Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)

2019-12-31 / 302. szám

8 KÜLFÖLD 2019. december 31.1 www.ujszo.com Befejeződött a fogolycsere Kijev és a szakadárok között Rokonok üdvözlik a hazaengedett ukrán foglyot a Kijev melletti Boriszpil repülőtéren (TASR/AP-feivétei) RÖVIDEN Nem terveznek fegyverszünetet Kabul. Az afganisztáni tálibok nem terveznek fegyverszünetet, csak az erőszak csökkentésére törekszenek az Egyesült Álla­mokkal folytatott tárgyalásaik alatt - közölték a szunnita mu­zulmán lázadók tegnapi közle­ményükben. A bagrami ameri­kai katonai támaszpont elleni december eleji támadásuk után az Egyesült Államok felfüg­gesztette a tálibokkal folytatott béketárgyalásokat., ,Az ameri­kaiak az erőszak csökkentését kérték, amit az Afganisztáni Iszlám Emírség jelenleg tanul­mányoz” - olvasható a közle­ményben, amely szerint a média hamis információt terjeszt azzal kapcsolatban, hogy ők fegyver­­szünetet szeremének. Washing­ton és a tálibok több mint egy éve tárgyalnak Katarban az amerikai erők Afganisztánból történő kivonásáról a lázadók ál­tal nyújtott biztonsági garanciák fejében. (MTI) Lejár a phenjani ultimátum Szöul. Figyelmeztette a Koreai Munkapárt főbb vezetőit Kim Dzsong Un észak-koreai vezető, hogy országa súlyos gazdasági helyzetben van, és azonnali in­tézkedéseket szorgalmazott a helyzet javítására. Kim szavait, amelyek a párt központi bizott­ságának szombaton megnyílt plenáris ülésén hangzottak el, tegnap idézte a hivatalos észak­koreai média, néhány nappal a Phenjan által Washingtonnak megszabott új évi ultimátum előtt. Kim Dzsong Un az év vé­géig adott határidőt az Egyesült Államoknak, hogy engedmé­nyeket tegyen az atomprogram­járól szóló tárgyalások folytatása érdekében, ellenkező esetben „karácsonyi ajándékot” helyezett kilátásba. (MTI) Több száz menekült érkezett Athén. Több mint 450 illegális bevándorló érkezett a hétvégén Törökországból a görög szige­tekre - közölte tegnap a görög állami rádió. A migránsok több­sége Leszbosz, Híosz, Kosz és Számosz szigetén kötött ki. A szigeteken működő menekült­­táborok reménytelenül túlzsú­foltak. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Újabb fogolycserét hajtottak végre vasérnap a kijevi kormány és a Donyec­­medencei szakadárok a kelet­­ukrajnai frontvonal mentén lévő Majorszke ellenőrző pontnál. Az ukrán elnöki hivatal közlése szerint 76 ukrán állampolgár nyerte vissza szabadságát, akiket a Donyec­­medencei szakadár területeken tar­tottak fogságban. Szerhij Szivoho, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkárának tanács­adója az Ukrajinszka Pravda hírpor­tál szerint elmondta, hogy cserébe az ukrán fél 127 embert adott át a sza­­kadároknak. Hozzátette: Kijev kész lett volna 141 embert átadni, de 14- en közülük maguk utasították el, hogy átadják őket. Szavai szerint négyen az ukrán listán szereplők kö­zül nem tértek vissza a szakadár te­rületről arra hivatkozva, hogy a csa­ládtagjaik ott élnek. Ukrán sajtóhírek szerint Kijev át­adta a szakadároknak a feloszlatott Berkut rohamrendőri osztagnak azt a volt öt tagját is, akik ellen eljárást indítottak az európai integrációt és hatalomváltást követelő 2014-es ki­jevi Majdan-tüntetéseken a fegy­vertelen tüntetők agyonlövése ügyében. A volt berkutosok átadása megosztja a közvéleményt Ukrajná­ban, elsősorban a nacionalista érzelmű réteg ellenezte a lépést. Szintén átadta Kijev azt a brazil fér­fit is, aki korábban harci tevékeny-Első fokon 6 év börtönbünte­tésre ítélte tegnap a Zágráb Megyei Bíróság Ivó Sanader volt horvát kormányfőt, az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt, a Mól Nyrt. elnök-vezérigazgatója távollétében 2 év börtönbüntetést kapott. Zágráb. A bíróság az egy év és két hónapja kezdődött egyesített perben a két vádlottat bűnösnek mondta ki vesztegetés elfogadásában, illetve vesztegetés elkövetésében. Maja Stampar Stipic bírónő indoklása sze­rint Sanader megegyezett Hernádi Zsolttal, hogy 10 millió euró fejében a magyar társaság irányítói jogokat ségben vett részt a szakadárok ol­dalán. Visszanyerte viszont a szabadságát Sztanyiszlav Aszejev ukrán újságíró, aki még 2017 nyarán tűnt el a szaka­dár területeken. Az ukrán hadsereg javára folytatott kémkedéssel vádol­ták meg, és idén ősszel az önhatal­múlag kikiáltott donyecki „népköz­­társaságban” 15 év börtönre ítélték. Egy újabb Donyec-medencei fo­golycserének még az év végéig tör­ténő végrehajtásáról a „normandiai szerezzen az INA horvát olajipari cég felett, és arról, hogy az INA-ból ki­vonják a veszteséges gázágazatot. „Sanader a kormányülésen az kér­te, hogy fogadják el azt a jelentést, amelyben átengedik a Mólnak az IN A irányítását, s ezt a kabinet megtette” - mondta a bírónő. Az ítélethirdetésen egészségi okok miatt nem vett részt Sanader, aki egy másik ítélet miatt börtönben van, mi­után az ország legfelsőbb bírósága jogerősen 6 évre felemelte büntetését a Planinska néven ismert korrupciós ügyben. A bíróság a volt kormányfőt ötmillió euró értékű vagyonelkob­zásra is ítélte. Sanademek és Hernád­inak mintegy 60 ezer kuna perkölt­séget is ki kell fizetnie. négyek” vagyis Ukrajna, Oroszor­szág, Franciaország és Németország december 9-i párizsi csúcstalálkozó­ján született megállapodás. Ezt kö­vetően a kelet-ukrajnai válság rende­zésével foglalkozó háromoldalú, az­az Kijev, Moszkva és az EBESZ kép­viselőiből álló minszki összekötő csoport egyezett meg a fogolycsere feltételeiről. Kijev és a kelet-ukrajnai szakadá­rok között legutóbb 2017 decembe­rében volt nagyobb fogolycsere, ak-Sanadert korábban ebben az ügy­ben már egy szer jogerősen elítélték. A Hypo Bank- és a Mól—INA-ügyek egyesített perében a Zágráb Megyei Bíróság 2012 novemberében nem jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélte háborús nyerészkedés, hivatali visszaélés és vesztegetés miatt. A legfelsőbb bíróság a büntetést 2014- ben jogerősen nyolc és fél évre eny­hítette. A volt horvát miniszterelnök ezt követően eljárási hibák miatt az alkotmánybírósághoz fordult jogor­voslatért, a testület pedig 2015 júli­usában hatályon kívül helyezte az ítéletet és újratárgyalást rendelt el. A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt kor a szakadár területeken fogva tar­tottak közül 73-an nyerték vissza sza­badságukat, cserébe értük 233 szaká­dért adtak át az ukrán hatóságok. Uk­rajna és Oroszország legutóbb szep­tember 7-én cserélt ki foglyokat, ak­kor térhettek vissza Ukrajnába töb­bekkel együtt a tavaly novemberi ukrán-orosz fekete-tengeri incidens során bebörtönzött ukrán haditenge­részek, és hazaengedték Oleh Szen­­cov Szaharov-díjas ukrán filmren­dezőt is. ellen. A magyar bíróság megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehaj­tását Hernádi Zsolt ellen, mivel ál­láspontja szerint a parancsot ugyan­abban az ügyben adták ki, amely mi­att korábban már a magyar ügyész­ség is vizsgálódott, és bűncselek­mény hiányában az eljárást meg­szüntette. A zágrábi bíróság 2015 decembe­rében egyesítette a két pert azzal az indokkal, hogy az IN A- Mol-ügyben indított két eljárás kapcsolatban van egymással, és ugyanazon bizonyíté­kokra alapszik, továbbá mindkét ügy azonos fázisban van, ezzel pedig megteremtődtek a feltételek a pere­gyesítéshez. (MTI) Elítélték Ivó Sanader volt horvát kormányfőt Amerikai légicsapás az al-Shabaab és a síita milícia ellen MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Mogadishu/Bagdad. Légicsa­pásokban megölték az al- Shabaab iszlamista terrorszervezet négy tagját vasárnap Szomáliában - közölte az amerikai haderő afrikai parancsnoksága (AFRICOM). A légicsapásokat az AFRICOM a Szomáliái szövetségi kormánnyal egyeztetve hajtotta végre - áll a közleményben. A művelet megtor­lás volt, válasz arra a szombati rob­bantásos merényletre, amelyben csaknem százan haltak meg Moga­­dishuban. Eddig egyetlen szervezet sem je­lentkezett a véres támadás elköve­­tőjeként, desokanazal-Shabaabnak tulajdonítják. Szomáliának nincsenek haté­kony drónjai, de számíthat szövet­ségesei, az Egyesült Államok és az Afrikai Unió segítségére a terroris­ták elleni harcban. A Mogadishuból 2011-ben kiűzött al-Shabaab terrorszervezet, az al-Kaida szövetségese továbbra is jelentős területeket tart ellenőr­zése alatt vidéken, ahonnan kiin­dulva gerillatámadásokat hajt vég­re. Harcosainak számát jelenleg öt­ezer és kilencezer közöttire becsü­lik. Az Egyesült Államok vasárnap „védelmi jellegű” légicsapást haj­tott végre Irakban és Szíriában is a Kataib Hezbollah síita milícia öt lé­tesítménye ellen. Irakban három, Szíriában pedig két létesítményre mértek csapást válaszul a Kataib Hezbollah támadásaira iraki tá­maszpontok ellen, amelyeket az In­herent Resolve fedőnevű hadművelet keretében tevékeny­kedő szövetséges erők is használ­nak. Iraki belbiztonsági források szerint az Irán által támogatott síita milícia 15 tagja életét vesztette, 14 pedig megsebesült a Szíriái határon található al-Káim városának térsé­gében található létesítmények bombázásakor. A légicsapásokat feltehetően drónokkal hajtották végre. A megtámadott iraki milícia ala­pítója tegnap határozott választ ígért. Az akciót elítélte Irán és Kína is. Az Egyesült Államok és Irán kö­zötti feszültség rendkívül megnőtt, amióta Washington tavaly május­ban felmondta az Iránnal annak atomprogramjáról 2015-ben kötött hathatalmi egyezményt, és vissza­állította a szankciókat. Kína is megszólalt az amerikai légicsapások után: a külügyi szó­vivő felszólított minden országot, hogy tartsák tiszteletben Irak és Szíria szuverenitását, függetlensé­gét és területi épségét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom