Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)

2020-03-07 / 56. szám

8 I

MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG

2020. március 7.1 www.ujszo.com

Tűzszünet a Szíriái Idlíbben

Törökország és Oroszország megállapodott az északnyugat-szíriai fegyvernyugvásban

Erdogan török és Putyin orosz államfő egyeztetett Szíria ügyében (TASR/ap)

RÖVIDEN

Vérfürdő egy kabuli politikai gyűlésen

Kabul. Legalább 30 halálos és legkevesebb 58 sebesült áldozata van a tegnapi kabuli politikai emlékünnepség elleni támadásnak. A biztonsági erők és a támadók közötti összecsapások még napközben is tartottak. Az áldozatok között nők és gyerekek is vannak. A politikai gyűlésen több afgán vezető is részt vett, közöttük Abdulla Abdulla korábbi elnökjelölt, miniszterelnök - a politikusok sértetlenek maradtak. A tálibok szóvivője jelezte, nem ők követték el a támadást. Elkövetőként később az Iszlám Állam terrorszervezet jelentkezett. Ez olyan megemlékezés volt, amelyet már több éve megrendeznek, és tavaly is az ünnepség ellentámadást hajtott végre az Iszlám Állam. (MTI)

Nincs egyezség, zuhan az olajár

Bécs. Kudarcba fulladt a nagy olajexportáló országok egyeztetése a kitermelés további korlátozásáról; ennek hírére a kőolaj ára meredek, 7%-os zuhanásra váltott. A szövetségeseket, köztük Oroszországot tömörítő, OPEC+ néven emlegetett csoport tegnap a szakminiszterek szintjén ülésezett, azonban a két legjelentősebb szereplő, Szaúd-Arábia és Oroszország nem tudott közös nevezőre jutni a kitermelés újabb korlátozása terén. (MTI)

Az ukrán főügyész helyettese is ment

Kijav. Benyújtotta lemondását Ukrajnában Vitalij Kaszko első helyettes főügyész azt követően, hogy csütörtökön a parlament menesztette a főügyészi hivatal vezetőjét, Ruszlan Rjabosapkát. Rjbabosapka leváltása után az új főügyész kinevezéséig Kaszkónak kellett volna átvennie a hivatal vezetését. A főügyész menesztésében több dolog játszott szerepet. Egyrészt Volodimir Zelenszkij elnök nem volt elégedett a teljesítményével. Másrészt felbőszítetté az Állami Nyomozó Irodát azzal, hogy a Petro Porosenko volt elnök elleni vádemelési j avaslataikat nem találta megalapozottnak, és nem akart vádat emelni az exállamfö ellen. (MTI)

Brazília neheztel Venezuelára

Brazíliaváros. Brazília visszahívta diplomatáit Venezuelából, egyben értesítette a caracasi kormányt, az ő diplomatáiknak is el kell hagyniuk Brazíliát. A hazahívás nem jelenti azt, hogy bezárnák a nagykövetséget. A két szomszédos állam viszonya azóta romlott meg, hogy 2019-ben Jair Bolsonaro lett Brazília államfője. Nicolás Maduro venezuelai elnök azzal vádolta meg a brazil államfőt, hogy fegyveres konfliktust akar kirobbantani a két ország között. Venezuela súlyos gazdasági, politikai válsággal küszködik, a dél-amerikai országot már 4,5 millió fő hagyta el a jobb élet reményében. (MTI)

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Moszkva/Damaszkusz. Éjféltől tűzszünet lépett életbe a szíriéi Idlíb tartományban - miután Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön több mint hatórás tárgyalást folytatott Vlagyimir Putyin orosz államfővel Moszkvában.

Putyin közölte, hogy a török partnerével elért megoldás reményei szerint jó alapul szolgál majd a katonai tevékenység befejezéséhez, véget vet a civil lakosság szenvedésének, és segít a humanitárius válság megfékezésében Idlíbben. Szergej Lavrov orosz és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter hozzátette, hogy Törökország és Oroszország közösen fogja megsemmisíteni az ENSZ Biztonsági Tanácsa által terroristaként elismert szervezeteket.

Biztonsági folyosó nyílik

A két fél által aláírt dokumentum értelmében pénteken 00 óra 01 perctől tűzszünet lépett életbe a jelenlegi frontvonal mentén. Tegnap napközben viszonylagos nyugalom uralkodott az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban - számoltak be az aktivisták és egy megfigyelő csoport. A felek megállapodtak, hogy egy 12 km széles biztonsági folyosót nyitnak a Latakia és Aleppo közötti M4-es autópálya mentén, amelyet március 15- től orosz-török közös őrjáratok felügyelnek majd. A külügyminiszterek által ismertetett dokumentum szerint a felek egyetértettek abban, hogy a szíriai konfliktust nem lehet katonai eszközökkel megoldani, azt maguknak a szíriaiaknak kell rendezniük

Tartóssá vált az izraeli patthelyzet

Jeruzsálem. Világos döntés helyett ismét patthelyzetet hozott Izraelben a parlamenti választás a választási bizottság által közzétett végleges eredmények szerint. Izraelben egy éven belül harmadszor tartottak választást. A hétfői voksolás eredményei szerint a Benjámin Netanjahu ügyvivő kormányfő vezette jobboldalivallásos tömbnek 3 képviselői hely hiányzik ahhoz a 120 fős törvényhozásban, hogy kormányt tudjon alakítani. A választáson a Likud, Netanjahu pártja szerezte a legtöbb, 36 képviselői helyet a kneszetben, de a miniszterelnök vezette jobb-oldali-vallásos párttömb nem szerzett többséget, mert csak 58 képviselőjük lesz. A

2. helyen végzett 33 képviselővel a Béni Ganz vezette centrista, ellenzéki Kék-fehér párt. Őket 15 mandátummal az arab pártokból alakult Közös Lista követi, ami az ország lakosságának ötödét kitevő arab kisebbség pagy választási kedvét és az izraeli politikában számarányuknak jobban megfelelő megjelenését jelzi. A jobboldalivallásos tömb 58 képviselőjével 55 baloldali, centrista és arab képviselő áll majd szemben, azaz továbbra is Avigdor Liberman nacionalista jobboldali pártja, az Izrael a Hazánk lehet a mérleg nyelve hét képviselővel. (MTI)

politikai folyamat útján. Egyetértés volt a felek között Szíria szuverenitásának és területi épségének megőrzéséről, valamint a humanitárius helyzet további romlásának megakadályozásáról, minden rászoruló humanitárius segélyben részesítéséről és a polgári személyek védelméről.

Erdogan megjegyezte, hogy Törökország és Oroszország együtt fog működni a rászoruló szíriaiak segélyezésében, ugyanakkor fenntartja magának a jogot, hogy válaszoljon minden katonai támadásra, amely a szír rezsim részéről éri a terepen. Putyin és Erdogan idén már harmadik alkalommal találkozott. A csütörtöki orosz-török csúcsot megelőzően az orosz államfő telefonon beszélt Charles Michellel, az Európai Bizottság elnökével, azt követően pedig Bassár el-Aszad szíriai elnököt tájékoztatta a megállapodásról.

Orosz bombák éjfél előtt

A kiterjedt helyi aktivistahálózattal rendelkező Szíriai Emberi Jogok Megfigyelőközpontja (OSDH) azt írta, hogy éjfél után nyugalom uralkodott Idlíb jelentősebb frontjain. Egy aktivista, aki a terület székhelyén, Idlíb városban él, azt mondta, hogy csend van minden fronton a város körül. Az aktivisták - és az OSDH is - azt közölték, hogy nem sokkal éjfél, a tűzszünet hatályba lépése előtt orosz harci repülőgépek bombákat szórtak le a térségben, valamint a szíriai kormányhadsereg tüzérsége támadta Idlíb tartomány vidéki területeit, továbbá a Hama várostól nyugatra fekvő földeket. Egy török drón pedig ugyancsak még éjfél előtt nem sokkal a szíriai kormányerők állását támadta Idlíb tartomány vidéki részén.

Leszbosziak egy csoportja megakadályozta, hogy egy civil szervezet hajója kikössön a görög sziget kikötőjében. A határ török oldaláról tegnap könnygázt lőttek át a görög határőrök irányába.

Leszbosz/Ankara. Dühös leszboszi lakosok állították meg a Maré Liberum nevű, menekültek felkutatásával és mentésével foglalkozó humanitárius szervezet hajóját, hogy ne köthessen ki a legnagyobb leszboszi

Újonnan érkezett menekültek a görög Leszbosz szigeten (tasr/ap)

Két török katona meghalt, három pedig megsebesült a damaszkuszi kormányerők támadásában az Eszaknyugat-Szíriában indított Tavaszi Pajzs nevű török hadművelet keretében - közölte csütörtök este a török védelmi minisztérium. A tárca nem egyértelműsítette a támadás típusát, csak annyit írt, hogy a szíriai „rezsim elemei tüzet nyitottak”. A minisztérium jelezte: a török tüzérség térségben állomásozó egységei válaszul ezúttal is bemértek célpontokat, és azonnal intenzív tűz alá vették őket, a szükséges mértékben csapást mérve és megsemmisítve hadállásokat.

Pihen a Tavaszi Pajzs

Ankara március 1-jén jelentette be, hogy Tavaszi Pajzs fedőnéven hadműveletet indított a szíriai kormányerők ellen Idlíb tartományban,

kikötőben. A rakparton összegyűlt tömeg sértegette a legénységet, a hajó elhagyta a kikötőt, és visszatért a nyílt tengerre. A Mare Liberum közölte, több támadást is elszenvedett a szigeten, ahol egyre nő a feszültség, amióta Törökország felszólította a menekülteket, hogy távozzanak Görögországba. Az elmúlt héten több újságírót és segélymunkást is bántalmaztak Leszboszon, őket helyi lakosok azzal vádolták, hogy támogatják a menekültek érkezését. A leszboszi befogadó központokban jelenleg legalább 20 ezer ember tartózkodik katasztrofális körülmények között. További 20 ezer Számosz, Kosz, Lerósz és Híosz szigetén zsúfolódik össze a 6000 főre tervezett befogadóközpontokban. A görög szigetekre érkezők száma megnőtt, amióta Törökország február 29-én bejelentette, hogy megnyitja a határát.

Fokozódott a feszültség tegnap a török-görög szárazföldi határnak azon a szakaszán, ahol az elmúlt napokban menekültek próbáltak átkelni a görög területre: a török oldalról többször könnygázt lőttek át a határ túloldalán lévő görög határőrök irányába. A kasztanieszi határátkelőnél a görög erők vízágyúval próbálták szétoszlatni a feltorlódott tömeget, és ezután következtek a könnygáztámadások a határ másik oldaláról. (MTI)

amelyet Damaszkusz az orosz légierő segítségével akar visszaszerezni az ellenzéki fegyveresektől. A török offenzíva a szomszédos Aleppó tartományra is kiterjedt, ott egy katonai repülőteret tett használhatatlanná a hadsereg. Idlíb a felkelők utolsó bástyája, a tartományt több dzsihádista szervezet, illetve a török támogatást élvező, mérsékeltnek mondott néhány lázadócsoport ellenőrzi.

Ánkara az utóbbi hónapokban egyre inkább nehezményezte, hogy a szíriai kormányerők előrenyomulása következtében a korábbi demarkációs vonal mentén kialakított megfigyelőpontjaiban állomásozó katonái közül sok az ellenséges vonalak mögött rekedt, továbbá a heves összecsapások miatt csaknem egymillió civil menekült a török határ közelébe.

Két demokrata elnökjelölt maradt

Washington. Elizabeth Warren massachusettsi szenátor is visszalép az elnökjelöltségért folyó harcból. Warren hozzátette, csak az elnökjelöltségért folytatott küzdelemből lép vissza, a politikával és a politikai harcokkal nem hagy fel. „Garantálhatom, hogy továbbra is küzdeni fogok a keményen dolgozó emberekért szerte az országban” - jelentette ki. Egyelőre nem hozza nyilvánosságra, hogy Joe Bident, az Obama-kormányzat egykori alelnökét, vagy Bemie Sanders vermonti szenátort támogatja-e az elnökjelöltségért folyó kampányban. Bár döntésének okaira nem tért ki, de elemzők szerint Warren döntését vélhetően a szuperkedden elért rossz választási eredményei befolyásolták, hiszen még a „saját” államában, az északkeleti Massachusettsben is alulmaradt. A 71 éves szenátor a Demokrata Párt elnökjelöltségéért folyó kampányban sokáig az élen álló, népszerű politikus volt, bár elemzők szerint túlságosan is a politikai baloldal szélére sodorta volna a pártot az elit- és vállalkozásellenes politikájával. Kampánya befejezésével a Demokrata Pártban már csak Joe Biden, az Obama-kormányzat egykori alelnöke és Bemie Sanders vermonti szenátor van versenyben a párt elnökjelöltségéért. (MTI)

Növekvő feszültséget okoz a menekülthullám