Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)

2020-03-27 / 73. szám

2 I KÖZÉLET 2020. március 27. | www.ujszo.com A kórházak előtt tesztelik majd az embereket A következő hetekben a lehető legtöbb kórház előtt megnyitnak ilyen, a felvételen látható mintavételi pontokat, ahol a pá­cienseknek a tesztelés során ki sem kell lépniük az autóból. Újonnan arról is tájékoztatják majd az embereket, ha a tesz­telés negatív eredménnyel végződött, jelenleg ugyanis csak a pozitív eredményről értesítették az embereket. (TASR-feivétei) NAGYROLAND Pozsony. A válságstáb tegnapi döntése értelmében módosítják a mintavételi rendszer működését. A tervek szerint a járási központokban található kórházak előtt mintavételi pontokat állítanak fel, innen kerülnek majd a minták a laboratóriumokba. Igor Matovic (OEaNO) minisz­terelnök az új rendszertől azt várja, hogy napi 300 teszt helyett 3 ezerrel növelheti a laboratóriumok kapaci­tását. A kormányfő szerint a jelen­legi rendszer azért is tarthatatlan, mert a fertőzésgyanús személyek­nek gyakran 3 napig kell várniuk az otthoni karanténban, míg egyáltalán megérkeznek a mentősök a kivizs­gálásra. Matovic hangsúlyozta, hogy ez nem a mentősök hibája, hi­szen a hiányzó védőfelszerelés mi­att nincs is esélyük előbb kiérni a helyszínre. A válságstáb éppen ezért úgy dön­tött, hogy a lehető legtöbb kórház előtt kialakítanak úgynevezett min­tavételi helyszíneket, melyeknek a lehető legszigorúbb higiéniai elő­írásoknak kell megfelelnie. Vagyis azoknak az embereknek, akik már érzik magukon a tüneteket, és a há­ziorvosuk is javasolja a tesztelést, ezekre a helyszínekre kell ellátogat­niuk. Marek Krajcí (OEaNO) egészségügyi miniszter azonban ki­emelte, hogy a mentőszolgáltatás továbbra is igénybe vehető, de fő­ként azoknak a személyeknek, akik­nek egészségügyi állapota nem en­gedi meg, hogy elmenjenek a min­tavételi helyszínekre. Matovic el­mondása szerint jelenleg 3-4 ilyen helyszín már működik az országban, azonban az elkövetkező két hétben a lehető legtöbb kórház előtt létre­hoznak további mintavételi ponto­kat. A kormányfő egyelőre nem tud­ta pontosan megmondani, hogy hány kórházról van szó. Kiket tesztelnek? A miniszterelnök viszont rögtön leszögezte: ez nem jelenti azt, hogy innentől mindenki szaladjon a kór­házak elé, még azok is, akiknek nin­csenek tünetei. Azokat a személye­ket fogják előnybe helyezni a tesz­telés során, akiknek az egészségügyi állapota megindokolja a tesztelést. Marek Krajcí hozzátette, hogy első­sorban a halaszthatatlan operációkra váró betegekről van szó, de ahogy növekszik majd a laboratóriumok kapacitása, úgy az egészségügyi dolgozók is elsőbbséget kapnak. Akcióban a magánlaborok Az új rendszer további nagy újí­tása, hogy a tesztelésbe már becsat­lakoznak a magánlaboratóriumok is. A korábbi kormány a tesztelések során csak az államilag működtetett laboratóriumokra hagyatkozott. Peter Lednicky, a Magánlaborató­riumok Szövetségének (ASL) kép­viselője elmondta, hogy az általuk működtetett intézmények jelenlegi kapacitása körülbelül napi 1200 teszt, azonban ezt a közeljövőben akár 2000-re is képesek lesznek megnövelni. Az állami laboratóri­umok összkapacitása további ezer teszt, így ha minden a tervek szerint halad, két héten belül már akár napi 3 ezer tesztet is elvégezhetnek. Szükség esetén viszont az állami intézmények kapacitása elérheti az 1500 mintát, míg a magánlaboroké a 2500-at is, így naponta akár 4000 mintát is vizsgálhatnának. A tesztelésen kívül a magánlabo­ratóriumok segítenek a mintavételi helyszínek kialakításában is, vala­mint a kórházak előtt vett mintákat szintén ők fogják elszállítani a la­boratóriumokba. Matovic szerint az ASL ajánlata rendkívül nagyvonalú. „Az állam részéről rendkívül fair egyezséget kötöttünk. A magánla­borok a mi számításaink szerint ezen szinte nem nyernek semmit” — mondta a miniszterelnök. Saját zsebből nincs teszt A magánlaboratóriumok bevoná­sa azonban továbbra sem jelenti azt, hogy az emberek a saját költségükre kérhetnek teszteket, Matovic szerint Szlovákia ezt nem engedheti meg magának, hiszen sokkal fontosabb, hogy a valóban beteg emberek kap­janak elsőbbséget. „Mindannyian egy csónakban evezünk. A közös ér­dek az, hogy minél előbb kiszűrjük a fertőzött személyeket” - közölte az OEaNO vezetője. Ugyanakkor azt nem zárta ki, hogy a jövőben vál­toztatnak ezen, de csakis akkor, ha a helyzet már javulni fog. Ebben az esetben például a nagyobb cégek már letesztelhetnék a munkásaikat, és ha senki sem fertőzött, akkor lassacs­kán újra megkezdhetnék a gyártást. Matovic azonban hangsúlyozta: csakis akkor, ha ezt megengedik a tesztelési kapacitások. A gyorstesztek sorsa Szlovákiába az utóbbi napokban több millió gyorsteszt érkezett, Matovic szerint ezeknek nem vesszük nagy hasznát. „Ezeket nem használja sem a Közegészségügyi Hivatal, sem a magánlaboratóriumok, mert nem pontosak. Nem tudom jelenleg meg­mondani, hogy mi lesz a sorsuk” - mondta a kormányfő. Ján Mikas tiszti főorvos örömmel fogadta a rendszer megváltoztatását, hangsúlyozta, hogy a tesztek szá­mának megemelkedésén kívül az is pozitív hozadék, hogy az emberek­nek így már jóval kevesebbet kell várniuk az eredményekre. Ha egy 65 évnél idősebb személynél bizonyo­sodik be a fertőzés, akkor az otthoni karantén ideje alatt a kezelőorvosa minden nap felkeresi telefonon, hogy az egészségügyi állapota iránt érdeklődjön. Matovic szakértői válságstábot toborzott NAGYROLAND Igor Matoviő (OLaNO) miniszterelnök elégedetlen volt a korábbi kormány által összeállított válságstáb munkájával, ezárt látrahozott egy saját csapatot, mely folyamatosan ülésezik, ás a leglányegesebb intézkedé­seket hozza meg. Mutatjuk a stáb legfőbb tagjait. Robert Mistrík Elismert tudós és vállalkozó. A '90-es évek elején szerzett vegyész­diplomát, majd egy biokémiai kuta­tásokkal foglalkozó céget alapított, melynek ma is tulajdonosa és veze­tője. Számos külföldi konferencián tartott előadást, Amerikában is ku­tatott. Mistrík az utóbbi évtizedben a politikába is belekóstolt, Richard Sulikkal közösen alapították meg az SaS-t, melynek 2012-ig a tagja is volt. 2018-ban újra visszatért a po­litikai színtérre, amikor bejelentette indulását a tavalyi köztársasági­­elnök-választáson. A közvélemény­kutatásokban hónapokon keresztül a legesélyesebb jelöltnek számított, de Zuzana Caputová megerősödése után visszalépett jelölésétől a mos­tani államfő javára. Az utóbbi he­tekben a közösségi oldalán folya­matosan a Pellegrini vezette kor­mányt bírálta, mely elmondása sze­rint nem volt képes megfelelő mó­don kezelni a koronavírus miatt ki­alakult helyzetet. Peter Visolajsky A Nyitrai Egyetemi Kórház gyer­mekorvosa, 2012 óta pedig a Szlo­vák Orvosszakszervezet (LOZ) el­nöke. Aktívan részt vesz a közélet­ben, a Sme napilap rendszeres kom­mentátora. Nem riad vissza a meg­osztó szakmai témáktól, Andrea Kalavská volt egészségügyi minisz­ter kórházreformját például „ha­zárdjátéknak” nevezte. Igor Matovié saját bevallása szerint azért is tar­totta fontosnak Visolajsky bevoná­sát, mert ki más tudná hatékonyab­ban képviselni az orvosok érdekeit, mint az egyik terepen dolgozó kol­légájuk. Vladimír Krömóiy A trópusi és a fertőző betegségek kiemelt szakembere, a pozsonyi Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Munka Főiskola megala­pítója, melynek egyben a rektora is volt. A szélesebb közvélemény számára akkor vált ismertté, ami­kor 2006-ban Ján Slotának, az SNS egykori elnökének fia egy afrikai kirándulás után maláriával fertőző­dött meg, ám Szlovákiában nem volt gyógyszer a kezelésére, így Krcméry segített beszerezni (érde­kes adalék, hogy 2009-ben azért tá­vozott az általa alapított főiskola éléről, mert összetűzésbe kevere­dett az SNS-t képviselő Ján Miko­laj oktatási miniszterrel). Krcméry az utóbbi hetekben az optimista hozzáállásával hívta fel magára a figyelmet: a Trend hetilapnak azt nyilatkozta, hogy az előrejelzési modellekkel szemben — melyek egészen nyár végére teszik a vírus lecsengését - úgy gondolja, hogy a vírust már június elejére is le­győzhetjük. Peter ékodny Informatikai szakember és mene­dzser. Egyetemi tanulmányait a Szlovák Műszaki Egyetemen vé­gezte (STU). Később több infor­matikai cégnek is dolgozott, az adóhatóság számára például kifej­lesztett egy speciális szoftvert, majd egy nemzetközi IT-cég menedzse­lésével bízták meg. 2009-ben az év informatikai személyiségének vá­lasztották. Korábban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az állami informatikai megrendelések „pisz­kos ügyeire” mutatott rá. 2018 óta a Telekom menedzsereként dolgo­zik. Peter Pollák Pollákot utólag kérték fel a vál­ságstáb erősítésére, Matovic el­mondása szerint az ő feladata lesz a marginalizált roma közösségek vé­delme a koronavírus ellen. A mi­niszterelnök szerint könnyen elkép­zelhető, hogy ezen csoportok eseté­ben speciális intézkedésekre lesz szükség. A roma származású képviselő 2012 és 2016 között az OEaNO parla­menti képviselője volt, valamint ro­maügyi kormánybiztos is. 2019-ben európai parlamenti képviselő lett, az OEaNO listájának éléről indult. Ko­rábban tanárként is dolgozott a Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Munka Főiskolán. A kormányfő, Igor Matoviő (középen) válságstábja balról: Peter Skodny, Robert Mistrík, Peter Visolajsky és Vladimír Krőméry. Peter Pollák eddig közös sajtótájékoztatón még nem jelent meg. (TASR-feivétei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom