Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2020-02-04 / 28. szám

6 I RÉGIÓ 2020. február 4.1 www.ujszo.com Várak és kastélyok, amelyek összekötnek A regéci vár felújítását és a nagyidai park és kastély helyreállítását a füzéri vár (képünkön) sikertörténetének mintá­jára kezdték meg - (A szerző felvétele) NÉMETI RÓBERT Bodrogszerdahelyen és Nagy­idén tájékoztattak a Castle to Caslte határon átnyúló együtt­működési program keretében elnyert, négy kastély és vár felújítását, modernizálását és fejlesztését támogató beruhá­zásról. A 2,7 millió euré összköltségű program célja a régió idegenforgalmának fellendítése. ■ REGÉC/BODROGSZERDAHELY/ [nagykovesd/nagyida ■Kg Négy települést érint a sikeres pá­lyázat, melyek között, illetve a vár és a kastélyok között a történelem le­gendás alakjai teremtenek kapcso­latot a múlt épített emléke és a je­lenkor turistája között. Regéc II. Rákóczi Ferenc gyer­mekkorának és a kuruc harcok egyik központi helyszíne. Bodrogszerda­­hely Kossuth Lajos pályafutásának kezdete, Nagyida a történelemben előkelő szerepet betöltő Csáky­­család birtoka, Nagykövesd pedig a Zemplén vármegyei történelmi ese­mények és véres ütközetek színtere. ,,Az egymást követő, mintegy lánc­szemként felfűzhető várak és kasté­lyok gyakran elhanyagolt, vagy csu­pán részlegesen felújított állapotban vannak, hiányoznak a látogatókat vonzó, újszerű tartalmat és formát kínáló kiállítások, valamint hiány­zik a megfelelő publicitás. Határ menti térségként a partnerségben részt vevő települések mindegyikén probléma az elvándorlás és a helyi munkalehetőségek szűkössége. A települések közös kihívása és egy­ben lehetősége ezt az örökölt kultu­rális és természeti értéket olyan for­mában megújítani és bemutatni, hogy az egyfajta határ menti turisz­tikai körútba kapcsolódva vonzóvá váljon, többnapos vár- és kastélytú­rára csábítva a látogatókat hozzájá­ruljon a térség látogatószámának növekedéséhez, ezáltal a gazdasági potenciál erősödéséhez” - jelentette ki Barta Pál projektmenedzser, az Alsó-zempléni Regionális Fejlesz­tési Ügynökség igazgatója. Regécen a vár egy részét újítják fel, a tőketerebesi járásbeli Bodrog­szerdahelyen a kastélyt renoválják, a Kassa-vidéki járásbeli Nagyidán a kastély kerítését és parkját teszik rendbe, Nagykövesden a három má­sik hellyel párhuzamban pedig a kerékpáros-infrastruktúra fejleszté­se valósul meg. A nagyidai rész mintegy 481 000 eurónak felel meg, melynek 85 százalékát uniós forrá­sokból, 10 százalékát az állami költ­ségvetésből, a fennmaradó öt száza­lékot pedig a község kasszájából fe­dezik. Nagy Péter, Nagyida polgármes­tere elmondta: a kerítésnek köszön­hetően éjszaka kevesebben fordul­nak meg a parkban, és csökkent a vandalizmussal összefüggő bűnesetek száma is. „A terület négy kapun keresztül közelíthető meg. A későbbiekben meg fogjuk szabni a park látogatási idejét is. A kastélyban jelenleg a községi hivatal működik. Négy termet mú­zeummá szeretnének átalakítani. Erre a célra 103 ezer eurót különí­tettünk el. A kiállítóterekben auto­mata berendezések segítségével fogjuk bemutatni, hogyan nézhetett ki egykor a kastély, és hogyan él­hettek az egykori tulajdonosok” - magyarázta a polgármester. Barta Pál követendő példaként említette a Kassához közeli Füzér várát, amely az elmúlt években véghezvitt átfogó rekonstrukciónak köszönhetően sokkal látogatottabb lett, sőt nyere­séget is tudott termelni. Köbölkút jeles tanítójára emlékeztek vataSöin Péter A 60 éve elhunyt Stampay János iskolaigazgató és kántortanító emlékének adóztak Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén a köbölkútiak. lkut A Borromei Szent Károly­­plébániatemplomban nem csak a rendes egyházi ünnep, Gyertya­szentelő Boldogasszony alkalmá­ból tartottak misét, mivel azt egy­úttal Stampay János, a község egyik legnevesebb történelmi személyi­ségének emlékére is felajánlották. A mise elején Czibor Katalin, a helyi Stampay János Alapiskola igazga­tója szólt néhány szót a hívőkhöz, elődjének sokrétű tevékenységét emelte ki, aki nemcsak tanított, de például dalárdát alapított, önkép­zőkört vezetett, könyvtárat hozott létre. Siekel István plébános szent­beszédében Köbölkút történetének legjelentősebb személyének ne­vezte Stampayt, hangsúlyozva a vallásos életben betöltött szerepét. A misét követően egy kisebb csoport, köztük a néhai iskolaigaz­gató leszármazottaival, átvonult a temetőbe, ahol koszorúkat helyze­tek el a néhai iskolaigazgató és kán­tortanító sírján. Fakuló emlékek Stampay halálakor 96 éves és már régóta nyugdíjas volt, így az idő­sebb köbölkúti korosztálynak is csak halvány emlékei vannak az alakjáról. Sokan már csak úgy tud­ják őt felidézni, mint a templom rendszeres látogatóját. Egy idős asszony szívesen elmondta az Új Szónak, mi maradt meg az emlé­kezetében. Elsősorban a szociális Az iskolaigazgató sírjánál többen az emlékezés virágait helyzeték el (A szerző felvétele) Stampay János (Képarchívum) érzékenységét hangsúlyozta: „Szi­gorú tanító volt, de szerették a diá­kok. Törekedett arra, hogy akik le voltak maradva és nem voltak elég gazdagok, azoknak a gyerekei ki­csit följebb jussanak, hogy ne ma­radjanak ott lent a mélybe.” Hoz­zátette, szerették őt a gyerekek an­nak idején, az általa szerkesztett imakönyv régi kiadása pedig neki is megvan, féltve őrzi. Barátnője, aki eredetileg Málason született, szin­tén az énekeskönyvet emelte ki: „Én nem innen származom, hanem a Lévai járásból, de nálunk is ismert volt az imakönyve”- s mint mond­ja, különösen örül neki, hogy olyan énekek is vannak a kötet lapjain, amelyek már nem részei a mostani gyűjteményeknek. Egyóletút Stampay János 1864-ben Léván született. Miután elvégezte a tanító­képzőt, több helyen is dolgozott, mi­előtt 1891-ben Köbölkútra került, ahol iskolaigazgatói megbízást ka­pott. Tevékenysége azonban messze nem merült ki ebben. Egyebek mel­lett könyvtárat, valamint énekkart alapított, továbbá odafigyelt a sze­gényebb csoportok megsegítésére és a pedagógusok jogainak bővítésére is. Köbölkúton kívül nagy hírnevet szerzett neki az általa szerkesztett imakönyv, amelyért kétszer is pápai kitüntetésben részesült. 1934-ben vonult nyugdíjba, majd 1960 janu­árjának végén hunyt el. Stampaynak egyébként valóságos kultusza alakult ki mára a község­ben. Egyebek mellett az ő nevét vi­seli a főutca, valamint az alapiskola is, amely mellett egy kopjafa is őrzi az emlékét. Ezen felül a központban néhány éve mellszobra áll, és van egy emléktáblája is. A plébániatemplom bejárata mellett található Szűz Mária-szobrot pedig még ő maga és felesége állíttatta 1904-ben. RÖVIDEN Több fejlesztést terveznek Füleken Fülek. Kiegyensúlyozott költ­ségvetéssel vág neki a 2020-as évnek Fülek városa. A bevételek és a kiadások is 11 millió euró körül mozognak. A teljes költ­ségvetésből a városfejlesztésre szánt tőkekiadások több mint 1,2 millió euróra rúgnak. Az összeg legnagyobb részét, mintegy 400 ezer eurót az idősek napközi ott­honára fordítanák, amennyiben a projekt sikeresnek bizonyul. A további beruházások között sze­repel a kerékpárút kiépítése kö­zel 200 ezer euróért, és az úgy­nevezett bamamezős beruházá­sok előkészítésének folytatása, melyen belül az egykori Kovos­­malt gyár területének egy részén gyártócsarnok építését tervezik. Ebben az évben valósulhatna meg a temetőbeli járdák felújí­tásának első szakasza is, 15 ezer eurót különítettek el a zárható hulladékgyűjtő szigetek kiépí­tésére, melyet a többlakásos la­kóházak gondnokaival együttműködve kíván megvaló­sítani az önkormányzat. Terve­zik továbbá a parkban található városi kertészet üvegházának idei felújítását is. A Koháry téri koncertterem felújítására kidol­gozott 75 ezer eurós projekt is megvalósításra vár. A fenti be­ruházások nagy része különféle támogatásokból lesz finanszí­rozva. A fejlesztésre és felújí­tásra szánt folyó kiadások összegét a város 340 ezer euró­bán határozta meg. Abból mint­egy 260 ezer eurót a Hviezdo­­slav, a Május 1. és a Kukucín utcák felújítására költenek. A helyi járdák felújítására mintegy 30 ezer eurót szánnak az idei költségvetésből. (ie)

Next

/
Oldalképek
Tartalom