Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-06 / 30. szám
4 I RÉGIÓ 2020. február 6.1 www.ujszo.com „Lábam gyökeret ereszt, nem enged" SZÁZ ILDIKÓ „Meleg Márie előttem jár egy lépéssel: nemcsak elraktározta fejben, amit a felnőttek, az elődök meséltek, hanem lejegyezte az édesanyjától, nagynénjétől tanult imádságokat, verses formába rendezte a szülőktől, nagyszülőktől, szomszédoktól hallott történeteket" - értékeli B. Mánya Ágnes történész, publicista a Gesztenyelevél című könyvet. Vasárnap a jelenlegi lakhelyén, Kamocsán is bemutatják az új kötetet. Kürtön nagy örömmel fogadták a község szülöttének rendhagyó visszaemlékezéseit. „Az esztendő a farsanggal kezdődött, / Amikor a mulatásé, a szórakozásé volt az idő. / Bálba indultak legények és leányok, / Ki-ki kedve szerint párt választhatott. / Születtek szép kapcsolatok, / Ám voltak zajos szóváltások, / Veszekedések és kibékülések. / Féltékenykedések, / Halálos kimenetelű késelések. / Jó döntések és hatalmas tévedések” - veszi kezébe a kürti születésű Meleg Mária a történet fonalát a Gesztenyelevél című könyvében, amellyel a nagyszüleinek és Kürt lakosainak állít emléket. Téli esték igaz történetei A kürti születésű, éveken át Érsekújvárban élő Meleg Mária hitoktatóként dolgozik az érsekújvári és a szímői alapiskolában. A Gesztenyelevél című könyvében két család és egy falusi közösség mindennapjaiba nyer betekintést az olvasó. „1995-ben jelent meg Danczi Lajos atyának, aki édesanyám másodunokatestvére volt, egy könyve Denek Mihály címmel. Édesanyám kapott belőle egy példányt, mert egy közös ősünkről szól, aki száz évet élt. 1776-ban született és a falu bírája volt. Lajos atya bemutatta a család és a falu életét. Annyira inspiráló volt számomra a könyv, hogy a hosszú téli estéken elkezdtem faggatni a szüléimét arról, milyen történetekre emlékeznek, miket hallottak az ő szüleiktől. Hogyan éltek Kürtön az egyszerű emberek? A történeteket lejegyeztem egy nagy füzetbe, csak hát aztán jöttek a változások” - mondta Meleg Mária. A jegyzetek a fiókban pihentek, és hosszú évek teltek el, mire ismét előkerültek a rokonok, szomszédok ízes történetei. „1998-ban meghalt az édesapám, 1999-ben megkezdtem tanulmányaimat a győri hittudományi főiskolán, ahol újabb fordulatot vett az életem. Megismerkedtem Danczi Villebald kürti bencés pap, tanár, nyelvész életútjával, akiről a diplomamunkámat írtam, és a bencés diákok meg is jelentették. Villebald atya születésének századik évfordulójára 2010-ben Liszka József néprajzkutató adott ki szép emlékkönyvet, amelyben felhasználta a kutatómunkámat is” - mondta Meleg Mária. Tanulságos időutazás Meleg Mária rengeteg segítséget kapott Danczi Lajos atyától a könyv írásakor, és úgy érezte, születésének 90-ik évfordulójára összegyűjti szorgos munkásságának eredményeit. A kürti születésű atya sokat foglalkozott a község történetével. 2015-ben Téged Isten dicsérünk címmel jelent meg Meleg Mária könyve Danczi Lajosról. Egy újabb kitérőt is tett a hitoktató 2013-ban, amikor megjelent a Lélekhez vezető ösvény című könyve, amit pedagógusként és grafológusként írt, és amelyben gyakorló pedagógus szemszögéből tekint a gyermek kézírására, így segítve a szülőket és a nevelőket. „2016-ban elköltöztünk Érsekújvárból Kamocsára, és amikor 2017-ben halottak napján elmentünk a kürti temetőbe, akkor jutott eszembe, hogy elő kellene vennem a régi idők történeteit összefoglaló jegyzeteimet, és elkezdeni végre írni. A bevezető vers után végül verses prózaként adtam vissza édesanyám, édesapám, nagynéném és nagybátyám, valamint keresztanyám és a szomszédok történeteit” - folytatta Meleg Mária. Élet diktálta meséket őrzött meg farsangi vigadalmakról, háborús borzalmakról, közös tollfosztásokról, a kürtiek örömteli és bánatt sújtotta napjairól. Köménymagos cukor „Télvíz idején, ha megbetegedtek, / Bajban voltak, / Mert nem volt orvos a faluban. Csúzra vagy Szőgyénbe lehetett menni. / De ha nem volt lovaskocsi, / Ha nem tudták a beteget elvinni, / Otthon kellett kezelni. / Elővették a nyáron gyűjtött / GyógynövényeketBeteg torokra hársfateát, kamillateát ittak, köhögéskor cukorra köménymagot szórtak, ezt lassan elszopogatták. Fogfájással Csúzra mentek, mert csak ott rendelt a fogorvos. Meleg Mária megírta Sándor történetét, akinek nagyon fájt a foga, ezért az apja kocsist fogadott, és elindultak a szomszéd faluba. Ám amikor a Ciglédke-kegyhelyhez értek, a fogfájás elmúlt, és békében hazatérhettek. „A természet körforgásával összhangban lüktetett az emberek élete, gyakran igen nehéz fizikai munkát végeztek, mégis töretlen hittel, derűvel dolgoztak. Imákat foglaltam bele a történetekbe, sok szép imádságot tanultam az édesanyámtól. »Jézus segíts, uram Jézus légy velünk« - így imádkoztunk, amikor a szőlőhegyre mentünk kapálni. Az ima a mindennapok része volt. Ha aratáskor kint voltak az emberek a határban, meghallották a harangszót, letették a szerszámokat és elmondták az Úrangyala imádságot. Esti harangszókor is együtt imádkoztak a nők és a férfiak. Sajnos mára eltávolodtunk a természettől és az ünnepeinktől is” - egészíti ki az elmondottakat Meleg Mária. T ávoztak az emlékezők A kürti temető kerítésénél gesztenyefák állnak, a levelek beborítják a közeli sírokat. Meleg Mária ezért adta ezt a címet a könyvének. A Gesztenyelevél című könyv megjelenését édesanyja, özvegy Meleg Sándomé Danczi Dudás Mária már nem élhette meg, tavaly májusban halt meg. A könyv akkorra már elkészült, ám a szerzője még javítgatta, fésülte át a szöveget. A második világháború végével fejeződik be a történetek sorozata, az Őszi falevél című első fejezetben a Danczi, a Téli falevél című fejezetben a Meleg nagyszülőkre emlékezik. Egy újabb könyvben szeretné Tavaszi falevél címmel összefoglalni a szülei történeteit. „Sokan támogatnak ebben, és már jelezték, hogy szívesen elmondják a történeteiket. Ez a könyv a háború végével ér véget, édesapám francia fogságba került, és csak 1946 nyarán jött haza. A folytatásban 1947-től íródnak az események” - mondta Meleg Mária. A szerző esténként dolgozik, mondván, addigra elcsendesül és elrendezőik a lelkében minden. Nem volt könnyű a történetek mesélőivei ismét átélni a háború iszonyát, a rengeteg erőszakot, fosztogatást és pusztító betegséget. Igyekezett olyan derűs történeteket is becsempészni a könyvbe, melyek mosolyt csalnak az olvasó arcára. A könyvet Meleg Mária apai nagyapjának, aki előénekes volt a templomban, százéves imakönyvéből vett imákkal egészítette ki. A Gesztenyelevélben emlékezők már nem élnek, de a szerző továbbadja az élet adta bölcsességüket és hitből fakadó derűjüket az olvasóknak. A viharos szél ledöntötte a galántai víztornyot parkolás Galántán Rengeteg ingázó parkol a vasútállomás mellett (A szerző felvétele) MAROSI BIANKA EETOIEl Kedden délután a viharos erejű szél kidöntött egy régi, használaton kívüli víztornyot Galántán. Személyi sérülés nem történt. A Galandia termálfürdő ügyvezető igazgatójától, Széllé Zoltántól megtudtuk, egy nagyjából hatvanéves, betonból épült víztározóról van szó, amely a nagy szélben kettétört és a fürdő területére dőlt. „Jelentős anyagi kár nem keletkezett, csak a kerítés sérült meg. A szomszéd vállalat vezetőjével megegyeztünk, hogy amint az időjárás engedi, eltávolítják a romokat, de egyelőre a nagy szél miatt erre nincs mód” - mondta el az igazgató. Terítéken a MAROSI BIANKA Decemberi üléeükön már elfogadták a városatyák a parkoláspolitikáról szóló kópviselői javaslatot, a mai tanácskozáson rószletesen tárgyalnak róla. PITOMI A járásközpontban már hosszú ideje rendkívül rossz a helyzet a parkolást illetően, hiszen a város fontos közlekedési csomópont. „Rengeteg ember utazik reggelente a környező falvakból munkába Galántáról Pozsony, Nyitra és Nagyszombat irányába autóbusszal vagy vonattal, autóikat a városban hagyják. Becslések szerint nagyjából ezer gépkocsi parkol itt naponta. A legproblémásabb a vasútállomás környéke, a közeli lakótelepek, de az Északi és az Sznf lakótelep is rendkívül telített” - közölte Galánta polgármestere. Peter Paska úgy véli, egyrészt a gyűjtőparkolók építése jelentené a megoldást, de fontos lépés az is, hogy a parkolók üzemeltetését átveszi a város a Közterület-fenntartó Vállalattól. Az elfogadott képviselői javaslat alapján első körben a nagyobb parkolókat teszik fizetőssé, például a városháza és a Mladosf áruház mögött. A polgármester szerint ha nem teszik több helyen, vagy az egész városban fizetőssé a parkolást, a mostani helyzet tovább romlik. Jelenleg csak az Univerzál áruház előtt fizetős a parkoló egy része, illetve egyes élelmiszer-áruházaknál, de ott is inkább jelképes a fizetendő összeg. Galánta vezetésének célja szabályozni az egész városban a parkolást, kitiltani a lakótelepekről azokat az autókat, amelyek például cégek udvarában is parkolhatnak és három parkolóházat építeni: a vasútállomáson, az Északi lakótelepen és a Mladosf áruház mögött, továbbá gyűjtőparkolókat kialakítani, például a Galandia közelében. Rövidesen eltakarítják a romokat (Képarchívum)
