Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

2020-01-23 / 18. szám

8 I RÖVIDEN Először állhat nő Görögország élén Athén. Új államfőt választott tegnap a görög parlament, az or­szág történetében először került nő az elnöki székbe Katerina Szakellaropulu személyében. A 63 éves Szakellaropulu a görög legfelsőbb közigazgatási bíróság elnöke volt eddig. A 294 képvi­selőből 261 támogatta államfővé választását. Görögországban hagyományosan alacsony a nők aránya a magas rangú politikai vezetők körében, a jelenlegi kormányban a 18 vezetői poszt közül csak egyet tölt be nő. (MTI) Izraelben lelőttek 3 gázai behatolót Jeruzsálem. Lelőttek Izraelben kedd éjjel három palesztin fegy­verest, aki a Gázai övezetből ha­tolt be az országba. A három be­hatoló robbanószerkezetet hají­tott az őket megközelítő kato­nákra, akik tüzet nyitottak rájuk, és mindhármukat megölték - mondta az izraeli hadsereg szó­vivője. Az izraeli sajtó szerint a három terrorista a Hamász szél­sőséges szervezet tagja, és már 400 m-re behatoltak az országba a viharos időben, mire észrevet­ték őket. A kedd éjjeli halálos összecsapás az első volt tavaly november óta. Akkor az erőszak kétnapos fellángolásában 34 pa­lesztin vesztette életét és tucatnyi izraeli megsebesült. (MTI) Sok civil halt meg Burkina Fasóban Ouagadougou. Harminchat ci­vil életét vesztette Burkina Fa­sóban egy piac elleni támadás­ban - közölte a nyugat-afrikai ország kormánya. A tájékoztatás szerint terroristák rohanták a Sanmatenga tartományban ta­lálható Alamou településének vásárát. A fegyveresek, miután többeket lemészároltak, fel­gyújtották a piacot. Burkina Fa­sóban az utóbbi két évben százak vesztették életüket és majdnem egymillióan kényszerültek el­menekülni otthonaikból az erő­szak fellángolása miatt, amely­nek következtében az államha­talom gyakorlatilag összeomlott az ország északi részében. (MTI) A spanyol ítéletidő 8 halálos áldozata Madrid. Spanyolországban 8-ra nőtt az Ítéletidő halálos áldozata­inak száma. Az andalúziai Níjar közelében egy üvegházban dol­gozó férfi veszítette életét, ami­kor a környékre jégeső zúdult. Alicante térségében egy koráb­ban eltűntként számon tartott férfi holttestét találták meg a megáradt Guadalest folyóban. Alcoyban egy 5 emeletes épület összedőlt, a romok között egy 74 éves asszony holttestére buk­kantak. A spanyol hatóságok négy eltűnt személy után kutat­nak, közül hármat a Baleár­­szigeteken keresnek. A lassan­ként elvonuló Gloria nevű vihar vasárnap csapott le az Ibériai­félszigetre erős széllel, heves esőzésekkel és hóeséssel. (MTI) USA: vámháború az unió ellen? Davos. Súlyos vámok kiveté­sével fenyegette meg az Európai Uniót Donald Trump amerikai elnök arra az esetre, ha nem si­kerül átfogó kereskedelmi meg­állapodást kötni, és az európai országok nem hagynak fel a leg­inkább az amerikai óriásvállala­tokat érintő digitális adó beve­zetésével. Az USA és az EU egy­más legnagyobb kereskedelmi partnerei közé tartoznak. 2018- ban közel 1300 milliárd dollárt tett ki az áruk és szolgáltatások kereskedelmi forgalmának érté­ke. Az USA exportjának értéke 575 milliárd dollárra, importja pedig 684 milliárd dollárra rú­gott, így a mérleg 109 milliárd dolláros többletet mutatott az unió javára. „Ha nem tudunk ke­reskedelmi megállapodást kötni az EU-val, 25%-os vámot ve­tünk ki az onnan behozott autók­ra” - mondta az amerikai elnök, aki nem először vette elő ezt az ütőkártyát, bár az unió világosan jelezte, hogy ellenlépéseket ten­ne egy ilyen esetben. (MTI) KÜLFÖLD 2020. január 23.1 www.ujszo.com Sztrájk és áramszünet Beszüntették a munkát az or­szág legnagyobb, Grand'Mai­­son vízerőművének a dolgozói, így tiltakozva a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen - közölte a radikális francia CGT szakszervezet. Párizs. A munkát az erőműben az­után függesztették fel, hogy - balol­dali szakszervezeti csoportok kezde­ményezésére - az energiaszektorban dolgozók leállították az áramszolgál­tatást Párizs nagybani élelmiszerpia­cán. Franciaországban hetek óta tart a nyugdíjreform visszavonása érdeké­ben indított tiltakozáshullám. De­cember eleje óta a szakszervezetek többször szólították fel a franciákat tömeges sztrájkra és tüntetésre. A fel­szólításoknak elsősorban a nagyvá­rosokban tettek eleget: a 42 féle nyugdíjrendszer egységesítése ellen korábban az utcára vonult a közok­tatásban dolgozók egy része is, vala­mint ügyvédek, vasutasok, a párizsi tömegközlekedésben dolgozók és di­ákok is. A nyugdíjrendszer egysége­sítésére irányuló reform tervezetében December elejétől tüntetnek (TASR/AP) a tüntetők kifogásolják, hogy a kor­mány 64 évre emelné a teljes jogo­sultság idejét 2027-től. A nyugdíj­­korhatár most 62 év, ami nem vál­tozna, de a tervezet 5%-os levonással büntetné azokat, akik 64 éves koruk előtt mennek nyugdíjba. (MTI) Irán elismerte, két rakétát lőtt a gépre Teherán. Irán beismerte, két orosz gyártmányú légvédelmi rakétával lőtte le január 8-án az ukrán utasszállítót. A MAU uk­rán légitársaság Teheránból Ki­­jevbe tartó gépét röviddel a fel­szállás után érte a találat, a gépen tartózkodó 176 ember meghalt. A Forradalmi Gárda légvédelmi egysége által kilőtt rakéták az új jelentés szerint a TOR-MI lég­védelmi rendszerből származtak. Iránnak 2017-ben 29 TOR-MI egységet szállítottak le egy Oroszországgal kötött 700 millió dolláros szerződés alapján. A TOR rövid hatótávolságú légvé­delmi rendszer, amelyet a Szov­jetunióban fejlesztettek ki, amely radart és nyolc rakétát szállít. Minden jármű külön irányítható. A TOR hatótávolsága legfeljebb 12 km, és maximum 6 km ma­gasban repülő célpontok lelövé­­sére alkalmas. Robbanótöltete repeszromboló, a rakéta a cél kö­zelében robban fel, repeszei megrongálják a hajtóművet, az üzemanyagtartályt. (MTI) Rajtolt a Trump elleni eljárás Csatározások után megszavazták az impeachmentről szóló tárgyalás eljárási szabályait MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. John Roberts ame­rikai főbíró megnyitotta a Do­nald Trump elnök elleni alkot­mányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) szená­tusi tárgyalását, ás a szenáto­rok 13 órai vita után 53:47 arányban - a republikánus és a demokrata pártiak szenátusi arányában - megszavazták a tárgyalás eljárási szabályait. A szabályokról szóló éles vitában a szenátorok műid szigorúan pártjuk álláspontját képviselték. A demokra­ták 11 módosítási javaslatot nyújtot­tak be a szabályokhoz, amelyek kö­zül a republikánusok 10-et elutasítot­tak, egyről pedig Mitch McConnell republikánus szenátusi frakcióvezető elhalasztotta a döntést. Megnyitójá­ban John Roberts, a szenátusi tárgya­lás bírája - egyébként az USA-ban az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság elnöke - a tárgyalás viselkedési szabályait is felolvasta. Ezek szerint a szenátorok és a házelnök által kijelölt im­­peachment-menedzserek nem hasz­nálhatnak mobiltelefonokat, nem szólhatnak közbe. Roberts még azt is rögzítette, a politikusoknak „főbíró úr” megszólítással kell illetniük őt. A megszavazott szabályok szerint mind a demokratáknak, mind a re­publikánusoknak 24 óra áll majd ren­delkezésükre érvelésük részletes elő­­teijesztésére, és a pártok nem kettő, hanem három napon keresztül mond­hatják el érveiket. Ezt követően a sze­nátorok 16 órát kapnak, hogy az el­lentétes politikai oldal képviselőinek kérdéseket tehessenek fel, majd négyórás vita következik. A javasolt eljárás szerint a házeínök által kijelölt demokrata párti impeachment­­menedzserek - akik a tárgyaláson az ügyészek szerepét látják eí - terjesz­tik elő részletesen az amerikai elnök ellen megfogalmazott vádpontokat. Mától a demokrata impeachment­­menedzserek, szombattól keddig pe­dig a Donald Trump védelmét ellátó jogászok adják elő érveléseiket. Adam Schiff, a képviselőház hír­szerzési bizottságának elnöke, a de­mokraták impeachment-menedzseri csoportjának vezetője közölte: az amerikai nép korrekt tárgyalást vár el a szenátustól, ellenkező esetben az a benyomás alakulhat ki, hogy az USA elnöke senkinek sem tartozik elszá­molással. McConnell javaslatában ugyanis az szerepelt: a szenátorok nem nyújthatnak be automatikusan indítványt tanúk beidézésére, hanem ha ezt szeretnék, akkor a szenátusnak előbb szavaznia kell, hogy elfogadja­­e ezt a kérésüket. A frakcióvezető vé-Talán újra béke lesz a libanoni cédrusok alatt. Megalakult a Hasszán Diáb aka­démikus vezette új libanoni kormány - jelentette be Michel Aun libanoni elnök hivatala, miután a Hezbollah síita szervezet és szövetségesei megállapodást kötöttek az új kabinetről. Az új kormányfő ígéretet tett: kabinetje foglalkozni fog a tüntetők követeléseivel, s kivezeti az országot a gazdasági válságból. A pol­gárháború (1975-1990) vége óta a legsúlyosabb gazdasági válságát élő Li­banonban október 17. óta tüntetnek a korrupció és a megszorítások miatt, ami­nek következtében lemondott Szaad Haríri miniszterelnök. A fülig eladósodott ország azóta gyakorlatilag cselekvőképes kormány nélkül maradt. (Tasr/ap) Leszavazott London. Módosításokkal hagyta jóvá a londoni parlament felső ka­marája, a Lordok Háza a brit EU- tagság megszűnésének (brexit) fel­tételrendszerét rögzítő megállapo­dás törvénytervezetét. Az egyez­mény végleges ratifikációját célzó tervezetet a felsőház tagjai kétnapi vita után hagyták jóvá és küldték vissza az alsóháznak, amely alig két hete sima többséggel, 330:231 arányban már elfogadta az indít­ványt. Mivel a Lordok Háza több olyan módosítást csatolt a brexit törvénytervezetéhez, amely ellen­kezik a Boris Johnson miniszterel­nök vezette konzervatív párti kor­mány szándékaival, az alsóház teg­nap ismét napirendre vette a terve­zetet, és a várakozásoknak megfe­lelően leszavazta az összes olyan módosítást, amelyet a parlament felső kamarája, a Lordok Háza fűzött a brit EU-tagság megszűné­sének (brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás törvényter­gül elhalasztotta a döntést ebben a kérdésben. Chuck Schumer, a de­mokraták szenátusi frakciójának ve­zetője azzal vádolta meg republiká­nus szenátortársait, hogy tisztesség­telen eljárást akarnak. Azt hangoztat­ta, McConnell szabályait „mintha Trump elnök dolgozta volna ki Trump elnök számára”. A vita során javas­latot nyújtott be arról, hogy a szená­tus kérjen be a vádra vonatkozó do­kumentumokat, kezdeményezésének napirendre vételét azonban leszavaz­ták a republikánus többségű házban. Trump kijelentette, noha ő a maga részéről szeretne részt venni az elle­ne zajló alkotmányos felelősségre­­vonási eljárás szenátusi tárgyalásán, ügyvédjei ezt nem javasolják. „Sze­retnék elmenni, és az első sorban ül­ve nézni a korrupt arcukat, azonban azt hiszem, az ügyvédjeim ezt prob­lémásnak találnák” - mondta Trump a davosi Világgazdasági Fórumon. Lordok Háza vezetéhez. Kikerült a tervezetből az a módosítás is, amely automatikus tartózkodási jogot biztosított volna az Egyesült Királyságban élő kül­földi EU-állampolgároknak. Johnson sokszor hangoztatott célja, hogy az Egyesült Királyság a brexit jelenleg érvényes határnap­ján, vagyis jövő pénteken kilépjen az Európai Unióból, így a ratifiká­ciós folyamatot addig végig kell vinni. Nem fér kétség ahhoz, hogy ez a kilépésig megtörténik, tekin­tettel arra, hogy a december 12-én tartott brit parlamenti választás óta a Konzervatív Pártnak - amely ad­dig kisebbségben kormányzott - kényelmes, 80 fős többsége van az alsóházban. A felsőház által a tör­vényjavaslathoz fűzött egyik leg­nagyobb horderejű módosítás ki­mondta, az Egyesült Királyságban élő és a brexit után is maradni kí­vánó külföldi EU-polgároknak au­tomatikusan biztosítani kell a to­vábbi tartózkodási jogot. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom