Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2020-02-15 / 38. szám

KÖZÉLET www.ujszo.com | 2020. február 15. I 3 Bugár: Mi a populizmust utasítjuk el Ha a halál és Matovic között kell választanom, akkor a halált választom. Ez most is érvényes! SÁNTA SZILÁRD A Híd párt elnökével, Bugár Bélával beszélgettünk a parlamenti választásról, a kormánykoalíció áráról és a Híd esélyeiről. 2010 óta a Híd úgy vágott neki a parlamenti választásnak, hogy nem azon kellett aggódni, vajon bejut-e a párt a parlamentbe, ha­nem az volt a tét, hogy hány kép­viselői helyet szerez. A február 29- ei választás előtt egészen más a helyzet, a párt támogatottsága az ötszázalékos bejutási küszöb alatt van. Milyen hatása van ennek a kampányra? Biztos, hogy másként kampányo­­lunk. Elsősorban arról számolunk be, amit a választóinknak ígértünk és amire bizalmat kaptunk. 2016-tól negatív kampány folyik a Híd ellen. Kezdve azzal, hogy mit mondtunk, mit ígértünk, mit nem tartottunk be. Hatalmas volt az elvárás, hogy a Híd megoldja a problémákat. Kicsit ski­zofrén helyzetben vagyunk, mert ebben a kormányban sikerült elérni a legtöbbet, nem csak a kisebbsége­ket érintő kérdésekben, mégis ebben a kormányban fizetünk rá arra, hogy a Smemek milyen ügyeire derült fény a 2018-as újságíró-gyilkosság óta. Azt kell most elmagyaráznunk, hogy aki azt állítja, 2016-ban lehe­tett volna más kormányt is alakíta­nunk, az hazudik... Ha megnézzük a 2016 után ké­szült felméréseket, akkor azt lát­juk, hogy a Híd támogatottsága nem zuhant olyan nagyot, a párt választóinak nagy része elfogadta a Smerrel való kormányzást. Az igazi törés 2018 volt. Igen, az volt a második komo­lyabb döntés. Azt kell, hogy mond­jam, megint nekünk volt igazunk. A Kuciak-gyilkosság után nagyon so­kan azt várták, hogy kilépünk a kor­mányból. A választókkal való talál­kozókon is azt mondom, felállni és elvonulni könnyű, de kérdés, hogy felelősségteljes lépés lett-e volna. Ma jobban látszik, nem biztos, hogy előrehozott választás lett volna, Kotlebáék támogatásával kormá­nyozhattak volna tovább. A koalí­ciós szerződés lejárta után is együtt szavaztak a parlamentben. A másik fontos dolog pedig az, ami a dönté­sünket igazolja, hogy olyan törvényt fogadtunk el, amely a rendőrség po­litikamentességét segíti. Öt évre megválasztották a rendőrfőkapi­tányt, akihez sem a belügyminiszter, sem a kormány nem nyúlhat. Hány­szor vizsgálták korábban Ladislav Bastemákot? Mindig eredményte­lenül. Milan Lucansky lett a rend­őrfőkapitány, és Bastemák már ül. Ön elégedett Milan Lucansky munkájával? Mondhatjuk azt, hogy többet vár­tunk, de nézzük meg, hogy mit csi­nál. Fokozatosan megtisztítja a rendőrséget, a NAKA-ból is távoz­tak, akik nem a rendszert, hanem va­lakinek az érdekeit szogálták. Egyre több olyan információ lát napvilá­got, aminek következtében például bírókat függesztenek fel, vagy az ügyészségről is távoztak néhányan. Elindult egyfajta tisztogatás, amit remélem, a következő kormány is folytat. Ezek az ország szempontjá­ból fontos lépések. Ha a párt szem­pontjait tartottuk volna szem előtt, akkor leléptünk volna 2018-ban, és elképzelhető, hogy ma hét százalé­kon vagyunk. És megérte maradni? Szerintem megérte. Ha csak a pár­tot vesszük, akkor valószínűleg nem érte meg, de ha a jövőre gondolok, a jövő generációra, akkor megérte. A kettős gyilkosság óta újabb és újabb megvesztegetésekre, vissza­élésekre derül fény. Az is látszik, hogy a Smer, a botrányok jelentős része hozzájuk kötődik, milyen korrupt rendszert épített ki. Ezt nem 2016-ban kezdték, hanem jó­val korábban. Nem lehetett látni nyolc éve ellenzéki pártként, ké­sőbb pedig koalíciós partnerként, hogy ez a rendszer épül? Nem. Vegyük Marián Kocner példáját. 1991-től működik, annyit lehetett tudni, hogy gazdasági befo­lyása van, és az adó befizetésével van gondja. A média és a bulvársajtó is hírességként állította be Kocnert. Ők sem tudták? Amíg a kilencvenes évek óta itt sokan a demokráciát épí­tették, mások, mint Kocner... Vannak mások is, akik Koéner­­hez fogható gazemberek? Szerintem igen. Nem biztos, hogy olyan kaliberek, mint ő. De lehetnek mások is, akik használták az általa kiépített rendszert, vagy saját befo­lyást építettek a rendőrség, a bíróság és az ügyészség köreiben. Az az érintett ügyész, akihez a rendőrség­ről érkezett egy ügy, és pénzt kapott azért, hogy valakinek kedvező dön­tést hozzon, biztosan tudta, hogy van egy ilyen rendszer, de mi nem tud­tuk. Amikor tudomást szereztünk róla, cselekedtünk. Megvan a Ku­ciak-gyilkosság elkövetője, a köz­vetítő, talán a megrendelő is, erről a bíróság dönt. Elindult az igazság­szolgáltatás megtisztulása. Közben a népszerűségünk csökkent. Ezt a vá­lasztóknak kell eldönteni, hogy ezt értékelik, vagy a populizmust vá­lasztják. Ha megnézzük az ország politi­kusainak a népszerűségére irá­nyuló felmérések eredményeit 2016 előtt, akkor azt látjuk, hogy Bugár Béla az ország egyik legnépszerűbb politikusa. A leg­frissebb felmérés azt mutatja, hogy a Híd elnöke az egyik legel­­utasítottabb politikus. On szemé­lyesen hogyan éli meg ezt a válto­zást? 2016-ban közöltem a kollégáim­mal, hogy az az imázs, amit 26 évig építettem, meg fog szűnni. A média egy része teljesen „megvadult”. A másfél éves - ellenem folyó - uszító kampánynak az volt az eredménye, hogy olyan üzeneteket kaptam, amelyekben azzal fenyegettek, hogy megölik a lányomat. Ezt közöltem velük, és ekkor álltak le. Négy évig nagyon sok mindenért a Híd és an­nak az elnöke volt a hibás. Persze, hogy nyomot hagy az emberen. A 2016-os kampányhoz viszo­nyítva a szlovák jelöltek száma és súlya gyengült a Hídban, a kam­pányrendezvények túlnyomó többsége is a szlovákiai magyar választókat célozza meg. Ez azt is jelenti, hogy a Híd a magyar sza­vazók felé fordult, ezen a téren vi­szont nem tud növekedni. A ma­gyarok felé fordulás tudatos dön­tés, vagy kényszermegoldás? Ha megnézzük azt, hogy a támo­gatottságunk már volt négy százalék alatt, és az utóbbi időben stabilan négy fölött vagyunk és növekedünk, akkor látni kell, hogy mi vagyunk azok, akiknek a támogatottsága ké­pes tovább nőni, és képesek va­gyunk bejutni a parlamentbe. A köz­pontból irányított rendezvények va­lóban Dél-Szlovákiában vannak, de ebből van a kevesebb. A képviselő­­jelöltek is szerveznek rendezvénye­ket, északon és keleten is. De ha korábban Lucia Zitúan­­skával vagy FrantiSek Sebejjel megjelent egy interjú a szlovák sajtóban, akkor intenzívebben volt a köztudatban a Híd... Igen, de akkor azért jelenhettek meg ezek az interjúk, mert az újság­író úgy döntött. Ma nem jelennek meg. A média egy része mindent megtesz, hogy a jelenlegi kormány-A másik kijelentése pedig az Összefogás párt támogatójára vo­natkozott. Azt állította, Világi Oszkár áll a párt mögött. Ezt mire alapozta? Tudom, milyen kapcsolatban állnak az Összefogás tagjai közül néhányan Világival. Történtek hát­térbeszélgetések, amelyek ebbe az irányba mutatnak, de ha írásos bi­zonyítékot kér, az nincs, a politikát nem így csinálják. Mozaikokból kell kirakni a képet, és mi kiraktuk. Ma is azt mondom, az Összefogás mö­gött komoly érdek van. Mit mon­dott az MKP? Mivel utasította el azt a választási pártot, amelyben meg­egyeztünk? Uj politikai helyzet te­remtődött azzal, hogy az Összefo­gást bejegyezték. Az MKP törté­nelmi lehetőséget szalasztott el. A kormányzási időszak végén a kampány finisében veszítette el egyik miniszterét. Sólymos Lász­ló környezetvédelmi miniszter egy éjszakai balhé után lemon-BugárBéla (Somogyi Tibor felvétele) koalíció megbukjon. Ha velünk fog­lalkoznak, akkor általában negatív híreket hoznak le. Ott vannak a szak­embereink, Peter Krajnák, Michal Goriscák stb., nem kérdezik őket... Nem lett egy közös magyar lis­ta, nem jött létre se koalíció, se öt­párti egyezség. A pártok kommu­nikációja arról, hogy ez miért így történt, nem egységes. Önnek volt két erős állítása. Az egyik, hogy a Híd-MKP megállapodást, amely arról szólt, hogy egy választási párt, a Régiók pártja listáján in­duljanak, a Fidesz fúrta meg. Mi­re alapozta ezt a kijelentést? A választási párt már létrejött. A Magyar Kereszténydemokrata Párt közgyűlésén elfogadták, hogy át­alakulnak választási párttá, a Régiók pártjává. Ez szombaton történt. A Híd kedd délután elfogadta, az MKP kedden éjfél előtt elutasította. Mi történt a két nap alatt? Korábban megegyeztünk és kezet fogtunk. Ar­ra is figyelmeztettem Menyhárt Jó­zsefet, hogy ne várjanak, mert ezt a megállapodást szétverik. Fontos volt, hogy Bárdos Gyula melyik ol­dalra áll, hiszen ő a Csemadok el­nöke, és Magyarországról kap tá­mogatást. dott. A jelöltlistán megtartotta a párt volt alelnökét. Hogyan vi­szonyult a történésekhez? Nagyon kevesen ítélték el, amikor megtudták, hogy milyen helyzet­ben van. Szorosan kötődött az édesanyjához, aki halálos beteg volt. Ő úgy reagált, hogy a pohár után nyúlt, elkövetett egy hibát, majd olyat tett, ami Szlovákiában nem szokás, vállalta a felelősséget, lemondott. Döntse el a választó, hogy megbocsát-e neki. Többen ki­emelték, a köztársasági elnök is, hogy jó miniszter volt. Van értelme a 14 napos mora­tóriumnak? Nincs értelme, úgyis kiderül min­den. Ennek fényében miért lehetett ' Jakab Elemér az ötvennapos mo­ratórium bevezetésére vonatkozó javaslat egyik beterjesztője? Ez a bizottsági ülésen történt, ahol megegyeztek arról, hogy beterjesz­tik. De később a parlamentben már nem szavazta meg. A koalíciós partnerei, a Smer és az SNS hatalmas osztogatást ígér a kampányban: tizenharmadik nyugdíj, a családi pótlék megdup­lázása, ingyenes autópálya-hasz­nálat. A Híd kijelentette, hogy nem támogatja ezeket a javaslatokat (az interjú szerdán készült — a szerk ntegj.). Miért? A Híd a gyorsított eljárást nem tá­mogatja. Nem előzte meg vita eze­ket a javaslatokat. Annak is nagy a veszélye, hogy nincs elég idő meg­felelően előkészíteni a törvényeket. Könnyű azt mondani, hogy emeljük meg a családi pótlékot és adjunk ti­zenharmadik nyugdíjat, de még azt sem tudjuk, mennyivel terhelné ez meg a költségvetést. Nem azzal van gondunk, hogy több pénz kerülne a nyugdíjasokhoz, hiszen korábban megemeltük a minimálnyugdíjat. A pártok csökkenő népszerűségére nem lehet az a válasz, hogy csaknem egymilliárd eurót elszórunk, ezt ne­vezik egyesek választási korrupció­nak. Mi a populizmust utasítjuk el, nem a szociális támogatásokat. Peter Pellegrini a választás utá­ni káoszhelyzetre hivatkozva akarja gyorsan elfogadtatni ezt a csomagot. A káosz kialakulásának lehetősé­gét én is látom. Ez azonban nem in­dokolja azt, hogy gyorsított eljárás­ban fogadjunk el egy ilyen csoma­got. Ezt átgondoltan kell végrehaj­tani, úgy, hogy másokat esetleg ne érintsen hátrányosan. De vissza a ká­oszhoz. 2016-ban is az volt a helyzet, hogy az SaS és főképp Matovic tá­madta a KDH-t és bennünket, tá­madta Procházkát. Ennek az lett az eredménye, hogy a KDH nem jutott be, a Sief nagyot zuhant, mi is ve­szítettünk kb. másfél százalékot. A bejutott ellenzéki pártok támogatott­sága nem nőtt, az ingadozók közül senkit sem tudtak megszólítani. Ma ugyanez folyik, Kiska és Truban sza­vazóit szipkázza el Matovic, sőt má­soktól is vesz el. Matovic az, aki el­veszi a lehetőséget, hogy stabil, Smer nélküli kormány jöjjön létre. Matoviéékkal együttműködne a választás után? Emlékszik arra, hogy ha a halál és Matovic között kell választanom, akkor a halált választom? Ez most is érvényes. És a Smer Pellegrinivel elfogad­ható partner? Nem. A Smemek meg kell tisz­tulnia, ez még nem történt meg. Akkor mire lehet számítani a parlamenti választás után? Ezt kell a választónak eldöntenie. Mindenkinek egy szavazata van. Elképzelhetőnek tartja, hogy nem alakul stabil kormánykoalí­ció, és előrehozott választás lesz? Ott, ahol Matovic jelen van, sta­bilitásról nem lehet szó. Harminc éve politizál. Hogyan változott meg a politikai kultúra? Mit jelent ma a politikacsinálás? Milyen pozitív és negatív folyama­tok jellemzik ma a politikacsiná­lást? Pozitívum például, hogy több fi­atal érdeklődik a társadalmi kérdé­sek iránt. Negatívum pedig, hogy a politika eldurvult, és nő a feszültség az emberek között. Ehhez egészen biztos, hogy a közösségi média is hozzájárult, mert név és arc nélkül lehet bárkit gyalázni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom