Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-06 / 30. szám
www.ujszo.com I 2020. február 6. KÖZÉLET 3 Értékelték a pártok adópolitikai programját NAGY ROLAND Pozsony. Adópolitika szempontjából az MKÖ a második, a Híd pedig a hatodik helyen végzett az INESS gazdaságkutató intézet listáján. A INESS elemzői szerint az adópolitika a pártok programjának kulcsfontosságú elemét képezi, hiszen ettől függően dől el a közpénz társadalmi eloszlása. A pártok prioritásainak teljesítéséhez természetesen pénzre van szükség, az INESS szerint erre kétféle módon kerülhet sor: a kiadások csökkentésével, vagy az adóterhek további növelésével. A programok értékelése során azok a pártok kaptak magasabb pontszámot, amelyek az alacsonyabb adóterheket részesítik előnyben, ugyanakkor az államháztartás fenntarthatóságát is szem előtt tartják. Az INESS hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóságot befolyásolja a jelenlegi kormány által „örökségül hagyott” 1,5 és 2% között mozgó deficit, valamint az is, hogy a nyugdíjkorhatárplafon bebetonozásával hosszú távon veszélybe került a nyugdíjrendszer fenntarthatósága. Az SaS az első A felsorolt szempontok alapján az INESS elemzői 1-től 10-es skálán pontszámokkal értékelték a pártokat: minél több pontot kapott egy párt, annál hatékonyabbnak tartják az adóprogramjukat. A legelső helyet az ellenzéki SaS szerezte meg, amely 9 pontot kapott. Az INESS szerint a liberális párt a legaprólékosabb adóprogramot dolgozta ki, szinte már „felesleges részletességgel”. Az elemzők többek közt kiemelik az SaS által előnyben részesített egykulcsos adórendszert (legfeljebb 19 százalék), valamint azt, hogy a párt jó néhány adó eltörlését szorgalmazza (ilyen például a banki különadó). További pozitívumként értékelik, hogy az SaS csökkentené a gépjárműadót azok számára, akik fizetik az elektronikus útdíjat. A párt továbbá megszüntetné az egyházak automatikus állami finanszírozását, helyette olyan rendszert vezetnének be, amelyben az adófizetők döntenék el, hogy melyik felekezetet szeretnék támogatni. Katarina Svrceková, a párt szóvivője megkeresésünkre elmondta, hogy a párt rendkívül elégedett, hiszen nagy hangsúlyt fektettek az adópolitikájuk kidolgozására. „A programunk 1100 konkrét megoldást tartalmaz, nem valamiféle képzeletbeli célokat és kívánságokat” - mondta a szóvivő. Élbolyban az MKÖ Az SaS-től egy ponttal maradt el a Magyar Közösségi Összefogás programja. Az INESS az MKÖ esetében is a 19 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadó újbóli bevezetését emelte ki, valamint az adóbónusz emelését. Az elemzők szerint a program egyik legnagyobb erőssége, hogy a párt nyíltan kiáll a régi nyugdíjkorhatárrendszer visszaállítása mellett, mely újra stabilizálná a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát. Gál Zsolt, az MKÖ gazdasági programjának kidolgozója hangsúlyozta, hogy az INESS elemzése azért is nagyon fontos, mert rámutat, hogy a párt nemcsak a déli régiók problémáit képes megoldani, hanem országos szintű kihívások esetén is megállja a helyét. „Ha a gazdasági program legfontosabb céljait kellene megjelölnöm, akkor az INESS által is említett egykulcsos adón kívül kiemelném az adómentes alaphoz hasonló járulékmentes alap bevezetését. Ez arra szolgálna, hogy a dolgozók nettó bére úgy nőhessen, hogy közben ne emelkedjenek a foglalkoztatottság költségei. Ezen kívül még rengeteg más apró lépést tartalmaz a program, amely csökkentené a munkavállalók és a dolgozók anyagi, valamint adminisztratív terheit” - nyilatkozta a szakpolitikus. Közepeset kapott a Híd Az elemzés harmadik helyén holtverseny alakult ki: a PS/Spolu, a Za fudí és a KDH egyaránt 7 pontot szerzett, őket pedig az OEaNO követi 6 ponttal. A Híd 5 pontot kapott az INESS-től, ezzel a hatodik a listán. Az elemzők az alacsonyabb pontszámot azzal indokolják, hogy a Híd programjában alig jut szerep az adókkal kapcsolatos konkrét intézkedéseknek, ugyanakkor kiemelték, hogy a párt javasolja a munka és a vállalkozások adminisztratív terheinek, adó- és járulékterheinek a további csökkentését. A párt a programban nem utal közvetlenül a nyugdíjkorhatár-plafon eltörlésére, ugyanakkor a nyugdíjrendszer második pillérjének a megerősítését tervezi. Az INESS elemzésével kapcsolatban megkerestük a Hidat is. „Négy évvel ezelőtt a Híd programját a legjobbak közé sorolták az elemzők. Ez a pártnak akkor 6,5 százalékot hozott. A jelenlegi kampányban arra összpontosítunk, hogy a választópolgároknak mondjuk el, mit szeretnénk elérni az előttünk álló időszakban. Ők nem olvassák a programokat” - közölte Magdeme Klára, apárt szóvivője. A Smer és Kotleba nullán Az INESS listáján a Híd mögött még 4 párt végzett. A Boris Kollár vezette Sme rodina 4 pontot kapott, az SNS pedig mindössze kettőt. A Smer és az ESNS 0 ponttal az utolsó helyen zártak, az elemzők szerint ugyanis ez a két párt nem rendelkezik választási programmal. Veszik a szlovák cégeket, mint a cukrot Egyre többen hagynak fel a pénzszórással A kereskedők már az akciós árakkal sem képesek látványosan növelni a vásárlóik számát (TASR-felvétel) MOLNÁR IVÁN Az újabb gazdasági válság kirobbanásával fsnyogstő hírek már a lakossági koreslstre is rányomják a bélyegüket. Egyre több pénzt teszünk félre a nehezebb időkre, emiatt pedig kevesebb pénzt költünk az üzletekben, aminek a kereskedők isszák meg a levét. Pozsony. Tavaly már a karácsony előtti bevásárlási láz sem sokat segített a szlovákiai üzleteken. A Statisztikai Hivatal felmérése szerint tavaly decemberben 1,4 százalékkal csökkentek a kiskereskedők bevételei az egy évvel korábbiakhoz képest, és ami különösen fájó, hogy decemberben még az előző hónaphoz képest is enyhe visszaesést mértek. Spórolunk a pénzünkkel „Tavaly a szokásosnál is több család hagyta az utolsó pillanatra a karácsonyi bevásárlást, vagyis december közepe táján megugrott a kereslet, ez sem volt azonban elég ahhoz, hogy a kereskedők decemberi bevételei meghaladják az előző hónapit” - nyilatkozta Eubomír Korsnák, az UniCredit Bank elemzője. Szerinte a lakosság bevételei ugyan nem csökkentek, egyre több család dönt azonban úgy, hogy a fejetlen költekezés helyett nagyobb összeget tesz félre a nehezebb időkre. A Statisztikai Hivatal most közzétett felmérése szerint a kereskedők bevételcsökkenése az összes szegmenst érintette. „Az egyedüli kivételnek az internetes vásárlások számítanak, ami annak köszönhető, hogy a karácsonyi ajándékokat is egyre többen rendelik meg az interneten keresztül. Ezzel párhuzamosan azonban egyre rosszabbul teljesítenek a hagyományos karácsonyi vásárok, amelyeken a kereskedők forgalma évről évre csökken” — mondta Korsnák. Hasonlóan vélekedik Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője, is. „A munkanélküliség továbbra is történelmi mélyponton van, és egyelőre a fizetések is gyorsabb ütemben nőnek, mint az árak. A kereskedők forgalmának a visszaesése így egyedül a megtakarítási kedv növekedésével magyarázható”—mondta Sadovská. Riasztó hírek Mi várható az elkövetkező hónapokban? „Nem számítunk látványos változásokra. Ami biztos, hogy egyre több lesz a várható gazdasági válsággal kapcsolatos hír, a lakosság vásárlási kedve így nem nő majd látványosan, épp ellenkezőleg, a pénzszórás helyett egyre többen választják majd a takarékoskodást, a kereskedők bevételei így tovább csökkennek” -jósolja Korsnák. Egyre nagyobb az órdaklődós a külföldi vállalkozók részéről a szlovákiai cógek iránt. Tavaly 2765 szlovák cég került külföldi kézbe, 260- nal több, mint egy évvel korábban. A legtöbb felvásárlás mögött továbbra is csehországi és magyarországi vállalkozók állnak. Pozsony. A Bisnode nemzetközi cégminősítő társaság közzétette legújabb toplistáját a külföldi tulajdonban levő szlovákiai cégekről. „Továbbra is a szomszédos országok vállalkozói vezetnek. Az első helyen a csehek végeztek, akik tavaly 896 szlovák céget vettek át, míg a magyarországi vállalkozók 691 itteni cégre tették rá a kezüket” - mondta Petra Stépánová, a Bisnode elemzője. A sorban a románok (116), az amerikaiak (112), a lengyelek (102), a bolgárok (83), a britek (75), az osztrákok (68), az ukránok (65)_és az olaszok (64) következnek. Stépánová lapunknak elmondta: a tulajdonosváltás nem azt jelzi, hogy ezek a cégek elköltöztek volna az adott országba, továbbra is Szlovákiában vannak bejegyezve és itt is vállalkoznak, csupán a szlovákiai tulajdonost váltotta le egy külföldi. „A trend egyértelmű: egyre nagyobb az érdeklődés a szlovákiai cégek iránt, csak tavaly nagyjából tíz százalékkal nőtt az ilyen felvásárlások száma. Az egyes országok között azonban látványos különbségek vannak” - tette hozzá Stépánová. Míg a román vállalkozók érdeklődése visszaesett, az Egyesült Államokból származók száma nagyot ugrott előre. A cseheket és a magyarokat azonban továbbra sincs esélyük lekörözni, ezek ugyanis toronymagasan vezérnek. „A csehek elsősége nem meglepő, hiszen a cseh tulajdonban levő szlovákiai cégek jelentős része még Csehszlovákia széthullása előtt jött létre, és nem elhanyagolható a két nyelv közelsége sem. Magyarország legnagyobb előnye szintén a közelsége, és persze az, hogy Szlovákiában nagyszámú magyar kisebbség él, a határ menti övezetben így sok, magyar tulajdonban levő társaságot találunk” - mondta Stépánová. (m i) Külföldi tulajdonba került szlovák cégek Csehország 896 647 +249 +38,5% Magyarország 691 557 +134 +24,1% Románia 116 173 -57 -33% USA 112 90 +22 +24,4% Lengyelország 102 95 +7 +7,4% Bulgária 83 82 +1 +1,2% Nagy-Britannia 75 61 +14 +23% Ausztria 68 97 -29 -29,9% Ukrajna 65 82 -17 -20,7% Olaszország 64 58 +6 +10,3% • Forrás: Bisnode
