Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)
2019-12-31 / 302. szám
www.ujszo.com | 2019. december 31. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Tágra zárt kapuk HÁTTÉR A Political Capital Grigorij Meseznikov szlovák politikai elemzővel, valamint a cseh Prague Security Studies Institute-tal vizsgálta az orosz, a kínai és a török tekintélyelvű befolyást Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban, és azt, hogyan jelennek meg e hatalmak a helyi médiatérben. Régiónk kifejezetten sérülékeny az autoriter befolyással szemben, mivel demokratikus intézményei kevésbé beágyazottak, kormányai pedig maguk is populista narratívákkal igyekeznek hatalomban maradni. A régió két okból is fontos Oroszország, Kína és Törökország számára. Egyrészt mint baráti politikai szereplőkön keresztül gyengítheti a nyugati közösséget, befolyásolhat bizonyos szakpolitikai döntéseket, másrészt örömükre szolgál az illiberális hatalomgyakorlás terjedése, ezzel is relativizálva saját politikai berendezkedésüket. Az egyes országokban az autoriter befolyás ereje számos körülménytől függ, beleértve a helyi kormány nyitottságát erre. Oroszország az, amelynek kifejezetten érdeke az uniós integráció gyengítése. Az úgynevezett sharp power eszköztárát, beleértve az orosz hírszerzés aktív intézkedéseit veti be, hogy helyi oroszbarát erőkön keresztül támogassa saját NATO- és EU-ellenes külpolitikáját. Kína viszont egy multipoláris világrend egyik lehetséges pólusaként tekint Európára, és érdeke egy virágzó uniós gazdaság és kereskedelmi partner. Ezért a puha erő alkalmazására koncentrál, leginkább kulturális és oktatási területeken, de más befolyásolási eszközöket is bevet, hogy eltérítsen egyes politikai szereplőket a Pekinggel ellentétes álláspontoktól. Ilyen eszköz az „ösztönzés és visszatartás” elve: Kína szívesebben fektet olyan államokba, amelyek nem foglalnak nyíltan állást érdekei ellen. NATO-tagsága miatt Törökország esik intézményesen legközelebb a Nyugathoz. így Ankara szlovákiai és csehországi aktivitása szinte a kultúra szintjére korlátozódik, de politikai és gazdasági hatalmát is sikerrel terjeszt ki - ha a helyi kormányzat vevő erre. Magyarország az. Keleti lobbi Az autoriter rezsimek befolyása más-más módon jelenik meg ezen országokban, és Magyarországon van a legkönnyebb dolga. A magyar kormány nyíltan keleti orientációjú külpolitikája szélesre tárja a kapukat az autoriter befolyás előtt. Budapest gyakran az uniós szintű döntéshozatal hátráltatásával igyekszik befektetésekre váltható jó pontokat szerezni az autoriter hatalmaknál, amelyek alternatív finanszírozási lehetőséget nyújthatnak kormányközeli üzletembereknek. Magyarország és szövetségesei számára konkrét fenyegetést jelenthet a Nemzetközi Beruházási Bank budapesti irodája, ami a Nyugat-Balkán uniós és NATO-integrációs erőfeszítéseinek akadályozásán dolgozó orosz hírszerzési csomóponttá válhat. Az első európai Türk Tanács iroda budapesti megnyitása következtében pedig felerősödhet a türk országok lobbitevékenysége, hogy befolyásolják a nyugati intézményrendszert. Szlovákiában és Csehországban is megvannak az autoriter rezsimek szurkolói - például Milos Zeman cseh elnök és Andrej Danko szlovák házelnök -, de ők korlátozott hatással bírnak országuk külpolitikájára. Orosz befolyás Oroszország vonatkozásában mindhárom országban sérülékenységet jelent az energiafüggőség, a társadalmi problémák megoldatlansága, a helyi tisztviselők és a Kreml közötti esetleges információcsere és a lakosság egyes rétegeinek oroszbarát nézetei. Szlovákiában a paramilitáris szervezetek lehetnek Oroszország eszközei, hogy beszivárogjanak egy NATO-tagországba. Kínával kapcsolatban az információhiányt és a kormányok Pekinghez kötődő irreálisan magas gazdaságpolitikai reményeit jelölhetjük meg a legfontosabb problémaként. Magyarországon jó példa erre a Budapest-Belgrád vasútvonal, hiszen az a magyar gazdaság számára nem, legfeljebb néhány kormányközeli vállalkozó számára lesz profitábilis. A beígért kínai befektetések többször nem valósultak meg Szlovákiában. Dezinformáció A helyi Kreml-barát portálok aktívan terjesztenek az orosz érdekekkel egyező narratívákat, sok közülük Kínát is támogatja. Magyarország a dezinformáció terén is különleges eset: a legtöbb oroszbarát dezinformációt és a Kína nemzetközi szerepét pozitívan megítélő narratívát a kormányzati irányítású médiabirodalom teijeszti, és ez szinte feleslegessé teszi az Oroszország és Kína által támogatott manipulativ kampányokat. Ha tehát Kelet-barát kormány kerül hatalomra egy nyugati intézményrendszerbe integrálódott országban, a keleti rezsimek viszonylag zökkenőmentesen tudják befolyásolni a nyugati intézményrendszer döntéseit. A Kelet felé kacsingató kabinetek bizonyították, hogy hajlandók lehetnek feláldozni nyugati kapcsolataikat az autoriter országoktól remélt előnyökért cserébe. Ez bátoríthatja Oroszországot, és más autoriter rezsimeket is, hogy akár erősítsék a Kelet-barát szereplők támogatását. Ko&ner és a Threema éve ocner és a Threema éveként marad meg az emlékezetünkben 2019, noha a szlovákiai magyar ugaron is jelentős események történtek. Ez volt az az év, amikor mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a kétes hirű „vállalkozó” csápjai milyen mélyre hatoltak az államigazgatásban. Korrupció, maffiamódszerek, megfigyelés, zsarolás, gyilkosságok- Kocner semmit sem bízott a véletlenre. A nyilvánosságra került Threema-üzenetek megerősítették azt, amit addig sokan csak sejteni véltek: Kocner marionettbábként irányította a rendőrséget és a bíróságokat, az ügyészeket, elképesztő kapcsolati hálót épített ki, melynek közepén türelmes pókként gyűjtötte a kompromittáló információkat. A sors fintora, hogy végül a saját fegyverét fordítják ellene. De ne feledkezzünk meg a pozitívumokról sem. Először is a puszta tény, hogy ez a sok szemét nyilvánosságra került, hogy Kocner és társai ma már a bírósági tárgyalásra várnak, hogy a Threemában emlegetett bírók távoztak a posztjukról - ezek mind jó hírek. Persze mondhatnánk, hogy egy normális országban ez magától értetődő, de ha a bársonyos forradalom óta eltelt harminc évben egy dolgot megtanulhattunk, akkor az az, hogy a demokrácia és az átláthatóság nem maguktól értetődő dolgok - folyamatosan küzdeni kell értük. Kellettek a tüntetések, kellett a sajtó nyomása, kellett Kiska és később Caputová kiállása a nyomozó szervek és a bíróságok függetlensége mellett. Szükség volt a profi rendőri munkára, kérlelhetetlen ügyészekre (emeljük ki Ján Sántát), és kellett egy olyan igazságügy-minisztérium, mely Gál Gábor irányításával képes volt fellépni a kompromittálódott személyek (majmocskák?) ellen, akár a koalíciós partnerekkel szemben is. (Azt ne gondolja senki, hogy Harabin doktor miniszterkedése esetén is ugyanitt tartanánk.) Igen, vannak problémák, de ahogy a fenti példák is mutatják, ha kell, meg lehet találni a megfelelő embereket a megfelelő helyeken, akik nem félnek helyesen cselekedni. Szlovákia elindult a megtisztulás útján, amit az is jelez, hogy Fico már exkormányfő, vagy a korábbi főügyész, Tmka ellen sem féltek eljárást indítani az illetékes szervek. Mondhatjuk, hogy ezek apróságok, de el tud ilyesmiket képzelni valaki Magyarországon? Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy jobbak lennénk, mint a szomszédaink. Két fiatalnak kellett meghalnia, hogy a szlovákiai társadalom egy része felébredjen. Ez túl nagy ár, akárhogy nézzük is. A szlovákiai magyarság szempontjából 2019 az elszalasztott lehetőség éve. Bár hatalmas volt a társadalmi igény a magyar-magyar kiegyezésre, a projekt teljes és tökéletes kudarcot vallott. Most itt állunk egy újrafestett MKP-val és egy olyan Híddal, melyet igencsak megtépázott a Smerrel való négyéves kormányzás - és mindkét magyar pártot a bejutási küszöb alatt mérik. Ennél is nagyobb gond, hogy míg a társadalom egy része szemmel láthatóan elindult egy jobb úton, mi valahogy leragadtunk, elvesztettük a lendületünket. Míg 89-ben a magyarok a forradalom első vonalában álltak, ma