Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-27 / 21. szám
KÜLFÖLD 4 I RÖVIDEN Johnson aláírta a megállapodást London. Aláírta a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodást péntek este Boris Johnson brit miniszterelnök. A Downing Street által közzétett nyilatkozatában a konzervatív párti kormányfő „fantasztikus pillanatnak” nevezte a dokumentum aláírását. Johnson szerint ezzel a formális aktussal végre teljesült a brit EU- tagságról 2016-ban rendezett - a kilépésre voksolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött - népszavazás döntése, és véget érhet a vitatkozás, a megosztottság, amely túlságosan hosszú ideig tartott. Johnson célként jelölte meg azt is, hogy az Egyesült Királyság barátként és szuverén, egyenrangú félként erőteljes új viszonyrendszert alakítson ki az Európai Unióval. Pénteken aláírta a megállapodást Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is. Az Európai Parlament szerdán szavaz a brexitmegállapodásról. Az Egyesült Királyság pénteken brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor, 47 évnyi és egy hónapnyi tagság után lép ki az Európai Unióból. (MTI) Iráni urándúsítás bármely százalékban Teherán. Irán képes bármilyen dúsítottságú urán előállítására, ha az illetékes hatóságok így döntenek - közölte szombaton az ország atomügynökségének helyettes vezetője a hivatal honlapján. „Jelenleg, ha (az iráni hatóságok) úgy döntenek, az Iráni Atomenergia-szervezet képes lesz bármely százalékban uránt dúsítani” - mondta Ali Asgar Zarean. Irán a hónap elején közölte, hogy nem veszi figyelembe az urándúsításra vonatkozó korlátozásokat, újabb visszalépést téve a hat nagyhatalommal kötött 2015-ös megállapodástól, de változatlanul folytatja az együttműködést a Nemzetközi Atomenergiaügynökséggel. (MTI) Izraeliek utazhatnak Szaúd-Arábiába Jeruzsálem. Az izraeliek tegnaptól szabadon utazhatnak Szaúd Arábiába-jelentette a Háárec című izraeli újság online változata. Arije Déri belügyminiszter- Izrael történetében először - hivatalosan engedélyezte az ország polgárainak Szaúd-Arábia meglátogatását. A rendelet szerint ezentúl repülési engedélyt is adnak vallási szertartásokra vagy üzleti megbeszélésekre. Az izraeliek eddig elvileg csak hivatalos jóváhagyással utazhattak Szaúd- Arábiába. Izraelnek és Szaúd- Arábiának nincs hivatalos diplomáciai kapcsolata, de a színfalak mögött diplomáciai és hírszerzési együttműködés folyik a két ország között a média értesülései szerint - elsősorban a közös ellenségükkel, Iránnal szemben. (MTI) 2020. január 27. lwww.ujszo.com Az iraki biztonsági erők megrohamozták Bagdadban a kormányellenes tüntetések fő helyszínét, és megpróbálták megtisztítani a tiltakozóktól a déli városokat is; rendőrségi és orvosi források szerint a hatósági akciókban négy ember meghalt, és többtucatnyian megsebesültek. A razziák néhány órával azután kezdődtek, hogy Muktada asz-Szadr síita vallási vezető, akinek több millió követője van Bagdadban és az ország déli részén, bejelentette, hogy felfüggeszti hívei részvételét a kormányellenes megmozdulásokban. A hitszónoknak engedelmeskedő tüntetők szombatra virradóra kezdték elhagyni a tüntetők táborait Bagdadban. Az összetűzés azután kezdődött, hogy a hatóságok elkezdték eltakarítani a központi Tahrírtéren elhelyezett betontorlaszokat onnan, ahol a tüntetők hónapok óta táboroztak. (TASR/AP-felvétel) Ellentámadásban Donald Trump ügyvédei MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. A Donald Trump elleni alkotmányos felelősségre vonási eljárással (impeachment) a demokraták az amerikai történelem legnagyobb beavatkozását követik el a választási folyamatba - hangoztatták az eljárás szenátusi tárgyalásán az elnök védői. A szombati tárgyalási napon vette kezdetét a korábban az elnök erőteljes védelmét ígérő jogászcsapat tagjainak érvelése a demokraták által megfogalmazott vádpontokkal szemben. A nyitóbeszédet Pat Cipollone, a jogászcsapat egyik vezetője tartotta. Hangsúlyozta, hogy az eljárással a demokrata párti politikusok az amerikai választók 2016-ban kinyilvánított akaratát, a Donald Trump elnökké választását hozó választási eredményt akarnák felülírni. Leszögezte, hogy „az elnök egyáltalán nem követett el semmi kivetnivalót”. Cipollone kifejtette; „A demokraták nemcsak arra kémek, hogy változtassuk meg a legutóbbi választások eredményét, hanem arra is, hogy vegyük le Donald Trump nevét a körülbelül kilenc hónap múlva sorra kerülő választások szavazócédulájáról”. Mint fogalmazott: olyasmit kémek, amit a szenátus még soha nem tett meg, és kérik ezt minden bizonyíték nélkül. Mike Purpura, a Fehér Ház jogásza beszédében arra helyezte a hangsúlyt, hogy Donald Trump nem gyakorolt nyomást Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre. Vitatta, hogy júliusi telefonbeszélgetésükkor Trump a „valamit valamiért” elv alapján, mintegy nyomásgyakorlásként vetette volna fel a demokraták elnökjelöltségére pályázó Joe Biden egykori alelnök és fia, Hunter Biden korábbi ukrajnai üzleti ügyeinek kivizsgálását. A demokraták erre alapozva indították meg a vizsgálatokat, majd az impeachment-eljárást. Állításuk szerint ugyanis Trump a személyes érdekeit - újraválasztási kampányát - helyezte előtérbe, amikor felvetette a vizsgálatot Bidenék ellen. Purpura idézte a telefonbeszélgetés egyik mondatát, amelyben az amerikai elnök így fogalmazott: „tegyen meg egy szívességet nekünk”. A jogász érvelése szerint ez a mondat eleve felmenti Donald Trumpot a demokraták vádja alól, hiszen a „nekünk” kifejezéssel Trump az Egyesült Államokra utalt. Hozzáfűzte: Zelenszkij is úgy nyilatkozott, hogy nem érzett nyomásgyakorlást. Purpura szerint az ukrán államfőnek és magas rangú ukrán tisztségviselőknek augusztus végéig nem is volt tudomásuk arról, hogy az amerikai kormányzat késleltette az országnak megszavazott katonai segély folyósítását. Patrick Philbin, a jogászcsapat tagja kétségbe vonta Ádam Schiff képviselőnek, a vádat előterjesztő demokrata párti impeachment-menedzserek vezetőjének szavahihetőségét, hitelességét. Chuck Schumer, a demokraták szenátusi frakciójának vezetője és Elizabeth Warren, a demokraták elnökjelöltségére pályázó massachusettsi szenátor azt emelte ki, a védőbeszédek megerősítették őket abban, hogy szükség van tanúk beidézésére a tárgyaláson. Börtönben van a vétkes Teherán/Washington. Börtönben van az az ember, aki felelős az iráni légvédelem által lelőtt ukrán utasszállító január 8- ai katasztrófájáért - közölte szombaton Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter. Zaríf mást nem árult el róla. A MAU ukrán légitársaság Teheránból Kijevbe tartó gépe január 8-án, röviddel a felszállás után zuhant le, a gépen tartózkodó 176 ember meghalt. Irán a katasztrófa után napokig tagadta, hogy rakétatalálat érte a gépet. Miután azonban Kanada és az Egyesült Államok is rakéta becsapódásának tulajdonította a katasztrófát, Teherán beismerte, a Forradalmi Gárda légvédelmi egysége lőtte le a gépet, de nem szándékosan. A katasztrófa után két héttel beismerte azt is, hogy két, rövid hatótávolságú, orosz gyártmányú TOR-MI légvédelmi rakétával lőtték le a gépet. Arról azonban eddig még nem érkeztek hírek, hogy az iráni hatóságok bárkit is felelősségre vontak volna a történtek miatt. Washingtonban közben bejelentették, hogy a januárban két iraki katonai támaszpont ellen végrehajtott iráni rakétatámadás 34 amerikai katona súlyos agysérülését okozta. Az iráni Forradalmi Gárda elitalakulata 2020. január 8-án hajtott végre rakétatámadást két olyan iraki katonai támaszpont ellen, ahol amerikai katonák is tartózkodnak. Az iráni állami televízió akkor azt közölte: az akció megtorlás volt Kászim Szulejmáni tábornok, a Forradalmi Gárda Kudsz különleges egysége parancsnokának meggyilkolásáért. A hivatalos iraki jelentés szerint iraki katonának nem esett bántódása, és Washingtonban is azt állították, hogy az amerikai katonák épségben vannak. Donald Trump amerikai elnök azt mondta: a január 8-i támadásban egyetlen amerikai katona sem sérült meg, és ezzel indokolta azt is, hogy miért nem indít megtorló akciót Irán ellen. A Pentagon már azonban az egyik múlt heti sajtótájékoztatóján jelezte, hogy az iráni támadás idején a bázison tartózkodó amerikaiak közül 11 katonát agyrázkódás tüneteivel kezelnek. A davosi Világgazdasági Fórumon amerikai újságírók meg is kérdezték erről Trumpot, aki úgy válaszolt: hallotta, hogy néhány katona fejfájástól szenved, de tudomása szerint nincs komolyabb baj. A védelmi minisztérium ezek után azt közölte pénteken: 34 katonát traumás agysérüléssel, vagyis súlyos agykárosodással kezelnek. (MTI) Országos teszt volt a tartományi választás Róma. Tartományi választást tartottak tegnap két olasz tartományban, az északi Emilia Romagnában és a déli Calabriában. Az II Messaggero napilap úgy vélte, a tartományi választások eredményének kihirdetése után „semmi sem lesz olyan mint régen”. Matteo Salvini volt belügyminiszter, a Liga és a jobbközép pártkoalíció vezetője közösségi oldalain- a választási csendet is megszegve- folyamatos részvételre buzdított. „Itt az alkalom! A vonatot nem szabad elszalasztani! Menjetek szavazni, és válasszátok a Ligát !”— mondta egyik videóüzenetében. Hozzátette, a jobboldal először Emilia Romagnát és Calabriát „szabadítja meg” a baloldaltól, utána pedig az egész országot. A jobboldali Olasz Testvérek (Fdl) elnöke, Giorgia Meloni azt üzente a választóknak, voksukkal küldjenek üzenetet a Conte-kormánynak, amely az olasz nép „ellensége”. Az utoljára január 10-én közölt felmérések Calabriában a jobbközép Hajrá Olaszország (FI) jelöltje, Jole Santelli biztos előnyét mutatták a baloldali Pippo Callipóval szemben. Emilia Romagnában fej-fej melletti versenyt jósoltak baloldal színeiben újrainduló volt tartományi elnök, Stefano Bonaccini és a jobboldali Lucia Borgonzoni között. A tartományi választás mostani fordulója jelentős belpolitikai fordulatot idézhet elő, a Salvini vezette jobboldal és a kormánypárti Demokrata Párt (PD) irányította baloldal szoros versenyének eredményétől függően. Sok függ a PD és a Liga közötti különbség mértékétől is, valamint az Öt Csillag Mozgalom (M5S) szereplésétől, melyet 10 százalék alatt mértek. Az urnákat tegnap 23 órakor zárták le, végleges eredmények ma várhatók. (MTI)
