Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-28 / 49. szám
www.ujszo.com | 2020. február 28. KULTÚRA 9 Whitney feltámasztása Egészen profi szemfényvesztésben lehet része márciusban a pozsonyi közönségnek „Whitney Houston az egyik legfontosabb énekesnő, aki valaha köztünk élt" (Fotó: tasr/ap) JUHÁSZ KATALIN Már tavaly októberben szóltunk, mert sejtettük, hogy gyorsan elkapkodják a jegyeket Whitney Houston pozsonyi koncertjére. Az elmúlt évtizedek legszebb hangú amerikai popdívája ugyan immár nyolc éve halott, de ez nem akadályozza a turnészervezőket abban, hogy hatalmasat kaszáljanak. A koncertkörút címe An Evening With Whitney: The Whitney Houston Hologram Tour, amiből már sejthető a lényeg. Egy amerikai cég (azóta már többen is megjelentek a piacon) halott sztárokat „kelt életre” a modem technika segítségével: mozgó, életnagyságú hologramfigurák formájában. A hanganyag régi koncertfelvételekről származik, a látványt szintén koncertvideókból, illetve dublőrök segítségével teremtik meg, a kettőt szépen összehegesztve. Ráérő zenészeket sem gond verbuválni, akik hangról hangra pontosan lekísérik az előadót. Az első ilyen kísérletnek épp Whitney Houston halála után pár hónappal lehetett tanúja a világ: Tupac Shakur .jelent meg” a Coachella fesztivál színpadán, a zenekar élőben játszott, az 1996-ban elhunyt rapsztár pedig állítólag olyan élethűen mozgott közöttük három dimenzióban, hogy alig lehetett észrevenni a digitális trükköt. (A közönség őrjöngött, a kritikusok zöme úgyszintén, bár egészen más okból.) Az „élő” táncosokkal megspékelt Whitney-tumé első szakasza pár napja kezdődött Angliában, áprilisban pedig az USA-ban folytatódnak a koncertek. A pozsonyi show időpontja március 21., helyszín az Incheba vásárcsarnok, amely ideális terep, jól mozgatható, alakítható színpaddal - bár a látványt állítólag méretre lehet igazítani, ezért sokféle teremben megteremthető a kívánt illúzió. Jegyeket hivatalosan már nem lehet kapni az Inchebába, a szervezők azt javasolják, hogy aki mindenképp szeretne bejutni, időről időre ellenőrizze az interneten, nem szabadultak-e fel jegyek. Whitney Houston sógornője is nyilatkozott a minap, szerinte a turné időzítése tökéletes, mert épp most érkezett el az idő, hogy a rajongók ismét találkozzanak a dívával, felidézzék a dalaihoz fűződő szép emlékeket. Pat Houston nemcsak az énekesnő rokona, hanem menedzsere is volt az utolsó tizenöt évben, úgyhogy érthető a lelkesedése. A világturnét egyébként az a cég szervezi, amely nemrég Amy Winehouse-t hozta vissza a színpadra hologramként. Ugyanazt a technikát használják, amit Carrie Fisher esetében a Zsivány Egyesben, vagy legutóbb a halott koreai kislány és édesanyja bizarr „találkozásánál”. „Whitney Houston az egyik legfontosabb énekesnő, aki valaha köztünk élt. Olyan sok zenészre volt nagy hatással műfajtól és kortól függetlenül. Óriási megtiszteltetés, hogy a családja ránk bízta, hogy gondozzuk az örökségét” - mondta a Base Hologram elnöke, Brian Becker. A turné pozsonyi állomására egyébként körülbelül annyiba kerültek a jegyek, mintha Whitney Houston élőben lépne fel. Sosem tudjuk meg, mit gondolna ő erről az egészről, az utóbbi években gyors fejlődésnek indult könnyűzenei hologramiparról. Sokan egyenesen kegyeletsértőnek tartják a modem filmes technika ilyetén felhasználását, a közösségi oldalakon hónapok óta folyik a vita a rajongók között. De mivel a család támogatja a projektet, ahogy tavalyelőtt Amy Winehouse szülei is támogatták, jogilag minden rendben van. Ki-ki maga döntheti el, kíváncsi-e egy ilyen koncertre, vagy inkább eredeti videók segítségével idézi fel Whitney Houston emlékét. PENGE Innen távol Bátor és nagy potenciált rejtő írói fogás olyan énelbeszélőt alkalmazni, aki ellenérzést és empátiát ugyanolyan eséllyel válthat ki az olvasókból. A 20 novellát számláló füzér ki-JUHÁSZ TIBOR KRITIKAI ROVATA alakítása során Hidas Judit vélhetően hatásesztétikai szempontokat sem hagyott figyelmen kívül, amikor Földesné Feuer Annát igencsak megosztó karakterré formálta. Szakkritikák is utalnak erre, a közösségi oldalak kommentszekcióiban is számos olyan megnyilvánulás olvasható, amelyek az önként és/vagy önkéntelenül felvett társadalmi szerepekben gyötrődő narrátorral való azonosulás nehézségeit teszik reflexió tárgyává. Az énelbeszélő megítélését befolyásoló előnytelen és előnyös helyzetek következetes váltakoztatása a cselekményvezetés talán legfontosabb szervezőelve. Az olvasó teljes szabadságot kap annak a kötetegész értelmezését is érintő kérdésnek a megválaszolásában, hogy a teljesítményorientált, az élet minden területén tökéletességre törekvő Anna a patriarchális társadalmi berendezkedéstől, a saját nehéz természetétől vagy esetleg mindkettőtől szenved-e? Az olvasói aktivitásra épít a mintegy két évtizedet felölelő füzér időkezelése is. Egyetemi éveitől művészi és szexuális útkeresésén át a mintaanya és a mintafeleség frusztráló szerepkörein keresztül egészen a lovassportban való kiteljesedéséig olvashatunk rövid intervallumokat felölelő epizódokat Anna életéből. Köztük viszont nagyok a hiátusok, kimaradnak például olyan lényeges mozzanatok - Anna és férje megismerkedése, az első gyermek születése stb. -, amik megváltoztatták az énelbeszélő karakterét, ezért is tűnik gyakran úgy, hogy némely történetnek más a narrátora. Kérdéses, hogy a kapott információk elegendők-e ahhoz, hogy kreatív munkára csábítsanak a kiegészítést illetően, vagy a kihagyások inkább a kidolgozatlanság bizonyítékai, és hiányérzet marad az utolsó novella után. Hidas nyilvánvalóan okkal tért el a megszokottól, amikor nem az élettörténet nagy eseményeit jelölte a történetvezetés kulminációs pontjainak, ezáltal viszont túl sokat bízott a műfajra. Néhol nem ártott volna nagyobb hangsúlyt fektetni az átkötésekre. Ugyanakkor nem véletlen ez a töredékesség - a könyv koncepcionális megalkotottságával is színre viszi azt, amit Annával a saját maga és/vagy a társadalom által sugallt elvárások tesznek. Egy maszkulin világban kell helytállnia hol anyaként, hol önálló, dolgozó nőként, máskor feleségként, és így tovább egészen addig, míg szétaprózzák a női szerepek, és már ő maga sem lesz tisztában azzal, ki is valójában. Jóllehet a hangvétel egyre kiábrándultabb és cinikusabb, de a fiatal és például az életközepi válságban szenvedő Anna nyelve között mégsem fedezhetők fel számottevő különbségek-élőbeszédszerű, köznapi, könnyen olvasható mindegyik történet. Nyelvi szempontból a kötet inkább azért érdekes, mert több bekezdése is az önsegítő könyvek, online és offline magazinok nyelvezetét, gondolatfütamait idézi. A szövegek tárca- és publicisztikaszerű könnyedsége, valamint Anna stresszhelyzetekben és a döntései előtt hangoztatott közhelyei az ilyen felületeken fellelhető szövegekre, műfajokra is emlékeztetnek. Iránytű azonban nincs a boldogsághoz - Annának nincsenek sorsfordító rádöbbenései, viszont bizonyosan lesznek (talán már vannak is) olyan olvasók, akikre a könyv a problémák érzékeny exponálása miatt megvilágító erővel hat majd. Hidas Judit: Boldogság tízezer kilométerre, Kalligram, 2019. Értékelés: 8/10 Elhunyt Szentandrássy István Budapest. Elhunyt Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész. Szentandrássy István 1957-ben született Budapesten. Állami gondozottként nőtt fel, szorongásait először versekbe öntötte. Péli Tamást, az első hivatásos cigány festőművészt tartotta mesterének. Munkásszállások lakójaként, vándorlásai során életsorsokat ismert meg, figyelmét egyre jobban felkeltette a perifériára sodródott emberek fennmaradásért folytatott küzdelme. A 80-as évekre bontakozott ki Szentandrássy európai, elsősorban az olasz reneszánsz művészetétől inspirált festészete, amelyet a maga módján formált és teremtett újjá. Ekkor ismerkedett meg a modem spanyol líra megújítója, Federico García Lorca költészetével, amely nagy hatást gyakorolt 2002-2003-ban egy év alatt elkészült Cigány románcok című sorozatára, amely a mágikus realizmus és a szürreális fantázia összefonódását mutatja. 2007-ben adta ki Angyalok nyelvén című festményalbumát. Képeiből rendszeresen rendeztek kiállítást. 2012-ben kapott Kossuth-díjat, a cigányság ősi, balladisztikus hagyományait és alakjait sajátos színvilággal ábrázoló műveiért, külföldön is nagy sikert aratott kiállításaiért, példaértékű művészetéért. (MTI) Roman Polanski nem megy el a César-gálára Párizs. Nem megy el a 45. César-díjak átadójára ma este Roman Polanski, jóllehet J'accuse (Vádolom) című filmje kapta a legtöbb jelölést. A nemi erőszak miatt az Egyesült Államok által negyven éve körözött lengyel-francia rendező maga jelentette be a távolmaradását az után, hogy feminista szervezetek a személye elleni tiltakozó megmozdulást szerveznek a ceremónia helyszínén. Roman Polanski (Fotó: TASR/AP) ,Alapok óta kérdezik tőlem, hogy megyek vagy nem megyek a César-díj-kiosztóra. Az én kérdésem viszont inkább a következő: mehetnék-e? - mondta tegnap az AFP francia hírügynökségnek a rendező. - Az est forgatókönyve előre ismert. Aktivisták már most nyilvános lincseléssel fenyegetnek. Egyesek demonstrációkat jelentettek be. Mindez sokkal inkább szimpóziumnak, mint a legtehetségesebbek kitüntetésének szentelt moziünnepnek ígérkezik” - tette hozzá. Elmondta továbbá, hogy a legfontosabb számára a családja, a felesége és gyerekei megóvása, akik inzultusoknak vannak kitéve. (MTI)