csak sodródunk. Ennek sok oka van, de az egyik legfontosabb a megosztottságunk: a politika lényegében bedarálta az amúgy sem túl izmos civil szféránkat. Reméljük, a jövő év ezen a téren is változást hoz és a különbségek helyett elkezdünk arra koncentrálni, ami összeköt minket. Mai szemmel ez talán reménytelennek tűnik, de ne adjuk fel: ahogy az előző bekezdésben írtam, pozitív példát találunk, ha akarunk. (Magyarországra sajnos ilyen téren nem nagyon számíthatunk, mivel ott egy ideje a gyűlöletre és a félelemre alapozzák a nemzetstratégiát, ez pedig nem olyasmi, amit importálni kellene.) Kocner legnagyobb fegyvere sem a pénz, a félelem, vagy a kapcsolatai voltak, hanem az a tény, hogy az emberek elhitték, hogy ő megkerülhetetlen, és ezen nem lehet változtatni. Abban a pillanatban, hogy ez a mítosz leomlott, Kocner egy cellában találta magát, az emberei pedig versenyt csináltak abból, hogy ki köpi be őt hamarabb. Szóval, ha csak egy tanulságot viszünk magunkkal 2019- ből, akkor az legyen ez: változtatni mindenen lehet. Még a szlovákiai magyar ugaron is. Három év börtön a génmanipuláló kínai tudósnak Azáta kiderült, hogy Ho Csiankuj kísérlete egyáltalán nem lett sikeres. Három év börtönbüntetésre és hárommillió jüanos (484 ezer euró) pénzbírságra ítélték azt a tudóst, akinek kutatásai nyomán tavaly génszerkesztett ikrek születtek Kínában - jelentette Sencsen város egyik kerületi bíróságára hivatkozva a Hszinhua kínai állami hírügynökség. Kinyílt a gónolló Ho Csian-kuj, a sencseni Tudományos és Műszaki Déli Egyetem korábbi kutatója tavaly novemberben egy hongkongi tudományos konferenciánjelentette be egy olyan ikerpár születését, amely tagjainak egy génjét genetikai olló használatával eltávolította, hogy ellenállók legyenek a HIV-vírussal szemben. Általános felháborodás Bejelentése a tudományos világban óriási felháborodást keltett, mind a kínai, mind a külföldi szakemberek elítélték a beavatkozást etikai és egészségbiztonsági szempontokból. Az illetékes kínai hatóság azonnal elrendelte a génszerkesztett ikerpár létrehozásában közreműködő tudós összes kutatásának felfüggesztését, az egyetem pedig megszüntette a munkaviszonyát. Az ügyben folytatott vizsgálat szerint a sencseni tudós és társai hamis etikai vizsgálati papírokkal toboroztak önkénteseket a kutatáshoz. Becsapott önkéntesek Nyolc olyan pár vett részt benne, amelyek közül minden férfi HIV- pozitív volt, míg a nők nem voltak fertőzöttek. Az ikerpár mellett még egy génszerkesztett baba született az illegális eljárás nyomán. Ho kutatási eredményeinek közzététele után tudósok közölték: nem szükséges génszerkesztést végezni ahhoz, hogy megakadályozzák a HIV- fertőzés átterjedését az apáról a gyerekére. Nem is orvosok A bíróság közleménye szerint Ho Csian-kujt és két társát illegális orvosi tevékenység miatt ítélték el. A kutatásban közreműködő két másik szakértő egyikét két év szabadságvesztésre és egymillió jüanos (161 ezer euró) pénzbírságra ítélték, míg másikuk két évre felfüggesztett 18 hónapos börtönbüntetést és 500 ezer jüanos (80 ezer euró) pénzbírságot kapott. Az ítélet szerint a három kutató nem rendelkezett orvosi tevékenység végzésére jogosító képesítéssel, és szándékosan megszegte Kína előírásait, etikai irányelveit akkor, amikor orvosilag asszisztált reprodukciós eljárás során végzett génszerkesztést. A tárgyaláson mindhárom vádlott bűnösnek vallotta magát. A kutatás minden további résztvevőjét feketelistára tették, és örökre eltiltották minden hasonló munkavégzéstől. Felesleges volt A Massachusetts! Műszaki Egyetem (MIT) tudományos lapja, az MIT Technology Review december elején részleteket közölt Ho kutatási anyagaiból más szakértők azzal kapcsolatos észrevételeivel együtt. Azok egybehangzóan úgy találták: a sencseni kutató kísérlete nem nevezhető sikernek. A génszerkesztett gyerekek ugyanis nem feltétlenül lesznek egész életükben ellenállók a HIV- vírussal szemben, ráadásul lehetetlen előre jelezni, milyen egyéb mutációt eredményezhet a művelet az embrióknál. (MTI)
