Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-28 / 49. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. február 28.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Brexit: London júniusban dönt London. London nem kívánja meghosszabbítani a brit EU- tagság január végi megszűnése (brexit) után kezdődött 11 hónapos - az Európai Unióhoz fűződő jövőbeni kapcsolatrendszer kialakítására szolgáló - átmeneti időszakot, sőt már júniusban dönteni kíván arról, érdemes-e folytatni az erről szóló tárgyalásokat az EU-val - áll a brit kormány által tegnap ismertetett tárgyalási javaslatcsomagban. A 36 oldalas dokumentum megerősíti, Nagy-Britannia olyan kapcsolatrendszert kíván kialakítani az EU-val, amelynek fő eleme egy átfogó kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás. A tegnapi javaslatcsomag szerint a december végéig tartó átmeneti időszak „korlátozott, de elégséges” időt biztosít egy ilyen megállapodás elérésére. (MTI) USA: történelmi döntés a lincselésről Washington. Az amerikai képviselőház történelminek minősített szavazással törvényt fogadott el arról, hogy a lincselés szövetségi gyűlölet-bűncselekmény lesz az Egyesült Államokban. A szavazásról hírt adó amerikai közszolgálati rádió (NPR) történelminek minősítette a döntést, hangsúlyozva, hogy 120 évig kellett várni e törvényre. Az amerikai történelemben ez az első ilyen törvény. A Fehér Ház már jelezte, hogy Donald Trump várhatóan aláírja, és ezzel törvényerőre emeli a jogszabályt. Egy alabamai emberi jogi szervezet adatai szerint az Egyesült Államokban az 1800-as évek vége és az 1960-as évek eleje között mintegy 4000 lincseléses gyilkosságot követtek el. (MTI) Korea: a vírus a katonákat is érinti Washington. Washington és Szöul átmeneti időre felfüggeszti a közös kiképzéseket - jelentette be a Pentagon (amerikai védelmi tárca) azt követően, hogy Szöulban dél-koreai és amerikai katonai vezetők közös közleményt adtak ki a döntésről. A héten a Dél-Koreában állomásozó amerikai haderő egyik 23 éves katonáját is karanténba helyezték a betegség gyanúja miatt. A dél-koreai vezérkari főnök szóvivője szerint a helyzet súlyosságára tekintettel Dél-Korea vetette fel a szokásos közös kiképzés felfüggesztését. (MTI) A V4-ek a balkáni országok pártján Prága. A visegrádi négyek támogatják a nyugat-balkáni országok mielőbbi csatlakozását az Európai Unióhoz. Meggyőződésük, hogy ez hozzájárul a régió és egész Európa stabilitásának és biztonságának megerősítéséhez - jelentette ki Tomás Petrícek cseh külügyminiszter Prágában, a V4- ek és hat nyugat-balkáni ország külügyminisztereinek találkozója utáni sajtótájékoztatón. (MTI) Válságot kiváltó menekültek Folytatódott az égei-tengeri szigeteken élők tiltakozása a zárt kitoloncolási központok ellen MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Athén. Tegnap folytatódott az égei-tengeri szigeteken ólök tiltakozása a görög kormány tervei ellen, hogy öt szigeten az új, zárt kitoloncolási központot hozzanak létre. A napok óta tüntető helybelieket felháborította a kormány terve, hogy bezárja a Leszbosz, Híosz, Számosz, Kósz ás Lérosz szigetein működő túlzsúfolt menekültügyi központokat, ás zárt kitoloncolási központokat hoz látra helyettük. Az érintett szigetek lakossága ugyanis attól tart, hogy ezzel az intézkedéssel állandósulhat a 2015- ben kezdődött menekültügyi válsághelyzet lakóhelyükön. Szerintük a szigetek így is aránytalanul nagy terhet kénytelenek viselni. Azt is állítják, hogy a jelenlegi táborok egyaránt jelentenek börtönt a helybelieknek, akárcsak a migránsoknak. Ez utóbbiakat befogadni szándékozó újabb létesítmények csak tovább súlyosbítanák a jelenlegi helyzetet. Már Sanders az esélyes Washington. Egyre többen gondolják úgy az Egyesült Államokban, hogy a magát demokratikus szocialistának valló Bemie Sanders vermonti szenátor a Demokrata Párt színeiben legyőzheti a republikánusok jelöltjét, Donald Trump elnököt a novemberi választáson - derül ki az Ipsos közvélemény-kutató cég és a Reuters hírügynökség közös felméréséből. A felmérés február 17. és 25. között készült. Demokrata párti és független szavazókat faggattak. A megkérdezettek 26%-a szerint Bernié Sanders lenne a legalkalmasabb a Demokrata Párt elnökjelöltjének, 20%-uk a milliárdos Michael Bloomberg mellett döntene, és 17%uk Joe Bidenre, az Obamakormányzat volt alelnökére szavazna. Az eredményeket elemzők szerint ez nagy változást jelez. Egy hónappal korábban ugyanis a megkérdezettek 27%-a Bident látta volna szívesen elnökjelöltként, míg alig 17%-uk gondolta azt, hogy Sanders képes lenne legyőzni Donald Trumpot a novemberi választáson. A múlt szombaton Ne vadában tartottjelölőgyűléseken a spanyol ajkúak és a fiatalok elsöprő többségben Sandersre voksoltak. Bident inkább az idősek és az afroamerikaiak támogatták. Azonban ez is változhat: a fekete amerikaiak szintén növekvő mértékben Sanders szenátorban látják az esélyes elnökjelöltet. Ennek próbája a most szombaton, Dél- Karolinában tartandó előválasztás lesz. Dél-Karolinában ugyanis a demokraták szavazótáborának 60 százaléka affoamerikai. (MTI) Enyhülő katalán válság Madrid. Havonta tanácskozik mostantól a spanyol kabinet és a katalán autonóm közösség kormánya azzal a céllal, hogy rendezzék a kialakult politikai konfliktust - közölte közös nyilatkozatban a két kabinet, miután az első találkozót megtartották Madridban. A 3 órás megbeszélést követően kiadott dokumentumban hangsúlyozták: a fennálló politikai probléma politikai megoldást kíván, amely párbeszéd révén érhető el. Quim Torra katalán elnök a találkozó utáni sajtótájékoztatóján kijelentette: a konfliktus az olyan alapvető jogok tagadásából fakad mint a véleményszabadság, a gyülekezési szabadság, de mindenek felett a népek önrendelkezési joga. „Katalónia demokratikusan és szabadon akar dönteni saját politikai jövőjéről” - hangoztatta. Mint mondta, a két kormány elindult a párbeszéd útján, az első találkozó arra szolgált, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek, ismertessék álláspontjaikat és kinyilvánítsák: meg akarják oldani a helyzetet. Hozzátette: a következő megbeszélést márciusban Barcelonában tartják. „Tudatában vagyunk az ellentéteknek, amelyek elválasztanak bennünket” - jelentette ki Maria Jósé Montéra spanyol kormányszóvivő, hozzátéve, hogy épp ezért nem is várnak rövid távon megoldást. Véleménye szerint ez a megbeszélés az első nagyon fontos lépés volt az intézményi normalitás felé, és mind Katalónia, mind Spanyolország érdekében fontos, hogy valódi eredményt érjenek el. (MTI) Orosz repülők segítik a szíriai haderő nyomulását Visszafoglalták a törökbarát lázadók az Alsppót Damaszkusszal összskötő szíriai M5- ös autópálya mentán húzódó, ászaknyugat-szíriai Idlíb tartományhoz tartozó Szarákibot, a szíriai hadsereg pedig a tartomány dáli rászán vont ellenőrzése alá újabb területet. Damaszkusz/Ankara. Az M5-ös autópályát 2012 óta ellenőrizték a lázadók, február közepén került újra a hadsereg ellenőrzése alá, nem sokkal az után, hogy a hadsereg február 5-én Szarákibot az ellenőrzése alá vonta. Az út Aleppót - Damaszkuszon keresztül - a jordániai határ mellett fekvő, délnyugat-szíriai Deraával köti össze. Szarákibot a török légierő segítségével foglalták vissza. Noha a hírt a kormányellenes lázadók részéről megerősítették, orosz katonai források tegnap cáfolták a város elestét. Ibráhim al-Idlíbi, egy a lázadó csoportokkal kapcsolatot tartó szíriai ellenzéki szerint Szarákib visszavévetkeztében december eleje óta csaknem 950 ezer ember kényszerült elhagyni az otthonát Szíria északnyugati részén, a harcokban pedig több mint 300 civil vesztette életét. Az elmúlt hetekben Ankara katonai erősítést küldött Idlíbbe, a török katonák és a szíriai kormányerők közt pedig azóta több összecsapás történt. Idlíb és környéke évek óta a felkelők utolsó bástyájának számít Szíriában. Két török katona meghalt, kettő pedig megsebesült egy légicsapásban Idlíb térségében, ahol azért tartózkodtak, hogy biztosítsák a kormányerők és az ellenzéki fegyveresek közti tűzszünetet - közölte tegnap a török védelmi minisztérium. A török hadsereg és a szíriai kormányerők között február 3. óta számos alkalommal heves harcok törtek ki Idlíbben, miután Ankara az utóbbi hetekben katonai erősítést küldött a térségbe, és egységeit támadások érték. Az incidensekben a mostanival együtt immár 18 török katona vesztette életét. (MTI) Szerdán könnygázzal oszlatta a görög készültségi rendőrség a zárt kitoloncolási központok létrehozása ellen tüntető helyi lakosokat. A több száz tiltakozóból álló tömegből köveket hajigáltak a rendőrökre. Legalább tíz tüntető és 43 rendőr sebesült meg az összecsapásokban. A görög hatóságok a héten további rendőröket mozgósítottak az öt szigetre, hogy kezeljék a tüntetéseket. Híosz szigetén aktivisták megrohamoztak egy szállodát, ahol az újonnan érkezett rendőröket szállásolták el. Nyolc rendőr megsebesült. Értesülések szerint két rendőrt sörétes puskákból leadott lövésekkel találták el. A görög kormány bejelentette, hogy részlegesen kivonják Leszboszról és Híoszról a rendőrségi különleges erőket. A döntés azt követően született, hogy Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök egyeztetett Mihalisz Hriszohoidisz állampolgárok védelméért felelős miniszterrel és a görög rendőrség vezetőjével. Sztéliosz Pecasz görög kormányszóvivő azzal indokolta az intézkedést, hogy a kormányfő így próbálja enyhíteni a kialakult feszült helyzetet és elősegíteni a párbeszé-A menekültek és a görög rendőrök szabályos közelharcot vívtak (TASR/AP) det. Mint mondta, ma megbeszélésekre várja az Észak-Égei-szigetek régió kormányzóját, valamint a szigetek polgármestereit. Egyre drámaibb helyzet uralkodik Görögország amúgy is túlzsúfolt égei-tengeri menekültügyi központjaiban, ahol jelenleg több mint 42 ezer menedékkérő él. Ráadásul naponta gyarapodik a számuk a török partokról újonnan érkezőkkel. A konzervatív görög kormány az elmúlt időszakban felgyorsította a menedékjogi kérelmek elbírálását, s bejelentette, hogy 1200 új határrendőrt küld a görög-török határon található Marica (Évrosz) folyóhoz, valamint az égei-tengeri görög szigetekre. tele enyhíti a frakciók elmúlt hetekben elszenvedett vereségeit. Ugyanekkor a Szíriai Emberi Jogok Megfigyelőközpontja (OSDH) szerint a szíriai kormányerők - az orosz légierő segítségével - visszaszerezték az ellenőrzést Idlíb déli része fölött. A szervezet szerint az elmúlt 3 napban a hadsereg mintegy 60 települést foglalt el, néhányat a szomszédos Hama tartományban is. Az ENSZ adatai szerint a harcok kö-A sikerét ünneplő szír sereg egyre többször ütközik mega török erőkkel (Tasr/ap)
