Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-23 / 69. szám
www.ujszo.com Egészség ■ 2020. március 23. GYÓGYHÍREK Ti] Karanténban Beszélgessünk, ne csak SMS-t küldjünk! Nemcsak testi, hanem lelki egészségünket is próbára teszi a koronavírus. Megjegyzem, a félelem életünk természetes része, alapvető tulajdonságaink egyike, amivel meg tudjuk védeni az életet. Az egészségért való aggódás ezért természetes, sőt fontos védő szerepet tölt be. A jelenleg érvényben lévő intézkedések (házi karantén, a szélesebb szociális kapcsolatok korlátozása, a szabadban való tartózkodás minimumra csökkentése), amelyek a koronavírus terjedését hivatottak megfékezni, az érzékeny embereknél felerősíthetik a szorongást, ami akár kóros méreteket is ölthet. Mi, pszichológusok például gyakran találkozunk azzal, hogy karácsony környékén többen hívják a lelki segélyvonalat, megnő a pszichoszomatikus betegek száma, amikor az ember testi panasz mögé rejti a szorongását. Hasonlóan, mint a karácsony, a jelenlegi állapot is rendkívüli, s feltételezéseink szerint több lesz a lelki zavar. • A tavasz és velejárója, a vitaminhiány - főleg a D-vitamin hiánya - normális körülmények között is nemcsak a testi, hanem a lelki egészséget is rontja. Feszült helyzetben túlzott reakciót válthat ki az emberből. Mikor nevezhető kórosnak a járvány terjedéséről szóló hírek figyelése? Nem tudom, ki lehet-e mondani, hogy az információs csatornák fokozott figyelése mikortól kóros. Pszichológusként azonban gyakran figyelmeztetem a pácienseket, hogy főleg az érzelmekre ható információk ártalmasak számukra, mert fokozzák a szorongást. Az ilyen hírekben az érzelmi tényező felülírja az információt, vagyis nem a tájékoztatás, hanem a sokkolás a cél. Azt ajánlanám, hogy korlátozzák a koronavírusról szóló különféle információkra fordított időt. Főleg azokra a hírforrásokra gondolok, amelyek az érzelmekre hatnak. Legfeljebb napi fél órát Monika Hricová A koronavírus okozta világméretű járvány megfékezése miatt több országban szigorú biztonsági intézkedések vannak érvényben. Szlovákia is vesztegzárban él. Nem tehetjük azt, amit szeretnénk, szabadidőprogramjainkat és egyéb tevékenységeinket keresztülhúzta a vírus. Aggódva figyeljük a híreket a fertőzöttek számának alakulásáról, ami sokunkban félelmet, szorongást, nemritkán depressziót vált ki. Hol van az a határ, amin túl a saját és családunk egészségéért való aggódás még természetesnek tekinthető, de azon túl már kezelést igényel? Erről beszélgettünk Monika Hricovával, a kassai Pavol Jozef Safárik Egyetem Filozófiai Tanszéke Pszichológiai Karának munkatársával. szánjanak az objektív információkra. • A bezártság könynyen pánikot válthat ki. Mit tehetünk ellene? Mint említettem, a szigorú intézkedések felerősíthetik a szorongást, sőt pánikrohamot is kiválthatnak. Növeli a kockázatot, hogy most teljesen új helyzettel állunk szemben. Keveset tudunk róla, s elképzelésünk sincs arról, hogy mikor lesz vége. Figyelembe véve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásait, a következőket tanácsolom: • legyünk állandóan telefonkapcsolatban hozzátartozóinkkal, barátainkkal • naponta legfeljebb fél órát fordítsunk a koronavírusról szóló híradásokra, elsősorban az objektív információkat figyeljük, ne pedig azokat, amelyek az érzelmekre hatnak • előre kidolgozott napirend szerint töltsük a napokat; s ehhez következetesen ragaszkodjunk • ne feledkezzünk meg a kikapcsolódásról: hallgassunk kellemes zenét, lélegezzünk mélyen • idézzük fel azokat a stresszoldó módszereket, amelyek korábban hatásosnak bizonyultak. • A családok a karantén idején több időt töltenek együtt, s talán ez jót tesz a kapcsolatnak. A magányosok viszont nagyobb veszélyben vannak. Milyen tünetek utalhatnak lelki zavarra? A természetes félelem akkor válik kórossá, ha túlságosan felerősödik, ha az ismert, korábban bevált módszerekkel sem lehet csökkenteni, vagy ha lehet, akkor sem a kívánt mértékben. A szorongás minden megnyilvánulására mint rossz reakcióra kell tekinteni, amit a veszélyérzet táplál. A szorongás vagy a túlzott félelem abban nyilvánul meg, hogy az ember nyugtalan, állandóan feszült, képtelen ellazulni, hajlamos az elszigetelődésre, remeg, izzad, felgyorsul a légzése, rosszukét, ájulás környékezi. • Mit tanácsolna olvasóinknak, hogy lelki sérülés nélkül éljék túl ezt a nem mindennapi időszakot? Sok vonatkozásban korlátoznak bennünket a szokatlan intézkedések, nem rendelkezünk szabadon az időnkkel, s ráadásul a koronavírus teljesen ismeretlen számunkra. Teljesen természetes, hogy aggódunk. Ebben a helyzetben rendkívül fontos, hogy telefonon vagy az interneten tartsuk a kapcsolatot családtagjainkkal, barátainkkal. Ne csak SMS-eket küldjünk, hanem beszéljünk is velük. Lényeges az is, hogy csak megbízható forrásokból (rendőrség, kormány, Egészségügyi Világszervezet) tájékozódjunk. A vesztegzár idején napi rutin szerint töltsük az időt. Ne hanyagoljuk el a lelki egészség ápolását sem: aludjunk eleget, tornázzunk, mozogjunk (otthon is n Ebben a helyzetben rendkívülfontos, hogy telefonon vagy az interneten tartsuk a kapcsolatot családtagjainkkal, barátainkkal lehet), olvassunk. Próbáljuk felidézni azokat a módszereket, amelyekkel a múltban a hasonló helyzeteket kezeltük. A koronavírusjárvány miatt kialakult helyzet teljesen új, s mint minden rosszban, ebben is van valami jó: korábban nem tapasztalt képességeket fedezhetünk fel magunkban. Kovács Hona I * SS** $ Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) összegyűjtötte azokat a koronavírussal kapcsolatos tévhiteket, amelyek a legelterjedtebbek. A koronavírus csak meleg és nyirkos éghajlaton terjed Egyre több bizonyíték van arra, hogy a COVID-19 az egész világon terjed. Tekintet nélkül arra, ki melyik égövben él, ha nem szükséges, ne utazzon! Hideg vízben vagy hóban elolvad Nincs bizonyíték arra, hogy a hideg megöli a vírust. Az ember normális testhőmérséklete 36,5°C-37°C. A COVID-19 ellen a leghatásosabb védekezés a rendszeres és alapos kézmosás fertőtlenítő géllel vagy meleg vízzel és szappannal. Megvéd bennünket a forró fürdő A már említettek miatt ez nem igaz. A test belső hőmérsékletét a forró fürdő nem változtatja meg. Kezét meleg vízzel mossa és vigyázzon, hogy mosatlan kézzel ne nyúljon a szeméhez, a szájához, az orrához. Megfertőzhet a Kínából vagy más érintett országból érkező küldemény Bár a vírus bizonyos felületeken több óráig, sőt napokig megmaradhat, nem valószínű, hogy a küldeménnyel való manipulálás után megmarad. A biztonság kedvéért az ilyen árut fertőtlenítse, majd vízzel és szappannal mossa meg a kezét. A hőmérő kimutathatja a koronavírust A magasabb testhőmérséklet a koronavírus-fertőzés egyik tünete. A lázmérés nem biztos, hogy kiszűri azokat az embereket, akik ugyan már vírushordozók, de tüneteik még nincsenek. Körülbelül 2-10' napon belül jelentkeznek. Háziállatok is terjeszthetik a vírust Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a kutya vagy a macska kockázatos lenne. A biztonság kedvéért mindig mosson kezet, ha hozzáér házi kedvencéhez. Ez megvéd az E.coli baktériumtól és a szalmonellától is. A tüdőgyulladás elleni vakcina megvéd Nem. A szakemberek külön szérumot szeretnének ellene kifejleszteni. A tüdőgyulladás elleni vakcina akkor is hasznos, mert olyan betegségektől véd meg, amelyek megnövelnék a koronavírus-fertőzés esetleges kockázatát. Csak az idős embereket sújtja Nem. Korra való tekintet nélkül támadhat. Az asztmában, cukorbetegségben vagy szív- és érrendszeri betegségben szenvedő idősek csak kismértékben veszélyeztetettebbek. A WHO mindenkinek, a fiataloknak és a gyerekeknek is azt ajánlja, hogy tegyék meg a fertőzés elleni lépéseket. Van gyógyszer a koronavírus ellen Nem igaz. Nem létezik speciális gyógyszer ellene, csak a tünetek enyhítésére. Jelenleg néhány hatóanyagot vizsgálnak, de ezeket klinikai teszteknek kell alávetni. (iZdravie-k)
