Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2020-02-18 / 40. szám

Az Európai Labdarú­gó-szövetség (UEFA) a pénzügyi fair play megsértése miatt a Bajnokok Ligája kö­vetkező két idényé­ből kizárta az angol bajnoki címvédő Manchester Cityt. Mint az UEFA hi­vatalos állásfog­lalásában szere­pel, a szervezet elfogadta a Klubok Pénzügyi Kontrollját Végző Testü­leté (CFCB) által kiadott határoza­tot, amely a testület összefoglalóját tartalmazza a Manchester Cityvel kapcsolatban végzett vizsgálatról. Az UEFA ezt követően arról hatá­rozott, hogy a soron következő két idényről, a 2020-2021 -es, illetve a 2021-2022-es kiírásból kizárja az angol bajnoki címvédő Manches­ter Cityt, amely emellett 30 millió eurós pénzbüntetést is kapott. De vajon milyen -hatásai lehetnek a döntésnek - ha egyáltalán érvény­ben marad? Az UEFA állásfoglalása egyértelmű az ügyben. Mit vétett a City? ,A testület megvizsgálta a bizonyí­tékokat, és megállapította, hogy a Manchester City súlyosan megsér­tette az UEFA pénzügyi fair play (FFP) szabályát azzal, hogy a 2012 és 2016 közötti szponzori bevétele­inél a valósnál magasabb összeget tüntetett fel” - írja az uefa.com cikke, mely azt is megemlíti, hogy a City nem volt együttműködő a vizsgálat során. Az UEFA kommünikéje arról is említést tesz, hogy a Manchester City fellebbezhet a nemzetközi Sportdöntőbíróságnál (CAS). Az eljárás alapjául azok az e-mailek szolgáltak, melyeket a klub vezető­ségi tagjai váltottak egymással - és végül napvilágra kerültek. Ezek szövegéből világosan és egyértel­műen kiderül, hogy a klubnak esze ágában sem volt betartani a pénz­ügyi fair play előírásait. A történetet a német Der Spiegel lap tényfeltáró cikke indította el még 2018 novemberében. A lap azt állította, hogy a Manchester City ha­zudott a szponzori be­vételeit illetően, illetve jelentésében nem tünte­tett fel olyan költségeket és kiadásokat, melyeknek szerepelniük kellett volna FFP-kalkulációkban. A kiszivárogtatott belső leve­lek és dokumentumok alapján a City úgy próbálta megkerülni az UEFA pénzügyi szabályzatát, hogy tőkebevonást hajtott vég­re emírségekbeli befektetőkön keresztül olyan szponzori megál­lapodásokkal, mint az Egyesült Arab Emírségek nemzeti légitársa­Nemcsak a Manchester City jövője, hanem az UEFA pénzügyi fair play tisztasága és komolysága is kockán forog (Fotók: TASR/AP, képarchívum) Összeurópai lavinát indíthat el a Manchester City-ügy sága, az Etihad Airways. Az Etihad a Manchester City főszponzora, a csapat stadionjának névadója, mezszponzora. Az UEFA 2011-ben bevezetett pénzügyi szabályzatának egyik sar­kalatos pontja ugyanakkor meg­tiltja a szponzori együttműkö­dést az olyan cégekkel, amelyek a klubtulajdonosokhoz köthetőek, az Etihad egy évvel Manszúr sejk színre lépése után lett a Manchester City főtámogatója. Ha ez nem lenne elég, mintegy 52 millió font még csak nem is az Etihadtól érkezett meg a csapat számlájára, hanem attól az állami Abu Dzabi United Grouptól, ame­lyet az a Manszúr sejk irányít, aki az uralkodói család tagja, egyben az ország miniszterelnök-helyettese. Emellett az e-mailekből az is ki­derült, hogy a klub mintegy 30 millió fontot fizetett ki Roberto Mancimnek, de nem az angol egyesületen keresztül, hanem az Al-Jazirán keresztül, ami nem más, mint Manszúr sejk csa­pata az emírsé­gekben. Senki sincs meglepve „Csalódottak vagyunk a dön­tés miatt, de nem lepődtünk meg” - írta közleményében a klub, amely jelezte, természetesen mielőbb fel­lebbez majd a CAS-nál. „2018 decemberében az UEFA fő nyomozója nyilvános bete­kintést nyert az eredménybe és 4 Pép Guardiola távozásával láncreakció indulhat el a klubnál Nehéz elképzelni, hogy Sergio Agüero vagy Kevin De Bryune csökken­tett fizetéssel, BL- indulás nélkül is a klubnál maradna a szankcióba, melyet továbbítani kívántak a Manchester Citynek, méghozzá azelőtt, hogy a vizsgálat egyáltalán megkezdődött volna. Az ezt követő hibás, valamint követ­kezetesen kiszivárogtatott eljárása a vizsgálatnak azt jelenti, hogy kétsé­ges a végeredmény.” „Egyszerűen fogalmazva: ezt az esetet az UEFA kezdeményezte, az UEFA indította el a büntető­­eljárást, és az UEFA hozta meg az ítéletet. Ennek a hátrányos eljá­rásnak a végeztével a Manchester City a lehető leggyorsabban pár­­tadan döntéshozatalra törekszik, ezért a leghamarabb megindítja első fokon az eljárást a nemzetközi Sportdöntőbíróságnál” — áll a City közleményében. Hogy zajlik az eljárás? Az ilyen típusú ügyeknek nincs be­vett eljárási menete, nincs időkor­lát, ami alatt a meghallgatásoknak véget kell érniük, ugyanakkor a kiemelt fontosságú esetekben - és ennél nagyobb horderejű ügyet nehéz elképzelni mostanában - a CAS sürgősséggel tárgyalja az ese­tet, és eközben szem előtt tartja a versenynaptárat is. A Manchester City fellebbezésére nem kell majd sokat várni, hiszen a klub erre készül attól a naptól kezdve, hogy hivatalossá vált az el­lenük folyó eljárás. A klub jogászok sorát vonultatja fel az ügyben - az előzetes meghallgatások során 21 nagyágyút vonultattak fel az UEFA nyolc emberével szemben - és min­den lehetséges fronton támadják majd az UEFA-t, kezdve az eset­leges eljárásbeli hibáktól egészen a bizonyítékok megtámadásáig. Az biztos, hogy a felek mindent elkö­vetnek majd, hogy az ügy lezárul­jon még július 7-e előtt, amikor kezdetét veszik a Bajnokok Ligája selejtezői. Az, hogy az UEFA első körben kétéves eltiltást szabott ki a klubra, ad némi mozgásteret a szervezet­nek, hiszen ha esetleg 12 hónapra csökken is a végső szankció, akkor is győztesen kerülhetnek ki a pár­harcból. Ugyanakkor az ügymenet rettentően el is húzódhat. Amikor a Velez Sarsfield elvitte a ManCity elleni perét a FIFA-n keresztül a CAS-ig Benjamin Garre leigazolá­sát követően, akkor az eljárás 2017 májusában indult, de csak egy évvel később, 2018 áprilisában ért véget. A Cityt akkor felmentették. Miben bízhat a City? Két területen lendülhet támadásba a klub. Az egyik, hogy bebizonyít­ja, elfogult volt az UEFA vizsgálata, mely során eljárásbeli hibákat is vétett a szervezet - beleértve a The Times szivárogtatását is. Emellett valószínű, hogy felhasználják majd a PSG elleni vizsgálat döntéseit is. Emlékezetes, hogy Aleksander Ceferin, az UEFA elnöke 2017 szeptemberében kijelentette, hogy a pénzügyi szabályok felülvizsgála-

Next

/
Oldalképek
Tartalom