Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)

2020-03-27 / 73. szám

KÖZÉLET www.ujszo.com I 2020. március 27. Koronavírus: kérdések és válaszok Akinél beigazolódik a fertőzés, és a karantént nem akarja otthon tölteni, az kérvényezheti a belügyminisztériumnál az önkéntes karantént valamelyik állami tulajdonban levő, erre a célra elkülönített létesítményben. A felvételen a bősi karanténközpont előtt kialakított egészségügyi sátor látható. (Somogyi Tibor felvétele) DEMECS PÉTER Naponta számtalan informá­ciójelenik meg a terjedő koronavírus-jáiyánnyal kapcsolatban. Összegyűjtöt­tük a legfontosabb tényeket, hogy olvasóink egyszerűbben eligazodjanak az információ­­áradatban, s tudják, mikor kell karanténba vonulniuk, vagy mihez kezdjenek, ha megfertőződtek. Hogyan tudom meg, hogy fer­tőzött vagyok? A Közegészségügyi Hivatal állí­tása szerint a koronavírus-fertőzés szinte mindig lázzal jár, viszont a köhögés, a gyengeség és fáradság is a tünetek közé tartozik. Olaszor­szágból, Nagy-Britanniából és az USA-ból viszont egyre több fertő­zöttnél észlelték, hogy elveszítet­ték szaglásukat. Egy nő például nem érezte a sampon illatát. Az esetek egyre gyakoribbak, így nagy valószínűséggel hamarosan az Egészségügyi Világszervezet is a koronavírus hivatalos tünetei közé sorolja a szaglás elvesztését. Hogyan lehet megkülönböztetni a koronavírust a klasszikus meg­fázástól? Nehezen, mivel a tünetek nagyon hasonlóak. Az eddigi tapasztalatok szerint a koronavírus esetében a leg­gyakrabban a magas láz és az erő­teljes, száraz köhögés kombinációja jelenik meg. Ha ilyen tüneteket ész­lel magán, azonnal lépjen kapcso­latba a kezelőorvosával - kizárólag telefonon vagy hívja a fel a men­tőket (155). Kit tesztelnek le? Alapvetően azokat, akik az elmúlt időszakban külföldön jártak, vagy kapcsolatba kerültek fertőzött sze­méllyel. Mivel aránylag kevés teszt van az országban, még a magas láz és egyéb tünetek sem jelentenek ga­ranciát arra, hogy elvégzik a koro­­navírustesztet. Ha már elrendelik a tesztelést, akkor a betegért mentőt küldenek, az illetőt elviszik a kór­házba, ahol elvégzik a teszteket. Mikor kezdenek több tesztet vé­gezni? Mivel a kormány megegyezett a magánkézben levő laboratóriumok­kal az együttműködésen, a követke­ző hetekben jelentősen megugrik a tesztelt személyek száma. Mig ak­tuálisan napi mintegy 350 tesztet végzünk el, belátható időn belül a 3500^1000 tesztet is elérhetjük egy nap. A Közegészségügyi Hivatal legnagyobb kapacitása napi 1500, a magánlaboratóriumoké további 2500 lehet. Van elég teszt az országban? Jelenleg, miután a magánkézben levő laboratóriumok is bekapcso­lódtak a rendszerbe, már igen. Ezen laboratóriumok ugyanis önállóan beszerzett, saját tesztjeiket használ­ják, az egyik ilyen társaság tegnapi bejelentése szerint mármost 100 ezer tesztjük van, s további több tízezer tesztet már megrendeltek. Kérhetek tesztet akkor is, ha nincsenek tüneteim, csak érdekel­ne, hogy nem vagyok-e fertőzött? Jelenleg nem. Az állam a magán­­társaságokkal is csak olyan szemé­lyek esetében végzi el a teszteteket, akiknek klinikai tüneteik vannak. Ha idővel ilyen emberből kevesebb lesz, és mondjuk az állam kapacitása is elég lesz a tünetekkel rendelkező szemé­lyek tesztelésére, akkor engedélyezik a magánlaboratóriumoknak, hogy bárkinek elvégezzék a teszteket, aki kifizeti a kivizsgálás árát. Ha a tesztelés miatt bevittek a kórházba, akkor bent kell ma­radnom? Erről minden esetben külön dönt az illetékes szakorvos. Akinek nin­csenek súlyos tünetei, azt hazakül­­dik, s az ő esetében elrendelik a házi karantént. A súlyosabb eseteket bent hagyják a kórházak fertőző osztá­lyán. Mihez kezdjek, ha fertőzött va­gyok, de nem akarom megfertőzni a családot? Ilyen esetben tájékoztatni kell a belügyminisztériumot arról, hogy önkéntes karanténba akarnak vo­nulni, s az illetékesek elhelyezik a rendelkezésre álló, karanténra elkü­lönített állami létesítménye valame­lyikében, a legnagyobb valószínű­séggel Bősön. Ha fertőzött vagyok, otthon is maradhatok a családdal? Erőszakkal senkit nem fognak el­hurcolni, tehát otthon maradhat, ám ezzel nagy veszélynek teszi ki azo­kat, akikkel egy háztartásban él. A Közegészségügyi Hivatal szerint ilyen esetben a karantént egy elkü­lönített helyiségben kell tölteni, s ha van rá lehetőség, akkor külön fürdő­szobát és wc-t kell használni. Ideális, ha a háztartásban mindenki száj­maszkot hord és végképp nem kerül kapcsolatba a fertőzött személlyel. Ha fertőzött vagyok és nem kell kórházban maradnom, meddig kell karanténban lennem? Erre a kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni. Van, aki gyorsabban legyőzi a fertőzést, és van, aki lassabban. A kéthetes ka­rantén viszont az abszolút mini­mum, amivel számolni lehet. A ka­rantént csak abban az esetben lehet befejezni, ha az ismételt tesztek is igazolták, hogy már nincs a páciens szervezetében vírus. A karantén be­fejezéséről az orvos dönt. Kimehetek az utcára, ha sem­milyen tünetem sincs? Igen, de csak a magányos séták ajánlottak. Kerülni kell más embe­reket, a járókelőktől is tartani kell a legalább kétméteres távolságot. Ne­hezebb helyzetben vannak azok, akik városban élnek, de még nekik sem kell teljesen elzárkózniuk a külvi­lágtól, csak épp olyan utcákon aján­lott sétálni, ahol nem jár sok ember. Hány ember gyógyult meg Szlo­vákiában a koronavírus-fertő­­zésből? Az Egészségügyi Világszervezet héten frissített statisztikái szerint hét, ám a szlovák egészségügyi minisz­térium ezt az információt cáfolta, s közölte, csupán két személy gyó­gyult meg. Kit tartanak meggyógyultnak? Azt a korábban pozitívan tesztelt személyt, akinél két egymást követő tesztelés is negatív lesz. Nem lesz gond az adófelajánlással Nem tudni, mi lesz tovább az ingázókkal MOLNÁR IVÁN Pozsony. A kormány ugyan későbbre halasztotta az adóbevallások benyújtásának a határidejét, a részletekre azonban nem gondolt. Ha nem változtatnak a szabályokon, gondok lehetnek az adófel­ajánlással. A pénzügyminisz­térium szerint már dolgoznak a probléma megoldásán. A jelenleg érvényes szabályok szerint nem lehet felajánlani a sze­mélyijövedelemadó két százalékát a civil szervezeteknek, ha valaki el­halasztja az adóbevallása leadását - mutatott rá a Pro Bono ügyvédi kez­deményezés és a Pontis Alapítvány elemzése. A lapunkhoz a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala által eljut­tatott elemzés szerint a kormány egyik válságkezelő intézkedése ugyan lehetővé teszi az adóbevallás elhalasztását június 30-áig, ám a fel­ajánlható kétszázalékos adórészre vonatkozó szabályozást nem igazí­tották hozzá az intézkedéshez. A Pontis Alapítvány ezért arra kéri az adózó állampolgárokat, hogy amennyiben élni kívánnak a felaján­lással, az eredeti időpontig fizessék be a rájuk vonatkozó személyijö­­vedelemadó-részt, vagy ugyaneddig az időpontig kérjék a befizetés el­halasztását, és kövessék a helyzet alakulását. „Ha elhalasztják a jövedelemadó-bevallást, akkora nonprofit szerveze­tek is később jutnak majd hozzá a felajánláshoz." Pénzügyminisztérium A www.nadaciapontis.sk honla­pon közzétett jogi elemzés szerint a kormány által foganatosított válto­zások ugyan elengedik a késői befi­zetés után járó szankciókat, de a tör­vényes határidő átlépése miatt az adórész felajánlásának a lehetősége is megszűnik. Az alkalmazottak, akiknek az adóbevallását a munkál­tatója készíti el, hasonló problémák­kal nézhetnek szembe - a két száza­lékról április 30-áig nyilatkozhat­nak, de csak akkor, ha a munkáltató március végéig elszámolja utánuk az adót. A Pontis Alapítvány is elismeri, hogy a jogi környezet gyorsan vál­tozik, és elképzelhető, hogy a ké­sőbbiekben megnyílik a lehetőség az utólagos nyilatkozatok megtételére. Hasonló hangnemben nyilatkozott a pénzügyminisztérium is. A szaktár­ca sajtóosztálya írásban reagált la­punk kérdéseire. „A pénzügymi­nisztérium célja, hogy a 2 és 3 szá­zalékos adófelajánlás lehetősége fennmaradjon, vagyis, szeretnénk elérni, hogy az adózók ezt ugyan­úgy megtehessék, mint eddig. Ab­ban az esetben, ha élnek a jövedelemadó-bevallás halasztásá­nak a lehetőségével, a nonprofit szervezetek szintén később jutnak majd hozzá a felajánláshoz” - áll a minisztérium nyilatkozatában. A tárca szerint az adófelajánlással kapcsolatos intézkedéseket is tar­talmaznia kellene a koronavírus­­járvány negatív hatásainak a kikü­szöbölésére hozott lex korona jog­szabálynak, amelynek a végső vál­tozatán még dolgoznak. DEMECS PÉTER Pozsony. Továbbra sem tudni, megváltozik-e a következő he­tekben a külföldre munka után in­gázó emberek helyzete vagy sem. Igor Matovic (OEaNO) kor­mányfő az ezzel összefüggő kér­désekre nem tudott érdemben vá­laszolni, mondván: nincsenek pontos információi, ám foglal­kozni fognak a kérdéssel. A szlovák-magyar határon je­lenleg csak a 30 kilométeres kö­rön belül élők kelhetnek át, ám ezt is csak két nyelven kiállított mun­káltatói igazolással és a szemé­lyes okmányok birtokában. Ami az osztrák határt illeti, az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság leg­aktuálisabb tájékoztatása szerint az osztrák fél nem végez határel­lenőrzéseket, így Ausztriába probléma nélkül be lehet jutni. „Aki a határtól számított 30 kilo­méteres körön túl dolgozik, az lépjen kapcsolatba a Közegész­ségügyi Hivatallal és érdeklődje meg, hogy vonatkozik-e rá a ka­rantén” — olvasható a rendőr­főkapitányság hivatalos F acebook-profilj án. Matovié szerint azok esetében, akik Bécsbe járnak munkába, in­dokolt lenne a karantén. „Nézzék meg, mennyi fertőzött van ott. Sokkal több, mint nálunk. Tán meg akarják kockáztatni, hogy bármelyik nap behozzák az or­szágba a koronavírust?” - kér­dezte tegnapi sajtótájékoztatóján a kormányfő. Mivel az ingázókkal kapcso­latban továbbra is sok a megvá­laszolatlan kérdés, a kormányfő ígéretet tett rá, hogy az országos válságstáb legközelebbi ülésén ezzel a problematikával is foglal­kozni fognak. „Nagyon sok ja­vaslatot, kérdést kapunk, számta­lan területet kell érinteni, s nem tudunk mindent egyszerre meg­oldani, ezért türelmüket kérem” - fűzte hozzá Matovic. Ami biztos, hogy a korlátozások a határon még jó néhány hétig érvényben maradnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom