Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-15 / 38. szám
2 I KOZELET 2020. február 15. | www.ujszo.com Prékop Mária: Négy év alatt eltűnt ezer gyerek a szakközépiskolákból Prékop Mária, az oktatási minisztérium kisebbségi oktatásért felelős főosztályánakvezetője % (Somogyi Tibor felvétele) RÖVIDEN Kezdik ópíteni az R2 új szakaszát Pozsony. Aláírta tegnap a Nemzeti Autópálya-kezelő Vállalat (NDS) az R2-es további, Kriván-Mytna megépítéséről szóló szerződést a verseny győztesével, a Doprastav, a Strabag, az Eurovia SK és az Eurovia CS cégek alkotta konzorciummal. A kilenc kilométeres szakaszt 2024-ben kellene átadni a forgalomnak. Az ezt követő szakaszt Mytna és Lónyabánya között 2021 -ben fogják befejezni. Ezzel együtt az R2-es gyorsforgalmi új, 23 kilométeres szakaszát használhatják majd a sofőrök. (dp) Hascák gyakran kommunikált Kocnerrel Pozsony. Nyilvánosságra került Jaroslav Hascák, a Penta befektetési csoport társtulajdonosa és a Kuciak-gyilkosság megrendelésével vádolt Marián Kocner részletes kommunikációja. A napvilágra került információk szerint Kocner Haácák segítségével beavatkozott a Penta tulajdonában levő lapok tartalmába. Az Állítsuk Meg a Korrupciót (Zastavme korupciu) civil szervezet és több országos napilap hozta nyilvánosságra a Penta vezetője és a gyilkossági ügy vádlottja közti kommunikáció részleteit. Ebből kiderül, hogy Hascák és Kocner vulgarizmusokkal illette az újságírókat, amiért Hascák bocsánatot kért. Egy alkalommal például Kocner a Plus 7 dní hetilapban akart megjelentetni egy írást, amit először elküldött Hascáknak. „Jó lesz” - válaszolta a Penta társtulaj donosa. A cikk végül nem a Plus 7 dníben, hanem a szintén a Penta tulajdonában levő www 1 .pluska.sk portálon jelent meg „az olvasótól kapott információként”. Az írásban Boris Kollárról, a Sme rodina elnöke közöltek kompromittáló információkat, olyan képeket, amelyek Kollárnak az elítélt maffiatagokhoz fűződő kapcsolatait bizonyítják. A Penta szóvivője, Martin Danko a nyilvánosságra hozott információkkal kapcsolatban lapunknak elküldött nyilatkozatban közölte, egy többéves kommunikációról van szó, és mivel Jaroslav Haséák nem archiválja az üzeneteit, nehezen tud minden egyes mondatot külön kommentálni. A Penta a nyilvánosságra került információk ellenére tagadja, hogy Kocnemek hatása lehetett a befektetési csoport tulajdonában levő lapok tartalmára. Ezt azzal próbálják igazolni, hogy 2016 és 2018 között kiadójuk, az NMH lapjaiban közel 200 cikk jelent meg Kocnerről, melyek között több negatív fényben tüntette őt fel. Azokról a cikkekről, amelyekbe a nyilvánosságra került információk szerint Kocner konkrétan beavatkozott, a Penta szóvivője nem nyilatkozott. (czg) Az Új Szó kiadója a Penta Investments tulajdonában lévő News and Media Holding (NMH). SZALAY HAJNALKA Pozsony. A Rákóczi Szövetség, amely 2004 óta figyeli a magyar kiselsősök számát, közlemónyóben arra hívja fel a figyelmet, hogy 2008-tól 3700 körül stabilizálódik a hazai magyar elsősök száma. Az idei tanévet 3646 gyerek kezdte magyar alapiskolában, ez nyolc diákkal több az előző tanávhez képest. A Rákóczi Szövetség összesítése szerint a legtöbb kiselsőst a Dunaszerdahelyi (659), a Rimaszombati (599) és a Komáromi járásban (577) íratták magyar iskolába. „Az egyes járások magyar és szlovák iskolakezdőinek egymáshoz viszonyított arányszámai tekintetében is ez a három járás jár az élen, azonban e vizsgálati megközelítésben a Komáromi járás vezet - az idei évben a Komáromi járás valamennyi iskolakezdőjének közel kétharmada (65,9%) magyar iskolában kezdte meg tanulmányait” - írja a szövetség az összesítésében. Ezzel ellentétben a legkevesebben Nyitra (14), Kassa (28) és Pozsony megyében (39) kezdték a magyar iskolát. „Megcsináltam az óvodák, az alapiskolák és a gimnáziumok elemzését, és nem kell elkeseredni, lehetünk optimisták: bár a fenti probléma ismeretes, az óvodásaink száma ezzel együtt is növekedett, méghozzá majdnem duplájával meghaladta az országos növekedést. Ez minimum annyit jelenthet, hogy az alapiskolások stagnáló száma, amely 5 év tart, megmarad, de akár emelkedhet is” - vélekedik Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet vezetője. Középiskolai leépülés Prékop Mária, az oktatási minisztérium kisebbségi oktatásért felelős főosztályának vezetője lapunk megkeresésére elmondta, őt leginkább a szakközépiskolások száma aggasztja. „Számomra semmi nem olyan riasztó, mint a szakközépiskolák helyzete. Négy év alatt eltűnt ezer gyerek” - nyilatkozta Prékop. A lehet-SZALAY HAJNALKA A közösségi oldalon futótűzként terjed egy olyan röpcédula fényképe, amelyen valaki arra buzdítja a magyarokat, hogy a szélsőségesekre szavazzanak. A magyar nyelvű röplap Dunaszerdahalyan jelent meg. „Én, mint felvidéki magyar, Marian Kotlebára szavazok!” - áll a dunaszerdahelyi autók szélvédőjén megjelent szórólapon, amelyet többen is megosztottak közösségi oldalaikon. A szórólap terjesztője ismeretlen, nem találhatóak rajta sem a séges indokok között említette, hogy a szakok összetétele nem minden esetben egyezik meg azzal, amit a diákok vagy a szülők elképzelnek, ezért a szlovák iskolát választják. Ugyanezzel összefügg az is, hogy vannak szakok, amelyeket magyarul nem, vagy csak részben oktatnak. Ezt támasztja alá egy két évvel ezelőtt készült felmérés is. „Az alapiskolásoknál gyakori válasz volt, hogy azért nem mennek magyar szakközépiskolába, mert nem találnak olyan szakot a közelükben, amelyet szívesen tanulnának. Ezért inkább szlovák iskolát választanak” - mondta Prékop. Hozzátette, régebben a szülők is nagyobb hajlandóságot mutattak arra, hogy gyerekeiket egy távolabbi iskolába küldjék, míg ma nehezebben engedik el őket, inkább szlovák középiskolába íratják. Fodor Attila a középiskolákkal kapcsolatban megjegyzi, ebben az esetben a leépülést kellene megakadályozni. „Egy év alatt például elvesztettünk 248 magyar gimnazistát. Ez megegyezik a dunaszerdahelyi Vámbéry Armin Gimnázium négy évfolyamába járó diákok számával” - ismertette a Comenius Pedagógiai Intézetvezetője. Alapiskola nélkül? Az osztályvezető arra hívja fel a figyelmet, hogy egyre nő azon gyemegrendelőre, sem a kivitelezőre utaló információk. Amennyiben azonban kiderül, hogy a szórólapok mögött Kotleba pártja, a Mi Szlovákiánk Néppárt áll, az törvényszegésnek minősülne. A választási kampányra vonatkozó szabályozás szerint ugyanis kötelező, hogy a fizetett reklámok, óriásplakátok és szórólapok tartalmazzák a megrendelő és a kivitelező adatait. Ez csak azokra a tárgyakra nem vonatkozik, amelyeken kizárólag a párt neve szerepel. A költségeknek azonban minden esetben meg kell jelenniük a párt transzparens számláján. Kérdéseinkkel kerestük a ESNS-t is, de lapzártáig nem válaszoltak. A szórólap szerzője szerint a marekek száma, akik az alapiskolát sem fejezik be, ezért a középiskolások között mármeg semjelenhetnek. Ezt az is magyarázhatja, hogy növekszik a hátrányos helyzetű gyerekek száma, akik közül sokan nincsenek olyan helyzetben, hogy középiskolába járhassanak. „Európai uniós előírás szerint 2020-ig mindenhol 10% alá kell csökkenteni azoknak a gyerekeknek a számát, akik nem fejezik be az alapiskolát. Bár mi nem lépjük túl ezt az arányt, nem tudunk mit kezdeni a problémával: 2016-ban országosan 6% volt azon gyerekek aránya, gyarok jogait, ha akarnák, sem vehetnék el, mivel azokat „nemzetközi törvények garantálják.” A szöveg végén a szerző arra biztat, hogy „szavazzunk bizalmat, és adjunk esélyt Marian Kotlebának és pártjának, az ESNS-nek, hadd bizonyíthassa tettekkel az ígéreteit”. A Magyar Közösségi Összefogás felháborítónak tartja, hogy Kotleba magyar üzenetekkel kampányol a Csallóközben. „Az Összefogás megdöbbenéssel áll a kampányakció előtt, hiszen Kotlebáék pár évvel ezelőtt még épp az itt élő magyarok ellen uszítottak. Ki ne emlékezne, amikor Kotleba és társai felsorakozva köpdösték le a rozsnyói Kossuth-szobrot, ezzel meggyalázva minket?!” - köakik nem fejezték be az alapiskolát, mára ez több mint 8%. Sőt, a keleti régióban eléri a 15%-ot” - magyarázta lapunknak Prékop, aki szerint ez lehet az egyik fő oka annak, hogy látványosan csökken a szakközépiskolákba járók száma, mivel a gimnáziumban tanulók nem fogynak ilyen mértékben. „A különböző tesztek és mérések eredményeiből is látjuk, hogy a hátrányos szociális helyzet egyre inkább rányomja a bélyegét az iskolai teljesítményre. A marginalizált roma közösségekben élő gyerekek több mint harmada nem fejezi be az alapiskolát” - mondja Prékop, hozzátéve: ez nem kizárólag oktatásügyi probléma. Megyei gond Prékop szerint a problémát súlyosbítja, hogy a megyék határoznak a létszámokról, viszont a nemzetiségi iskolák esetében nem szerencsés, ha a kerületek döntenek, főleg, ha olyan iskoláról van szó, amelyből csak néhány van az országban. Szintén a szakközépiskolások számának csökkenéséhez vezet, hogy a tanulási nehézséggel, tanulási zavarral vagy egészségkárosodással diagnosztizált gyerekeket később is ez alapján ítélik meg, nem pedig valódi képességeik alapján. Az osztályvezető szerint az alacsony végzettségűek számának csökkentéséhez elsőrendű szempont a kötelező óvodáztatás. zölte a párt. Szerintük a szélsőségesek ki akarják használni az elmúlt négy év csalódásaik így próbálva szavazatokat szerezni a magyaroktól. A Híd állásfoglalásában azt írja, a szórólap állításai nem fedik a valóságot, írója hazudik. „A környezetvédelmi minisztériumtól csak Dunaszerdahely több mint 100 millió euró támogatást kapott ivóvíz- és szennyvízhálózat építésére, szemétgyűjtő udvarok kialakítására, iskolák hőszigetelésére és egyéb jellegű fejlesztésre - tudatta lapunkkal Magdeme Klára, a párt szóvivője. - Aki bármelyik szlovák pártra adja le szavazatát, az egyetlen esélyes magyar érdekképviselet, a Híd parlamentbejutását gyengíti.” Magyar intézményekbe járó diákok száma 2016/2017 6828 27312 655 2757 2939 2017/2018 6775 27459 614 2741 2812 2018/2019 6944 27961 598 2592 2757 2019/2020 7295 27961 548 2511 2892 • Forrás: magyar-iskola.sk Szlovák-magyar közös igazgatású intézménybe járó diákok száma 2016/2017 2003 1765 1195 708 3598 2017/2018 2026 1777 1047 687 3348 2018/2019 2077 1300 1018 699 3078 2019/2020 2093 1303 972 664 2693 s Forrás: magyar-iskola.sk Kossuth-szobrot köpdöstek, most a magyar szavazatot akarják
