Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2020-02-28 / 49. szám

www.ujszo.com | 2020. február 28. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 De miért is jött a koronavírus? Meddig tudjuk ellenőrzés alatt tartani, amit magunkra szabadítunk? FELEDY BOTOND M indenhol a koronaví­rus. Szerte a világban most már gyorsabb az új esetek növeke­désének száma, mint Kínán belül. Európában az olaszok küzdenek most leginkább a vírussal, és amikor e soron íródtak, Közép-Európa tér­képe még „tiszta” volt ez ügyben, hivatalos észlelés nélkül. Ami nem jelenti azt, hogy ne lenne már ott a kór, vagy ne érne ide. A fő kérdés az, hogy mennyire kell tartanunk tőle? Az influenzánál egy hajszállal veszélyesebb, ará­nyaiban 100-ból két halálesettel végződő kórral van dolgunk. Ez azért nem pestis, nem ebola. A ve­szélyeztetett korosztály főleg az idősek és legyengült immunrendszerű betegek. Ne feledjük, hogy a Zika-vírus, a nílusi sárgaláz is elért az euroatlanti területekre, az előbbi már ott volt Floridában, az utóbbi Szerbiáig ju­tott. Az epidemológusok inkább már arról tanácskoznak a koronavírus kapcsán, hogy lassan meg kell szok­nunk az ilyen típusú járványokat, éppen úgy, mint az influenzát. Ko­ronavírusból ez az ötödik típus, csak ennek sikerült több embert megfer­tőznie, amivel jobban átlépte a mé­dia ingerküszöbét. A valódi üzenetet viszont nem hozza a média, mert szinte csak karanténokról és masz­kokról olvasunk. A klímaváltozás alapvetően raj­zolja át a betegségek evolúcióját, vagyis a baktériumok és vírusok megjelenését, terjedését is a boly­gónkon. Erre keli készülnünk. Sok hasonló, kisebb, de új kór fog fel­bukkanni a következő években. Ha szerencsénk van, a halálosakat (mint az ebolát) vissza lehet szorítani ka­ranténnal még a kevésbé fejlett vi­dékeken - ha ugyan onnan indulnak. A veszélyes fertőzések azonban nem csak az őserdők mélyéről kerülnek elő vagy denevérhúson keresztül jutnak át az emberre. Éppen az álla­tokról az emberekre átterjedő fertő­zések - mint a madárinfluenza és a hasonlók - váltak növekvő új ve­szélyforrássá. A tömeges állattartás (szárnyasok, marhák, sertések) a nyugati vidéken is bőven elég tápta­lajt jelent ahhoz, hogy egy kis bal­­szerencsével mutálódjon egy-egy vírus, megjelenjen az új variáns. Ha tehát a valódi megelőzésen akarunk társadalmi szinten gondolkodni, úgy az állattartásról és a felmelegedés megelőzéséről kellene beszélni, vi­haros gyorsasággal megegyezni. Amíg egyre gyorsul a természetes élőhelyek átalakulása, új fajok és növények telepednek meg és hozzák magukkal a baktériumaikat és víru­saikat, addig az emberek ki lesznek téve az újabb és újabb járvány szerű betegségeknek. Még jobb lenne, ha a mostani fertőzések kapcsán arról le­hetne többet hallani, hogyan alakí­tottuk át saját magunk, az emberiség, a minket körülvevő bolygót annyira, hogy már nem tudjuk kontrollálni az egyébként általunk elindított folya­matokat. Egyiknek tizenkilenc, a másiknak egy híján húsz. Ján Santa, Koöner és Rusko váltóperének ügyésze. (Cartoomzer) Kocner szavazhat a rács mögött a politikus haveijaira, ha akar A mostani választáson már a maffiózók ós a sorozatgyil­kosok is szavazhatnak,ós leadhatják voksukat a vizsgálati fogságban levő vádlottak is. 2017-ig a különösen súlyos bűncselekmény elkövetése miatt el­ítélt bűnözőket a közügyektől is el­tiltották, tehát elveszítették szava­zati jogukat, az Alkotmánybíróság azonban ezt alkotmánysértőnek ta­lálta. Ezért módosították a törvényt, és csak egy okot hagytak meg a sza­vazati jog megvonására, ez pedig a személyi szabadság törvényi korlá­tozása a közegészség védelme cél­jából. Jelenleg 56 életfogytiglanra ítélt rab van az országban, de ők is lead­hatják a voksukat. Köztük van Tibor Polgári, az 1991-es lipótvári börtön­lázadás egyik vezetője, vagy a nyolc nő és egy fiú meggyilkolása miatt el­ítélt Ondrej Rigó, továbbá az öt em­ber meggyilkolása miatt elítélt Jozef Slovak. Az egykori alvilági vezérek, például Mikulás Cérnák, Alojz Kromka, Robert Lalis Kybel, Ivan Cupper vagy Branislav Adamco is élhet a választójogával. Összesen 10 332 fogvatartott ad­hatja le a voksát, közülük 1675-en vizsgálati fogságban vannak, ügyük­ben még nem született ítélet, de ők is szavazhatnak. A 2016-os választáson csak 4,73%-os volt a részvétel a börtö­nökben, akkor összesen 8522 rab szavazhatott. Az országban 18 büntetés-vég­rehajtási intézet van. A börtönökben nem lehetett kampányolni, röplapo­kat beküldeni vagy plakátokat kira­gasztani, de a választással kapcso­latos rádió- és tévéműsorokat hall­gathatták, nézhették az elítéltek. Akinek van rá pénze, annak saját rá­diója és tévéje lehet a cellájában, és újságokat is előfizethet. (tasr, ú) A kampánycsend hangjai VERES ISTVÁN ágyatag hóvirágok bújtak elő az avar pokrócának réseiből, amikor Bandika és Ervin észrevette, hogy csend van. Mi ez a furcsa neszelés településszerte, barátom? - szisszente« fel az élelmiszerbolt előtt guggolva egy dobozos sört Bandika. Ezek a kampánycsend hangjai - szívott egyet az orrán Ervin. Elővett egy Chinc­­hallero szivart, lángot tartott elé, majd miután izzani kezdett a végén a pa­rázs, a füstöt az ég felé fújta. Ilyen jól élünk? Hogy szivarral indítjuk a csütörtököt? Felvitte a parlament a podporát, vagy mi a túrós kalács tör­tént? Van valami új ? Bandikéból dőltek a kérdések, mint az Iguazú. Ervin meg csak támasz­totta a bolt oldalát, néha köszönt egy-egy érkezőnek vagy távozónak, hogy szevasz apa, vagy csókolom, Bözsi néni, és pöfékelt, csak pöfékelt. Én ak­kor szivarozok, ha van hozzá kedvem. Most meg épp van. Ennyi. Megter­helő időszakon vagyok túl, a február engem minden évben kifacsar, pon­tosabban gödörbe buktat, mély homályba... meg ilyenek. Korán van még Kosztolányihoz, jegyezte meg a guggoló Bandika, majd kortyolt még egyet a söréből, és a betonra köpte. Pazarolgatunk, pazarol­­gatunk? - fújt ki egy újabb felhőt Ervin. Bandika elismerte, hogy tette így is értelmezhető, viszont rávilágított a tényre, hogy a sör előbb-utóbb úgyis távozik a szervezetéből, ráadásul nem is finom. Feltámadt a szél, majd eléjük fújt egy szórólapot, amelyről egy arc né­zett rájuk. Kellene szólni a szélnek, hogy ne terjesszen már szórólapokat, mert kampánycsend van, jegyezte meg Bandika, miközben összegyűrte markában a sörösdobozt. Ezzel is... mi lesz? Ki fogja ezt újrahasznosítani? Majd a szemétügyi hivatal munkatársai, ütötte le a hamut Érvin. A kuká­sokra gondol? Bandika szerint mindenki a saját életének a kukása. Ervin szigorú arccal helyeselt: jobb ma egy kukás, mint holnap egy bukás. Meg aztán - tette hozzá - holnap el kéne ballagni szavazni is. Bandika a tenyerébe nézett és vállat vont: egész nap a hegyen brigádo­­zok, meg kell metszeni tizenkét hektárt. Vasárnap ugyanaz. Kell a pénz, sajnos nem tudok részt vermi a választáson. Ervin nem jött zavarba: sze­rintem kérjen mozgóumát! De azt csak súlyos betegek kérhetnek, úgy tu­dom, aggodalmaskodott Bandika. Hát mondja azt, hogy elkapta a korona­vírust. Bandika nem lett jobb kedvű. Akkor nem urnát küldenek utánam, hanem mentőt. Mikor lett maga ilyen válogatós? - taposta szét Ervin a szi­varvéget, és a vasútállomás felé nézett. A szerző a Vasárnap munkatársa FIGYELŐ Putyinnak állítólag nincsen mása Vlagyimir Putyin elnöknek a 2000-es évek elején azt javasolták, hogy biztonsága érdekében alkal­mazzon hasonmást, de ő ezt el­utasította. Erről maga Putyin be­szélt a TASZSZ hírügynökségnek a kormányzása 20. évfordulója alkalmából adott interjúban. „Felmerült az ötlet, de elutasítot­tam a dublőröket. Ez a terrorizmus elleni harc legnehezebb éveiben volt” - mondta az elnök. Szavai szerint a 2000-es évek elején ja­vasolták neki, hogy a veszélyes helyeken hasonmás helyettesítse, de ez sosem történt meg. A kérdés, hogy vannak-e Putyin­nak dublőrjei, régóta foglalkoz­tatja az orosz közvéleményt. 2001. december 21 -én egy Kosztroma megyei lakossági fó­rumon például - amelyet az ŐRT és az RTR televízió is élőben közvetített - egy nő azt tanácsolta neki, alkalmazzon egy hozzá megszólalásig hasonlító személyt, hogy ideje legyen részt venni az összes megbeszélésen. 2009 augusztusában feljegyezték, hogy az akkor miniszterelnöki tisztet betöltő Putyin az akkori el­nökkel, Dmitrij Medvegyewel Szocsiban sétálva járókelőkbe futott a tengerparton. A hitetlen­­kedőknek arra a kérdésére, hogy vajon az igazi állam- és kormány­fővel találkoztak-e, Medvegyev azt mondta, hogy nem dublőröket látnak, hanem őket magukat. 2000 augusztusában Jevgenyij Murov, az orosz állami vezetők és a kormányépületek biztonságáért felelős Szövetségi Őrszolgálat vezetője mítosznak nevezte a Putyin-dublőrökről elterjedt hí­reszteléseket, és hasonmások al­kalmazása a szakszolgálat „gyen­geségének elismerése” volna. (MTI) Biden, a hazudós Kampányfőnöke helyesbíteni kényszerült az egyik amerikai de­mokrata elnökjelölt, Joe Biden ál­lítását, hogy az 1970-es években letartóztatták őt Dél-Afrikában, amikor Nelson Mandela polgár­jogi harcossal, Dél-Afrika későbbi elnökével akart találkozni. Biden a történetet először egy dél-karoli­­nai kampányrendezvényen me­sélte, majd többször előadta afro­­amerikai szimpatizánsai előtt. Menedzsere, Kate Bedingfield vi­szont kénytelen volt bejelenteni, hogy Bident csupán „elkülönítet­ték” fekete kollégáitól a repülőté­ren. Biden többször azt mesélte részletesen, hogy affoamerikai politikusok küldöttségével terve­zett látogatást a börtönben Man­delánál, de - mint fogalmazott „abban a nagy megtiszteltetésben volt részem, hogy letartóztattak az ENSZ-nagykövetünkkel együtt Soweto utcáin”. Soweto 1200 ki­lométerre van a Robben Island börtönszigettől, ahol Mandela ra­boskodott. Biden szerint később Mandela meg is köszönte neki az erőfeszítéseit. Andrew Y oung, az US A akkori ENSZ-nagykövete viszont meg­cáfolta a történetet, a The Wa­shington Post című lap pedig ne­vetségesnek nevezte B ident. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom