Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-29 / 23. szám
6 RÉGIÓ 2020. január 29. lwww.ujszo.com Konténerpavilonnal bővül A két meglévő szárny közé tervezik az új épületrészt SOMOGYI KATALIN A légi önkormányzat, felbuzdulva a hodosi példán, él a konténerépítkezés adta lehetőségekkel és óvodát épít. Előnye, hogy gyorsan elkészül, bármikor bővíthető és tetszés szerint variálható. Példaértékű, ahogyan az önkormányzat reagál a lakosok igényeire. cm „Több helyen is érdeklődtünk a kpnténeres építkezések tapasztalatairól, néhányat személyesen is megnéztünk. Ezek egyike volt a hodosi alapiskola, ahol nagyon jók a tapasztalatok. Már második éve áll, a gyerekek, a tanári kar és a szülők is elégedettek” - mondta Szitási Ferenc, Lég polgármestere. Helyhiány az iskolában Eredetileg az volt az elgondolás, hogy az óvodát és a szlovák tannyelvű alapiskolát is konténeres termekkel fogják bővíteni, ám az iskolánál sikerült más megoldást találni. Átalakítottak néhány alig használt helyiséget, például az iskolai klubot, és új tantermeket alakítottak ki más, korábban egyáltalán nem használt helyiségből is. így néhány évig nem lesz helyhiány az iskolában. Bővíteni kell az óvodát Az óvoda épületeit tavaly újították fel, uniós forrásból hőszigetelték. Jelenleg 95 gyermek jár az óvodába, viszont már most biztos, hogy számuk szeptemberben száz fölé emelkedik. „Pillanatnyilag a lehetséges maximális létszámon működünk. Egy kiscsoportunk van a háromévesek számára, amely kétnyelvű, vagyis szlovákul és magyarul is foglalkoznak a kicsikkel. Ez a következő évben szétválik, szlovák és a magyar csoportokra. Jelenleg egyharmad a magyar, kétharmad a szlovák gyerekek aránya az óvodában” - magyarázza Morovík Éva, aki 2001 óta vezeti a helyi óvodát. Az előzetes jelentkezések alapján szeptembertől jóval száz fölött lesz a gyerekek száma. Ezért is döntött az önkormányzat az épület bővítéséről. Egy hagyományos tégla-, illetve panelépítkezés évekig elhúzódhat, a az óvoda konténeres bővítés az egyetlen, amelynél hónapokban lehet gondol- ; kodni. Az eddigi tapasztalatok általában jók, a legtöbben az építkezés gyorsaságát tartják fó előnyének. Légen januártól gőzerővel szervezik a bővítést. „Úgy tervezzük, hogy március végéig lezajlik az engedélyeztetési eljárás, április végéig lezárhatjuk a közbeszerzést, és ha minden meglesz, a nyári hónapokban az óvoda két szárnya közt felépül az újabb pavilon. Ez közművesített terület, ahol minden csatlakozás adott, Légen úgyhogy már ezzel sem kell bíbelődni, időt és pénzt is megtakarítunk. A napokban az első lehetséges kivitelező terepszemlét tart, kíváncsian váijuk a fejleményeket” - magyarázza a polgármester. Az építkezést teljes mértékben saját forrásból fedezik. Úgy tervezik, ha a kivitelezővel nem tudnak megállapodni egy hosszú távú törlesztés feltételeiről, akkor a község hitelt vesz fel a beruházásra. Légen vallják, az önkormányzat a lakosokért van. Nem fordítva. Jelenleg 95 kicsi látogatja a helyi óvodát (A szerző felvételei) Kolostor a vár tövében a város közepén SZÁSZI ZOLTÁN Kevés olyan város van Dél- Szlovákiában, mint Fülek, ahol máig megmaradt, él és fejlődik a város néhány századdal ezelőtt régi képét és elrendezését megőrző, a város arculatát meghatározó műemlékegyüttes: a vár, a kastélyok, a kastélykert, a kolostor és a templom harmonikus együttállása. Egyáltalán kevés helyen találni működő kolostort, pláne ferences rendit! Több mint nyolcszáz éve vannak már jelen a vallási és a világi életben a madarak védőszentjeként is ismert Assisi Szent Ferenc által 1209-ben alapított regulái szerint kezdetekben magukat kolduló rendként meghatározó ferences rendiek. A Kisebb Testvérek Rendje A fráterok egyszerű, durva szövésű barna vagy szürke csuhában, saruban járnak, a derekukon lógó öv helyett használt, úgynevezett korda végén pedig három csomó látható, amely fogadalmukra emlékezteti őket. Eszerint a szerzetesek szegénységet, tisztaságot és engedelmességet fogadtak, amikor letették a szerzetesi esküt. A ferences rend fontosságát az is jelzi, hogy megalakulása után igen népszerű volt a magyar királyságban is, olyannyira, hogy IV. Béla király a saját maga és családtagjai végső nyughelyét a rend esztergomi templomában jelölte ki. A rendnek ma hét működő kolostora van Szlovákiában, a füleki az egyetlen magyar nyelvterületen. A szerzeteseknek honlapjuk is van, eszerint ma három testvér teljesít szolgálatot a füleki kolostorban, a helyi római katolikus plébánia világi feladatkörét is ellátA béke szigete a kolostor és udvara va. A kolostorhoz épült templomban nemrég fejezték be a falfestmények és a belső tér renoválását, külső felújítását néhány éve fejezték be. A templom és védőfallal körbevett kolostor ma Fülek egyik legdominánsabb épületkomplexuma. Példásan felújítva szolgálja a rendet és a híveket. Az építményről Hogy mikor épült és milyen volt Fülek első szakrális épülete, erről sajnos semmilyen adat nem maradt fenn, de azt tudni vélik a történészek, hogy már a 13. században temploma volt a településnek. Az sem kizárt, hogy már a tatárjárás előtti időkben állt a mostani helyén egy kisebb templom, ahogy a vár építésének idejét is nehéz pontosan meghatározni, így e korábbi templomét is. A várat egy 1242. február 2-án, tehát közvetlenül a tatárdúlás előtt keletkezett oklevél már említi. Alig négy évvel később, egészen pontosan egy 1246. január 10-én (A szerző felvétele) Tájoló Fülekre az 571-es úton juthatunk el, a ferences rendi kolostor a Koháry István téren, a 48.269/19.823 GPS- koordinátáknál található. keletkezett birtokadományozási oklevélben a vár elkobzásáról olvashatunk. Maga a király, IV. Béla, a ferences rend nagy tisztelője volt az, aki bizonyos Kacsics nemzetségbeli Folkus, más néven Fulkó nevű birtokostól elkobozta a tatár hordák ostromát kivédő várat, majd azt bizonyos Pok nemzetségbeli Móricnak adományozta. Ahol vár van, ahol várúr van, ott általában templom is van szokás szerint. A ma álló, barokk stílusú templom elődje minden bizonnyal az a 15. század végén emelt egy hajós, keleti szentélytájolású templom lehetett, amelyet egy feltételezhetően román stílusú kisebb templom helyére húztak fel együtt a kolostorral. Az építkezést 1514-ben fejezték be, sajnos alig néhány évig tudott csak békében fejlődni a ferences rendiek füleki kolostora, a tatár után jött az oszmán hordák dúlása. 1554-ben foglalta el a török, hogy 39 évig innen uralja a füleki szandzsákot, sanyargatva a lakosságot, kicsapva a bányavidék felé rabló hadjáratokat szervezve. Bár tudjuk, hogy ezekben az időkben egyedül a ferences rendiek folytattak az oszmán hódoltsági területen, azt is tudni lehet, a füleki ferences templomot és kolostort a szandzsákság idején a török lerombolta. E helyen a visszatérő keresztények 1612-ben imaházat épített. Az oszmánok 1593-as kiűzetése után sokáig romokban állt a vár, a város és templom meg a kolostor majd a 17. század végi rendi felkeléskor, Thököly Imre és a török hadak dúlták fel ismét Füleket. Az 1682-es ostrom ismét mindent elpusztított. Az újjáépítés 1694-ben indult el, majd II. Koháry István gróf igen nagy értékű anyagi támogatásával 1728-ra lett kész teljesen. Tornya szokatlan módon a hajó északkeleti részén helyezkedik el, amely kapcsolódik a kolostorszámyhoz, annak a belső udvarát boltíves kerengő övezi. Az 1728-as munkák után szerencsére súlyosabb károkat nem szenvedett. Ma az egyik és egyedülálló élettel teli kolostorkomplexum Dél-Szlovákia magyarok lakta részén. Ahogy annak idején Ferenc meghallotta a San Damianó-i kereszt szavát: „Ferenc, nem látod, hogy házam omladozik? Menj tehát, és javítsd meg nekem!” - úgy az itteni atyák is meghallották a szót, és megjavították.
