Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-07 / 259. szám
www.ujszo.com I 2019. november 7. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Négy arc és egy romlott lélek A Smer olyan, akár a kommunizmus. Nem lehet megreformálni ÉVA MIHOCKOVÁ mlékszik még valaki a négy smeres muskétásra, akik nemrég a modem és emberarcú Smert voltak hivatottak szimbolizálni? Aligha. Peter Pellegriniről, Martin Glvácról, Peter Kazimírről és Peter Zigáról van szó, akiknek a lejáratódott Robert Ficót és a régi gárdát kellett volna helyettesíteni, ellensúlyozni a pártban. Ez a négyes alkotta volna a Smer új magját, amely majd idővel átveszi a hatalmat a pártban. Volna, merthogy ez már végérvényesen a múlt. A megújulás helyett ez a kétes négyes csak azt bizonyította be, hogy semmiben sem különbözik a régi káderektől, és a Smer megreformálására tett kísérletek körülbelül olyan sikerrel járhatnak, mint amikor a kommunista párt 1948-ban kitervelte, hogy rizst kell termeszteni Zselíz közelében. A leggyengébb láncszem ebben a négyesben elejétől fogva Glvác, a Smer egyik alapító „részvényese” volt. Mucuska Martin Glvácról régóta rebesgették, hogy kapcsolatban áll Marián Kocnerrel, már a bazini szemétégető körüli botrány idején sejteni lehetett ezt, mostani lelepleződése és a számtalan üzenetváltásuk csak megerősítette ezt. Ugyanakkor a parlament smeres alelnöke úgy viselkedik, mint az in flagrantin kapott félj, aki a tények ellenére mindent makacsul tagad. Peter Ziga gazdasági miniszter vállalkozása szenzációsan felvirágzott, miután belépett a politikába, bekerült a fakitermelési bizniszbe és egy gyanús áfa-visszaigénylési láncolatba. Hogy ő jelentené a változást és a megújulást, azt a minisztériumi hivatalvezetője, Viktor Lehotzky és Norbert Bödör találkozójáról készült fotók sem igazán támasztják alá. Bödör a Threema-üzenetek szerint Keener kijáróembere volt a rendőrség vezetésénél és a speciális bíróságon. A mindig mosolygó és pragmatikus politikusként viselkedő Peter Kazimir időben felfogta, hogy a Smerből már csak annyi haszna lehet, hogy gyorsan elintézi, nevezzék ki a Szlovák Nemzeti Bank elnökévé. A legnagyobb illuzionista közülük Peter Pellegrini. Rendre magára ölti az elszánt harcos jelmezét, aki fennkölt eszmékért harcol, és felsorolja, hogy mi mindent tart elfogadhatatlannak. Lead egy sor lövést vaktölténnyel, vaktában, aztán szépen visszakullog a helyére, és a főnök pártvonalon szépen eligazítja őt. Holott Pellegrininek sosem volt nagyobb esélye arra, hogy letaszítsa a trónról Ficót, mint most. Tényleges változásokat hajthatna végre a Smerben. A Gorilla-hangfelvétel előkerülése, rajta Fico hangjával, kiváló lehetőség lenne, hogy elhatárolódjon tőle és kijelentse, nem szeretné látni a Smer választási listáján a nevét, mint ahogy a régi muskétás bajtársával, Glváccsal kapcsolatban már kimondta ezt. Ehelyett ő is bagatellizálja Fico szerepét a Gorillaügyben. Nyilván a választás előtti tűzszünetről van szó, de felesleges bővebben elemezni Pellegrini lépéseit. Az egész megújulási „emberarcú” kísérlet csak azt igazolta, lehet, hogy a Smemek több arca van, de csak egyetlen lelke, és azt már rég eladta a hatalomért. A szerző a Trend hetilap kommentátora Gorbacsov: Európa 30 évvel a berlini fal leomlása után is megosztott Harminc évvel a berlini fal leomlása után Európa továbbra is megosztott - jelentette ki Mihail Gorbacsov egykori szovjet államfő Moszkvában. Gorbacsovnak Christian Wulff korábbi német államfő átadta Frank- Walter Steinmeier német elnök írásos üzenetét, aki háláját fejezte ki a német újraegyesítésben betöltött szerepéért. „Az emberek azt remélték, hogy Európa megosztottsága véget ért, hogy egész Európa közös otthonunk lesz. De még messze vagyunk ettől” - jelentette ki Gorbacsov. Most is úgy véli, a szovjet vezetés 30 éve helyesen tette, hogy nem alkalmazott erőt a berlini fal leomlásakor. „Nemcsak, hogy nem próbáltuk meg beverni az akkori NDK- ban állomásozó szovjet csapatokat, hanem megtettünk mindent, hogy a folyamat békés irányba fejlődjön” - mondta. Gorbacsov ugyanakkor sajnálja, hogy nem alakult ki Európában „közös biztonsági struktúra, továbbá egy konfliktusmegelőző és -kezelő rendszer sem”. „Pedig kontinensünknek nagyon nagy szüksége lenne rá! Erről meggyőződhettünk az elmúlt években” - fogalmazott. Szerinte azonban a jelenlegi válság leküzdhető, és „a világ vezetőinek mostani generációja képes lesz helyreállítani a párbeszédet és a bizalmat az európai kontinensen. Kívánom, hogy mindnyájan következetesen harcoljunk egy falak nélküli Európáért” - jelentette ki Gorbacsov. (MTI) A társadalmi igazságosság határán FELEDY BOTOND F rans van der Lugt: aligha hallottuk e nevet a magyar médiában. A holland születésű jezsuita szerzetes az utolsó ötven évét a Szíriái Homsz városában töltötte. A 80-as években indította útjára szerény kezdeményezését, amely akkor egy kis kertet jelentett a várostól nem messze. Csakhogy a lassan szőlővel, olajfaültetvénnyel is gazdagodó kertecske különleges hellyé vált. Homsz városának szellemi és testi fogyatékos sérültjeit foglalkoztatta, minden reggel Frans atya szállította őket saját autóján a kertbe. A helyi kultúrában általában falak mögé rejtett sérült emberek élete új értelmet nyerhetett, ha mégoly korlátozott körülmények között is. Majdnem negyven éven keresztül gondozta a közösséget, egészen 2014-ig, amikor Homsz többéves ostroma után az utolsó európaiként az óvárosban maradt. A beszámolók szerint a saját kertjében végezte ki egy maszkos férfi fej lövéssel az akkor 75 éves szerzetest. Paolo dali Oglio, egy másik jezsuita egy bő száz éve üresen álló keresztény kolostort újított fel Damaszkusz közelében. Deir Mar Musza, ahogy arabul az egyébként festői szépségű, sziklákra épült központot nevezték, a muszlim és a keresztény párbeszéd egyik helyi bástyájává alakiüt. Paolót utoljára az Iszlám Állam által elfoglalt Rakkában látták, feltehetőleg szintén kivégezték. A jezsuitákat nem a szociális munkájukról ismeijük. A történelem során az oktatásban kaptak szerepet - a „hit védelme” mellett, amely megalakulásukat inspirálta. A modem egyetemek mai formái a szerzetesrend 16-17. századi oktatási modelljére épülnek. A magyar iskolai hálózat háromnegyede jezsuita fenntartásban állt a rend működésének felfüggesztésekor. 1773 és 1814 között a katolikus európai országokban betiltották a rendet, részben éppen az óriási és autonóm iskolai hálózatuktól való félelem miatt. Ugyanakkor az egyházi megújulást hozó II. vatikáni zsinat után - például azóta nem háttal állva miséznek a papok - a rend vezetője, Pedro Arrupe úgy döntött, ideje szisztematikus szociális munkába kezdeni. Ennek éppen 50 éve, amelyre a héten emlékeznek meg a vatikáni Curia Generálisban, a jezsuiták központjában. Az ötven év alatt 57 szerzetest gyilkoltak meg szociális misszió közben Afrikában, Latin-Amerikában, a Közel-Keleten és Ázsiában. Mára munkájukban a társadalmi igazságosság és az ökológia kapcsolódik össze. Nem véletlenül, hiszen a klímaváltozás számtalan konfliktust, háborút szül; a szegénységet nem pénzzel, hanem strukturális reformokkal lehet hosszú távon enyhíteni, ez viszont számos más szereplőt is érint. A sokat idézett „Laudato si’” Ferenc pápa erősen kritikus enciklikája volt a túlzott fogyasztásközpontúsággal, felelőtlen gazdasági növekedési kényszerrel és a környezetkárosítással szemben. Mivel a pápa maga is jezsuita szerzetesként kezdte, sejthető: a következő ötven évben is fogunk látni jezsuitákat szociális ügyekben kiállni. Mindez pedig rengeteget számíthat akkor, amikor sok kormányzat visszavonulót fuj ideológiai vagy anyagi okokból; a civilek működése pedig a legváltozatosabb akadályokba ütközik, vagy éppen állami támogatástól függ. Mindez a társadalmi egyenlőtlenségek látványos fokozódása idején. A konferencián Jeffrey Sachs közgazdász, az ENSZ tanácsadója, arra emlékeztetett, hogy 2000 óta a milliárdosok száma ötszörösére nőtt, míg összesített vagyonuk a hétszeresére. Pedig egy válság is volt közben... Munka tehát van éppen elég. FIGYELŐ Húsz éven belül meghaladja az egyharmadot a bevándorlók és bevándorló származásúak aránya Németországban - mondta a szövetségi munkaügyi hivatal kutatóintézetének migrációs szakértője. Herbert Brücker a Die Weltnek kijelentette, számításaik szerint 2060-ig éves átlagban 400 ezer bevándorlóra van szükség a gazdasági teljesítőképesség megőrzéséhez, de az uniós országokból, Romániából és Bulgáriából, Spanyolországból és Portugáliából egyre kevesebben érkeznek, egyre kevesebb a kivándorlásra hajlandó fiatal és csökkennek ajövedelmi különbségek. Ezért Németországnak egyre érdekesebb lesz a Nyugat- Balkán és Ukrajna, a viszonylag fiatal lakosság miatt a Közel-Kelet, Ázsiának pedig már most fontos szerepe van a magas képzettségűek bevándorlásában. A felsőoktatásban tanuló külföldiek körében a kínaiak alkotják a legnagyobb csoportot, a Fülöp-szigeteken pedig különleges, külföldi munkaválla-A németek harmada bevándorló lesz lásra felkészítő ápolóképzők működnek. Afrika egyelőre nagy talány, a kontinensről érkező bevándorlás nem jelentős, és nem tudni, hogyan alakulhat a jövőben. Az biztos, hogy 2040-re az egész ország „tarkább” lesz - mondta. A bevándorló származásúak aránya 25%-ról legalább 35-re, de akár 40-re is nőhet. Frankfurtban most a lakosság nagyjából 50%-a migrációs hátterű, Berlin 35%-a. „Amit ma a nagyvárosokban látni, az az egész országban megszokott lesz” - mondta Herbert Brücker, hozzátéve, hogy a nagyvárosokban 2040-re 65-70%-ra emelkedik a bevándorlók aránya. Arra a kérdésre, hogy a nagyvárosi németeknek meg kell-e szokniuk, hogy kisebbségben vannak, hangsúlyozta: „téves az a kép, amely német kisebbséget és bevándorló többséget fest”. „Mindig is a németek alkotják majd a messze legnagyobb csoportot, mert a bevándorlók nem egy egységes tömböt, hanem nagyon különböző színes csoportokat alkotnak. A többségük keresztény, és ugyanúgy vannak köztük diplomások, mint segédmunkások”— fejtette ki Brücker. (MTI)
