Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)

2019-11-07 / 259. szám

6 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2019. november 7. I www.ujszo.com Rohamtempóban fogadják el a bankadót Robert Fico (jobbra) a bankok elleni legújabb kirohanásával korábbi párttársánál, a jegybank jelenlegi elnökénél, Pe­ter Kasmírnál (balra) is kiverte a biztosítékot (TASR-feivétei) Pozsony. A banki különadó megduplázásának az ötletére, amit a Smer elnöke, Robert Fico kedden harangozott be, a kormány már szerdán rábó­lintott, és gyorsított jogalkotá­si eljárással számolnak a par­lamentben is. Az intézkedést még a Smer korábbi kulcsem­bere, Peter Kaiimír jegybank­­elnök sem támogatja. A bankok a különadót jövőre fi­zették volna utoljára, időközben azonban az SNS visszautasította a dohányipari termékek adójának a tervezett növelését, ehelyett pedig a banki különadó hatályának a meg­hosszabbítását javasolta. Robert Fi­co kedden pedig egy teljesen új öt­lettel rukkolt elő, a Smer elnöke sze­rint nem csupán az adónem fizeté­sének az időpontját tolják ki, hanem megemelik az adókulcsot is. A pénzintézetek eddig a saját forrása­ikkal csökkentett passzívumaik 0,2 százalékát fizették be különadóként, jövőre pedig már a 0,4 százalékát. Fico javaslatát a pénzügyminiszté­rium már szerdán benyújtotta a kor­mány elé, amit ez el is fogadott, rá­adásul a parlamentben is gyorsított eljárásban kívánnak róla tárgyalni, hogy már a jövő évtől életbe lép­hessen. Ha a tervezetre a parlament is rábólint, az államkasszába csak jövőre 144 millió eurónyi pluszpénz folyhat be. A pónzszórásra kell „Az elsődleges célunk, hogy elfo­gadjuk a jövő évre szóló állami költ­ségvetést, és hogy a költségvetési deficit ne haladja meg a bruttó hazai össztermék (GDP) 0,49 százalékát. A parlamenti választás előtti kor­mányzati szociális intézkedések mi­att azonban ez veszélybe került, ezért kell meghoznunk olyan pótlólagos intézkedéseket is, mint amilyen a banki különadó kulcsának a növelé­se” - indokolja a kormány által el­fogadott javaslatot Ladislav Kamenicky pénzügyminiszter. A tárcavezető szerint a javaslatot a kormány egyhangúlag fogadta el, és nem is volt ezzel kapcsolatban na­gyobb vita. Andrej Danko, az SNS elnöke már kedden üdvözölte Fico javaslatát, hozzátéve, hogy ő még a szerdán elfogadottnál is nagyobb emelésre próbálta rávenni Ficót, vagyis 0,5 százalékra emelte volna a különadó kulcsát. Bugár Béla, a ko­alíciós Híd elnöke a bankadóval kapcsolatban lapunknak elmondta: nincs problémájuk azzal, ha meg­hosszabbítják azt az időszakot, amíg az adó hatályban van. „De egy felté­tellel, mégpedig azzal, hogy az ebből származó bevételt az államháztartás hiányának a csökkentésére kell fel­használni, és nem szabad azt szét­osztogatni” - mondta a Híd vezetője. Aggódó jegyba n kel nők A banki különadó emelését azon­ban még Kamenicky elődje, Peter Kazimir jegybankelnök is éles kri­tikának vetette alá. „Mindent meg­tettem annak érdekében, hogy fel­hívjam a kormány figyelmét a ja­vaslat hátulütőire, azonban nem jár­tam sikerrel” - ismerte el Kazimir. Szerinte a kormánynak meg kellett volna határoznia, hogy meddig kí­vánja fenntartani a banki különadót, ha már egyszer meghosszabbította a hatályát, Kazimir ráadásul teljesen elhibázottnak tartja az adókulcs emelését. „A jegybank egyik fel­adata a bankszektor stabilitásának a biztosítása, ezzel a döntéssel pedig ez veszélybe kerülhet, nem beszél­ve arról, hogy a kormány erre csak azért szánta el magát, hogy legyen miből finanszíroznia a szociális in­tézkedéseit” - tette hozzá a jegy­bankelnök. Robert Fico a javaslatát a bankok nyereségének a növekedésével és az egyre nagyobb banki díjakkal ma­gyarázta. Kazimir szerint azonban a bankok bevételeinek csupán a 25 százalékát teszi ki a banki díjakból befolyó összeg, az pedig, hogy nye­reséget termelnek, teljesen normális dolog egy piacgazdaságban. „A bankok a csökkenő kamatok korsza­kában egyre nehezebb helyzetben vannak, a nyereségük egy jelentős részét így biztonsági fedezetként használják a kockázatok kivédésére. A nyereség csökkenésével a bank­szektor stabilitása is csökken. E te­kintetben a számok önmagukért be­szélnek. Míg a 0,2 százalékos banki különadó a pénzintézetek nyeresé­gének a 16 százalékát tette ki, a 0,4 százalékos adókulcs már a 33 szá­zalékát. Ha az elkövetkező időszak­ban tovább romlik a gazdasági kör­nyezet, a banki különadó a pénzin­tézetek nyereségének a nagy részét elnyelheti” - figyelmeztet a jegy­bankelnök. Milliárdokat fizetnek A szlovákiai bankok összesített nyeresége az idei első fél évben 346 millió euró körül mozgott. A Szlo­vák Bankszövetség (SBA) adatai szerint a pénzintézetek az elmúlt nyolc évben 1,2 milliárd eurónyi adót fizettek be az államkasszába, 97 millió eurót a betétvédelmi alapba, a különadó összege pedig elérte az 1,16 milliárd eurót. Diana Prie­­chodská Brodnianska, az SBA szó­vivője szerint a bankadó növelése tovább ront a bankszektor stabilitá­sán, aminek végső soron az ügyfe­lek isszák meg a levét. Svetozár Mi­­chálek, a bankszektor szakszerve­zeti szövetségének (OZPPP) az el­nöke szerint a különadó megeme­lése miatt a bankok a jövőben még jobban megemelhetik majd a díj­szabásukat. (mi, TASR, ez) aktuális középárfolyamok Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) Az IMF is egyre borúlátóbb A Szlovákiát is magába foglaló euróövezet gazdasága jóval durvább fékezés előtt áll, mint azt korábban feltételez­ték - derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb előrejelzéséből. Brüsszel. Az IMF szerdán közzé­tett prognózisa szerint elsősorban a kereskedelem és a feldolgozóipar tel­jesítményének a mérséklődése miatt lassul az euróövezet gazdasági bővü­lése. Európa térségeinek többségé­ben a növekedés lassulását elsősor­ban külső tényezők váltják ki. Ezzel együtt már jelentkeznek a belső ke­reslet mérséklődésének az első jelei is, így például a beruházások területén. A szolgáltatások és a belső fogyasztás helyzete azonban egyelőre stabil, részben annak a hatására, hogy a fog­lalkoztatás kedvezően alakul. Az IMF azzal számol, hogy az eu­róövezet GDP-növekedése a 2018-as 1,9 százalék után idén 1,2, jövőre pe­dig 1,4 százalék lesz. Ez az előző jú­liusi prognózishoz képest az idei évre 0,1, 2020-ra pedig 0,2 százalékpont­tal alacsonyabb. Az IMF 2020-hoz hasonlóan 2021-ben is 1,4 százalékos GDP-növekedést becsül az euróöve­­zetben. A Szlovákia legfontosabb kereskedelmi partnerének számító német gazdaság idén 0,5, jövőre pe­dig 1,2 százalékkal nőhet. Ez a júliusi prognózisnál 0,2, illetve 0,5 száza­lékponttal rosszabb. Az IMF 2021- ben 1,4 százalékos német GDP- növekedést vár. Az euróövezet inf­lációs előrejelzésén nem változtatott legújabb becslésében az IMF: a ta­valyi 1,8% után idén 1,2, jövőre pe­dig 1,4 százalék várható, ami 2021- ben 1,5 százalék lehet. (TASR, MTI) Kedvencünk, futballszakértővel VasárnapLé melléklet +16 oldalon 2019. november 5. 52. évf. 45. szám Nagytárkányi $ LibaGaÜba -te Pierre Richard, ' a magas szőke • 47 év után } Ideje van a gyásznak IDEJE AZ A gyász ilyenkor, halottak napja környékén valamennyiünk lelkét megérinti, de élnek köztünk olyanok is, akiknek állandó társuk a legközelebbi hozzátar­tozójuk halála miatt érzen fájdalom. Vajon ök hogyan kapaszkodhatnak vissza az életbe, mit tehetnek, és mit tehetünk mi, többiek azért, hogy a veszteség el­viselhető legyen? Mikor kell kezdenie a gyászolónak társaságba járni? Menjen akkor is, ha nincs kedve, vagy várjon addig, amíg már maga is igényli? Illő, vagy egyenesen szükséges a gyászolót noszogatni, hogy itt az ideje a nyitásnak? Ki vigasztal jól? Mikor lehet azt mondani, hogy túl sokáig tart a gyász, már-már kóros? Ezekről is beszélget Vrabec Mária Orvos-Tóth Noémi pszichológussal. ► Szurkoló: Lesz bajnok a DAC az elkövetkező 5 évben? Elmondja Poór Tibor futballszakértő Keresse a Vasárnap legújabb számát az újságárusoknál! Misanui/j

Next

/
Oldalképek
Tartalom