Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2020-02-06 / 30. szám

4 I RÉGIÓ 2020. február 6.1 www.ujszo.com „Lábam gyökeret ereszt, nem enged" SZÁZ ILDIKÓ „Meleg Márie előttem jár egy lépéssel: nemcsak elraktároz­ta fejben, amit a felnőttek, az elődök meséltek, hanem leje­gyezte az édesanyjától, nagy­­nénjétől tanult imádságokat, verses formába rendezte a szülőktől, nagyszülőktől, szomszédoktól hallott történeteket" - értékeli B. Mánya Ágnes történész, publicista a Gesztenyelevél című könyvet. Vasárnap a jelenlegi lakhelyén, Kamocsán is bemutatják az új kötetet. Kürtön nagy örömmel fogadták a község szülöttének rendhagyó visszaemlékezéseit. „Az esztendő a farsanggal kezdődött, / Amikor a mulatásé, a szórakozásé volt az idő. / Bálba indultak legények és leá­nyok, / Ki-ki kedve szerint párt vá­laszthatott. / Születtek szép kapcso­latok, / Ám voltak zajos szóváltá­sok, / Veszekedések és kibékülések. / Féltékenykedések, / Halálos kime­netelű késelések. / Jó döntések és hatalmas tévedések” - veszi kezébe a kürti születésű Meleg Mária a tör­ténet fonalát a Gesztenyelevél című könyvében, amellyel a nagyszülei­nek és Kürt lakosainak állít emléket. Téli esték igaz történetei A kürti születésű, éveken át Ér­sekújvárban élő Meleg Mária hitok­tatóként dolgozik az érsekújvári és a szímői alapiskolában. A Gesztenye­levél című könyvében két család és egy falusi közösség mindennapjaiba nyer betekintést az olvasó. „1995-ben jelent meg Danczi La­jos atyának, aki édesanyám másod­unokatestvére volt, egy könyve De­­nek Mihály címmel. Édesanyám ka­pott belőle egy példányt, mert egy közös ősünkről szól, aki száz évet élt. 1776-ban született és a falu bírája volt. Lajos atya bemutatta a család és a falu életét. Annyira inspiráló volt számomra a könyv, hogy a hosszú téli estéken elkezdtem faggatni a szüléimét arról, milyen történetekre emlékeznek, miket hallottak az ő szüleiktől. Hogyan éltek Kürtön az egyszerű emberek? A történeteket lejegyeztem egy nagy füzetbe, csak hát aztán jöttek a változások” - mondta Meleg Mária. A jegyzetek a fiókban pihentek, és hosszú évek teltek el, mire ismét előkerültek a rokonok, szomszédok ízes történe­tei. „1998-ban meghalt az édes­apám, 1999-ben megkezdtem ta­nulmányaimat a győri hittudomá­nyi főiskolán, ahol újabb fordulatot vett az életem. Megismerkedtem Danczi Villebald kürti bencés pap, tanár, nyelvész életútjával, akiről a diplomamunkámat írtam, és a ben­cés diákok meg is jelentették. Vil­lebald atya születésének századik évfordulójára 2010-ben Liszka Jó­zsef néprajzkutató adott ki szép emlékkönyvet, amelyben felhasz­nálta a kutatómunkámat is” - mondta Meleg Mária. Tanulságos időutazás Meleg Mária rengeteg segítséget kapott Danczi Lajos atyától a könyv írásakor, és úgy érezte, születésé­nek 90-ik évfordulójára összegyűjti szorgos munkásságának eredmé­nyeit. A kürti születésű atya sokat foglalkozott a község történetével. 2015-ben Téged Isten dicsérünk címmel jelent meg Meleg Mária könyve Danczi Lajosról. Egy újabb kitérőt is tett a hitoktató 2013-ban, amikor megjelent a Lélekhez veze­tő ösvény című könyve, amit pe­dagógusként és grafológusként írt, és amelyben gyakorló pedagógus szemszögéből tekint a gyermek kézírására, így segítve a szülőket és a nevelőket. „2016-ban elköltöz­tünk Érsekújvárból Kamocsára, és amikor 2017-ben halottak napján elmentünk a kürti temetőbe, akkor jutott eszembe, hogy elő kellene vennem a régi idők történeteit összefoglaló jegyzeteimet, és el­kezdeni végre írni. A bevezető vers után végül verses prózaként adtam vissza édesanyám, édesapám, nagynéném és nagybátyám, vala­mint keresztanyám és a szomszé­dok történeteit” - folytatta Meleg Mária. Élet diktálta meséket őrzött meg farsangi vigadalmakról, hábo­rús borzalmakról, közös tollfosztá­­sokról, a kürtiek örömteli és bánatt sújtotta napjairól. Köménymagos cukor „Télvíz idején, ha megbeteged­tek, / Bajban voltak, / Mert nem volt orvos a faluban. Csúzra vagy Sző­­gyénbe lehetett menni. / De ha nem volt lovaskocsi, / Ha nem tudták a beteget elvinni, / Otthon kellett ke­zelni. / Elővették a nyáron gyűjtött / GyógynövényeketBeteg to­rokra hársfateát, kamillateát ittak, köhögéskor cukorra köménymagot szórtak, ezt lassan elszopogatták. Fogfájással Csúzra mentek, mert csak ott rendelt a fogorvos. Meleg Mária megírta Sándor történetét, akinek nagyon fájt a foga, ezért az apja kocsist fogadott, és elindultak a szomszéd faluba. Ám amikor a Ciglédke-kegyhelyhez értek, a fogfájás elmúlt, és békében haza­térhettek. „A természet körforgá­sával összhangban lüktetett az em­berek élete, gyakran igen nehéz fi­zikai munkát végeztek, mégis tö­retlen hittel, derűvel dolgoztak. Imákat foglaltam bele a történetek­be, sok szép imádságot tanultam az édesanyámtól. »Jézus segíts, uram Jézus légy velünk« - így imádkoz­tunk, amikor a szőlőhegyre mentünk kapálni. Az ima a mindennapok ré­sze volt. Ha aratáskor kint voltak az emberek a határban, meghallották a harangszót, letették a szerszámokat és elmondták az Úrangyala imádsá­got. Esti harangszókor is együtt imádkoztak a nők és a férfiak. Saj­nos mára eltávolodtunk a természet­től és az ünnepeinktől is” - egészíti ki az elmondottakat Meleg Mária. T ávoztak az emlékezők A kürti temető kerítésénél gesz­tenyefák állnak, a levelek beborítják a közeli sírokat. Meleg Mária ezért adta ezt a címet a könyvének. A Gesztenyelevél című könyv megje­lenését édesanyja, özvegy Meleg Sándomé Danczi Dudás Mária már nem élhette meg, tavaly májusban halt meg. A könyv akkorra már el­készült, ám a szerzője még javítgat­ta, fésülte át a szöveget. A második világháború végével fejeződik be a történetek sorozata, az Őszi falevél című első fejezetben a Danczi, a Té­li falevél című fejezetben a Meleg nagyszülőkre emlékezik. Egy újabb könyvben szeretné Tavaszi falevél címmel összefoglalni a szülei törté­neteit. „Sokan támogatnak ebben, és már jelezték, hogy szívesen el­mondják a történeteiket. Ez a könyv a háború végével ér véget, édes­apám francia fogságba került, és csak 1946 nyarán jött haza. A foly­tatásban 1947-től íródnak az esemé­nyek” - mondta Meleg Mária. A szerző esténként dolgozik, mond­ván, addigra elcsendesül és elrende­­zőik a lelkében minden. Nem volt könnyű a történetek mesélőivei is­mét átélni a háború iszonyát, a ren­geteg erőszakot, fosztogatást és pusztító betegséget. Igyekezett olyan derűs történeteket is becsem­pészni a könyvbe, melyek mosolyt csalnak az olvasó arcára. A könyvet Meleg Mária apai nagyapjának, aki előénekes volt a templomban, százéves imakönyvé­ből vett imákkal egészítette ki. A Gesztenyelevélben emlékezők már nem élnek, de a szerző továbbadja az élet adta bölcsességüket és hitből fa­kadó derűjüket az olvasóknak. A viharos szél ledöntötte a galántai víztornyot parkolás Galántán Rengeteg ingázó parkol a vasútállomás mellett (A szerző felvétele) MAROSI BIANKA EETOIEl Kedden délután a viharos erejű szél kidöntött egy régi, használaton kívüli víztornyot Galántán. Sze­mélyi sérülés nem történt. A Ga­­landia termálfürdő ügyvezető igazgatójától, Széllé Zoltántól megtudtuk, egy nagyjából hatvan­éves, betonból épült víztározóról van szó, amely a nagy szélben ket­tétört és a fürdő területére dőlt. „Jelentős anyagi kár nem keletke­zett, csak a kerítés sérült meg. A szomszéd vállalat vezetőjével megegyeztünk, hogy amint az idő­járás engedi, eltávolítják a romo­kat, de egyelőre a nagy szél miatt erre nincs mód” - mondta el az igazgató. Terítéken a MAROSI BIANKA Decemberi üléeükön már elfogadták a városatyák a parkoláspolitikáról szóló kópviselői javaslatot, a mai tanácskozáson rószletesen tárgyalnak róla. PITOMI A járásközpontban már hosszú ideje rendkívül rossz a helyzet a par­kolást illetően, hiszen a város fontos közlekedési csomópont. „Rengeteg ember utazik reggelente a környező falvakból munkába Galántáról Po­zsony, Nyitra és Nagyszombat irá­nyába autóbusszal vagy vonattal, autóikat a városban hagyják. Becs­lések szerint nagyjából ezer gépko­csi parkol itt naponta. A legproblé­másabb a vasútállomás környéke, a közeli lakótelepek, de az Északi és az Sznf lakótelep is rendkívül telített” - közölte Galánta polgármestere. Pe­ter Paska úgy véli, egyrészt a gyűjtő­parkolók építése jelentené a megol­dást, de fontos lépés az is, hogy a parkolók üzemeltetését átveszi a vá­ros a Közterület-fenntartó Vállalat­tól. Az elfogadott képviselői javas­lat alapján első körben a nagyobb parkolókat teszik fizetőssé, például a városháza és a Mladosf áruház mö­gött. A polgármester szerint ha nem te­szik több helyen, vagy az egész vá­rosban fizetőssé a parkolást, a mos­tani helyzet tovább romlik. Jelenleg csak az Univerzál áruház előtt fize­tős a parkoló egy része, illetve egyes élelmiszer-áruházaknál, de ott is in­kább jelképes a fizetendő összeg. Galánta vezetésének célja szabá­lyozni az egész városban a parko­lást, kitiltani a lakótelepekről azokat az autókat, amelyek például cégek udvarában is parkolhatnak és három parkolóházat építeni: a vasútállo­máson, az Északi lakótelepen és a Mladosf áruház mögött, továbbá gyűjtőparkolókat kialakítani, pél­dául a Galandia közelében. Rövidesen eltakarítják a romokat (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom