírusokat és baktériumokat. A DeepMind a vírus fehéijeszerkezetét kutatja, a BenevolentAJ pedig vakcina kifejlesztésén dolgozik. De régiónkban is számos műhely foglalkozik Al-alapú kutatással. A Semmelweis Egyetemen már használnak mellkasdiagnosztikában magyar fejlesztésű Mi-alkalmazást, és vannak tervek, hogy ezeket az eredményeket a tüdőgyulladással járó Covid-19 apropóján továbbfejlesztik. RÖVIDEN Telekom: akadozhat a TV-szolgáltatás Akadozhat a Telekom TV archív szolgáltatása a következő napokban, az ok, hogy a szolgáltató bővíti a kapacitásokat, és további funkciók is megjelennek a frissítés után. A szolgáltató tájékoztatása szerint ez a Magio Go és a Magio Sat csomagokat használókat érinti. A Telekom tájékoztatása szerint a karbantartás ideje alatt elképzelhető, hogy ideiglenesen nem fog működni az archívum, de a felvétel funkció is akadozhat. Az élő tévénézést nem érinti a probléma, az a megszokott minőségben érhető el. Facebook: 100 millió dollár a sajtónak A Facebook bejelentette, hogy 100 millió dollárral támogatja a koronavírus miatt nehéz helyzetbe ke- rült médiavállalkozásokat, mivel a „soha nem volt még olyan nagy szükség a pontos és hiteles tájékoztatásra, mint napjainkban”. A keretből 25 milliót az amerikai, 75 millió dollárt pedig a világszerte működő szerkesztőségek kapják. Korábban számos kritika érte a Google és a Facebook céget, hogy letarolták az online hirdetési piacot, és hiába végeznek a szerkesztőségek minőségi tartalom-előállító tevékenységet, az abból származó hirdetési bevétel jelentős része a két óriásvállalatnál landol. Ingyenes filmek a YouTube-on, csehül Új csatorna jelent meg a YouTubeon, melyen ingyen nézhetünk filmeket, cseh szinkronnal. A „Filmy cesky a zadarmo” elnevezésű csatornán található filmek legálisan kerültek fel, az üzemeltető a MagicBox filmforgalmazó cég. A kínálatban jelenleg több mint 300 film található - néhány HD- minőségben -, de a csatorna üzemeltetője szerint folyamatosan bővítik az ingyenesen elérhető filmek listáját. A díjmentes lehetőség 30 napon át érhető el. Idón elmaradnak a Google tréfái Korábban a Google minden év április elsején, vagyis a „bolondok napján” tréfás változásokkal, különféle minőségű álhírekkel, beugratásokkal lepte meg az internetezőket, ám ez idén elmarad. Egy belső körlevél szerint azonban a koronavírus okozta helyzet miatt idén nem vesznek részt ebben a „népi játékban”. Most különösen fontos az átverések, az álhírek mellőzése, hiszen napjainkban az interneten rendkívüli mértékben elszaporodtak az ilyen hamis és félrevezető tartalmak, ezért értető, hogy a Google - a tapintatosság és együttérzés mellett - ettől távol szeretné magát tartani. ' (szí) 23 milliárd dollárt buknak a szolgáltatók ÖSSZEFOGLALÓ Akár 23 milliárd dolláros (Leuró = 1,10 USD) veszteség is érheti a világ mobilszolgáltatóit az elmaradt roamingbevételek miatt. Az ok egyértelmű, az emberek most nem utaznak, és várhatóan ez az állapot még egy ideig fennmarad, így nem is tudják használni külföldön a mobiltelefonjukat - állítja a Juniper Research elemzőcég. A mobilszolgáltatók eddig is jelentős bevételre tettek szert a roamingdíjakból, mely az ügyfelek által befizetett összegből (azaz a külföldi utazások során használt mobilszolgáltatások felárából), valamint az adott országba érkező turisták mobilforgalma után számlázott díjból tevődik össze. Az elemzőcég a következő kilenc hónapban kieső bevételekből számolta ki a mobilszolgáltatók várható veszteségét. Ebből kiderül, hogy a roamingszolgáltatásokból származó bevétel akár 50 százalékkal is csökkenhet. „A Juniper Research azt feltételezi, hogy a következő kilenc hónapban a koronavírus miatt 650 millió nemzetközi utazást törölnek majd, ez pedig a tervezett utak 80 százalékát jelenti. A legnagyobb veszteség a júniusaugusztus hónapban várható, a nyári főszezonban keresik meg a szolgáltatók a romaingbevételeik jelentős részét, az 13 milliárd dollárt jelent. Átlagosan a teljes bevétel 6 százaléka származik a roamingdíjakból - ez országonként eltérő lehet, hiszen a sok turistát fogadó országok szolgáltatói ennél nagyobb arányban részesülnek az ilyen bevételekből. Bár az unióban gyakorlatilag megszűnt a roaming, ennek ellenére a bevételcsökkenés az EU mobilszolgáltatóit is érinti, hiszen azok egymás között továbbra is kiszámlázzák az ügyfeleik forgalma alapján megállapított díjakat. (szí) A roamingszolgáltatásokból származó bevétel akár 50 százalékkal is csökkenhet (Shutterstock)
