Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)

2019-11-07 / 259. szám

www.ujszo.com I 2019. november 7. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Négy arc és egy romlott lélek A Smer olyan, akár a kommunizmus. Nem lehet megreformálni ÉVA MIHOCKOVÁ mlékszik még valaki a négy smeres muskétásra, akik nemrég a modem és emberarcú Smert voltak hivatottak szimbolizálni? Aligha. Peter Pellegriniről, Martin Glvác­­ról, Peter Kazimírről és Peter Zigáról van szó, akiknek a lejáratódott Ro­bert Ficót és a régi gárdát kellett vol­na helyettesíteni, ellensúlyozni a pártban. Ez a négyes alkotta volna a Smer új magját, amely majd idővel átveszi a hatalmat a pártban. Volna, merthogy ez már végérvényesen a múlt. A megújulás helyett ez a kétes négyes csak azt bizonyította be, hogy semmiben sem különbözik a régi ká­derektől, és a Smer megreformálásá­ra tett kísérletek körülbelül olyan si­kerrel járhatnak, mint amikor a kom­munista párt 1948-ban kitervelte, hogy rizst kell termeszteni Zselíz közelében. A leggyengébb láncszem ebben a négyesben elejétől fogva Glvác, a Smer egyik alapító „részvényese” volt. Mucuska Martin Glvácról rég­óta rebesgették, hogy kapcsolatban áll Marián Kocnerrel, már a bazini szemétégető körüli botrány idején sejteni lehetett ezt, mostani leleple­ződése és a számtalan üzenetváltásuk csak megerősítette ezt. Ugyanakkor a parlament smeres alelnöke úgy vi­selkedik, mint az in flagrantin kapott félj, aki a tények ellenére mindent makacsul tagad. Peter Ziga gazdasági miniszter vállalkozása szenzációsan felvirág­zott, miután belépett a politikába, bekerült a fakitermelési bizniszbe és egy gyanús áfa-visszaigénylési lán­colatba. Hogy ő jelentené a változást és a megújulást, azt a minisztériumi hivatalvezetője, Viktor Lehotzky és Norbert Bödör találkozójáról készült fotók sem igazán támasztják alá. Bö­dör a Threema-üzenetek szerint Kee­ner kijáróembere volt a rendőrség vezetésénél és a speciális bíróságon. A mindig mosolygó és pragmati­kus politikusként viselkedő Peter Kazimir időben felfogta, hogy a Smerből már csak annyi haszna le­het, hogy gyorsan elintézi, nevezzék ki a Szlovák Nemzeti Bank elnökévé. A legnagyobb illuzionista közülük Peter Pellegrini. Rendre magára ölti az elszánt harcos jelmezét, aki fenn­­költ eszmékért harcol, és felsorolja, hogy mi mindent tart elfogadhatat­lannak. Lead egy sor lövést vaktöl­ténnyel, vaktában, aztán szépen visszakullog a helyére, és a főnök pártvonalon szépen eligazítja őt. Holott Pellegrininek sosem volt nagyobb esélye arra, hogy letaszítsa a trónról Ficót, mint most. Tényleges változásokat hajthatna végre a Smerben. A Gorilla-hangfelvétel előkerülése, rajta Fico hangjával, ki­váló lehetőség lenne, hogy elhatáro­lódjon tőle és kijelentse, nem szeret­né látni a Smer választási listáján a nevét, mint ahogy a régi muskétás bajtársával, Glváccsal kapcsolatban már kimondta ezt. Ehelyett ő is ba­gatellizálja Fico szerepét a Gorilla­ügyben. Nyilván a választás előtti tűzszü­netről van szó, de felesleges bőveb­ben elemezni Pellegrini lépéseit. Az egész megújulási „emberarcú” kí­sérlet csak azt igazolta, lehet, hogy a Smemek több arca van, de csak egyetlen lelke, és azt már rég eladta a hatalomért. A szerző a Trend hetilap kom­mentátora Gorbacsov: Európa 30 évvel a berlini fal leomlása után is megosztott Harminc évvel a berlini fal leomlása után Európa továbbra is megosztott - jelentette ki Mihail Gorbacsov egykori szovjet államfő Moszkvában. Gorbacsovnak Christian Wulff korábbi német államfő átadta Frank- Walter Steinmeier német elnök írá­sos üzenetét, aki háláját fejezte ki a német újraegyesítésben betöltött szerepéért. „Az emberek azt remél­ték, hogy Európa megosztottsága véget ért, hogy egész Európa közös otthonunk lesz. De még messze va­gyunk ettől” - jelentette ki Gorba­csov. Most is úgy véli, a szovjet ve­zetés 30 éve helyesen tette, hogy nem alkalmazott erőt a berlini fal leom­lásakor. „Nemcsak, hogy nem pró­báltuk meg beverni az akkori NDK- ban állomásozó szovjet csapatokat, hanem megtettünk mindent, hogy a folyamat békés irányba fejlődjön” - mondta. Gorbacsov ugyanakkor sajnálja, hogy nem alakult ki Európában „kö­zös biztonsági struktúra, továbbá egy konfliktusmegelőző és -kezelő rend­szer sem”. „Pedig kontinensünknek nagyon nagy szüksége lenne rá! Er­ről meggyőződhettünk az elmúlt években” - fogalmazott. Szerinte azonban a jelenlegi válság leküzd­hető, és „a világ vezetőinek mostani generációja képes lesz helyreállítani a párbeszédet és a bizalmat az euró­pai kontinensen. Kívánom, hogy mindnyájan következetesen harcol­junk egy falak nélküli Európáért” - jelentette ki Gorbacsov. (MTI) A társadalmi igazságosság határán FELEDY BOTOND F rans van der Lugt: aligha hallottuk e nevet a magyar médiában. A holland születésű jezsuita szerzetes az utolsó ötven évét a Szí­riái Homsz városában töltötte. A 80-as években indította útjára szerény kezdeményezését, amely akkor egy kis kertet jelentett a várostól nem messze. Csakhogy a lassan szőlővel, olajfaültetvénnyel is gazdagodó kertecske különleges hellyé vált. Homsz városának szellemi és testi fogyatékos sérültjeit foglalkoztatta, minden reggel Frans atya szállí­totta őket saját autóján a kertbe. A helyi kultúrában általában falak mögé rejtett sérült emberek élete új értelmet nyerhetett, ha mégoly korlátozott körülmények között is. Majdnem negyven éven keresztül gondozta a kö­zösséget, egészen 2014-ig, amikor Homsz többéves ostroma után az utolsó európaiként az óvárosban maradt. A beszámolók szerint a saját kertjében végezte ki egy maszkos férfi fej lövéssel az akkor 75 éves szerzetest. Paolo dali Oglio, egy másik jezsuita egy bő száz éve üresen álló keresz­tény kolostort újított fel Damaszkusz közelében. Deir Mar Musza, ahogy arabul az egyébként festői szépségű, sziklákra épült központot nevezték, a muszlim és a keresztény párbeszéd egyik helyi bástyájává alakiüt. Paolót utoljára az Iszlám Állam által elfoglalt Rakkában látták, feltehetőleg szin­tén kivégezték. A jezsuitákat nem a szociális munkájukról ismeijük. A történelem során az oktatásban kaptak szerepet - a „hit védelme” mellett, amely megalaku­lásukat inspirálta. A modem egyetemek mai formái a szerzetesrend 16-17. századi oktatási modelljére épülnek. A magyar iskolai hálózat háromne­gyede jezsuita fenntartásban állt a rend működésének felfüggesztésekor. 1773 és 1814 között a katolikus európai országokban betiltották a rendet, részben éppen az óriási és autonóm iskolai hálózatuktól való félelem miatt. Ugyanakkor az egyházi megújulást hozó II. vatikáni zsinat után - például azóta nem háttal állva miséznek a papok - a rend vezetője, Pedro Arrupe úgy döntött, ideje szisztematikus szociális munkába kezdeni. Ennek éppen 50 éve, amelyre a héten emlékeznek meg a vatikáni Curia Generálisban, a jezsuiták központjában. Az ötven év alatt 57 szerzetest gyilkoltak meg szociális misszió közben Afrikában, Latin-Amerikában, a Közel-Keleten és Ázsiában. Mára munkájukban a társadalmi igazságosság és az ökológia kapcsolódik össze. Nem véletlenül, hiszen a klímaváltozás számtalan konfliktust, háborút szül; a szegénységet nem pénzzel, hanem strukturális reformokkal lehet hosszú távon enyhíteni, ez viszont számos más szereplőt is érint. A sokat idézett „Laudato si’” Ferenc pápa erősen kritikus encikli­­kája volt a túlzott fogyasztásközpontúsággal, felelőtlen gazdasági növe­kedési kényszerrel és a környezetkárosítással szemben. Mivel a pápa maga is jezsuita szerzetesként kezdte, sejthető: a következő ötven évben is fo­gunk látni jezsuitákat szociális ügyekben kiállni. Mindez pedig rengeteget számíthat akkor, amikor sok kormányzat visszavonulót fuj ideológiai vagy anyagi okokból; a civilek működése pedig a legváltozatosabb akadályokba ütközik, vagy éppen állami támogatástól függ. Mindez a társadalmi egyenlőtlenségek látványos fokozódása idején. A konferencián Jeffrey Sachs közgazdász, az ENSZ tanácsadója, arra emlékeztetett, hogy 2000 óta a milliárdosok száma ötszörösére nőtt, míg összesített vagyonuk a hét­szeresére. Pedig egy válság is volt közben... Munka tehát van éppen elég. FIGYELŐ Húsz éven belül meghaladja az egyharmadot a bevándorlók és be­vándorló származásúak aránya Németországban - mondta a szö­vetségi munkaügyi hivatal kutató­­intézetének migrációs szakértője. Herbert Brücker a Die Weltnek ki­jelentette, számításaik szerint 2060-ig éves átlagban 400 ezer be­vándorlóra van szükség a gazdasá­gi teljesítőképesség megőrzéséhez, de az uniós országokból, Románi­ából és Bulgáriából, Spanyolor­szágból és Portugáliából egyre ke­vesebben érkeznek, egyre keve­sebb a kivándorlásra hajlandó fiatal és csökkennek ajövedelmi kü­lönbségek. Ezért Németországnak egyre érdekesebb lesz a Nyugat- Balkán és Ukrajna, a viszonylag fiatal lakosság miatt a Közel-Kelet, Ázsiának pedig már most fontos szerepe van a magas képzettségűek bevándorlásában. A felsőoktatás­ban tanuló külföldiek körében a kínaiak alkotják a legnagyobb cso­portot, a Fülöp-szigeteken pedig különleges, külföldi munkaválla-A németek harmada bevándorló lesz lásra felkészítő ápolóképzők mű­ködnek. Afrika egyelőre nagy ta­lány, a kontinensről érkező beván­dorlás nem jelentős, és nem tudni, hogyan alakulhat a jövőben. Az biztos, hogy 2040-re az egész or­szág „tarkább” lesz - mondta. A bevándorló származásúak ará­nya 25%-ról legalább 35-re, de akár 40-re is nőhet. Frankfurtban most a lakosság nagyjából 50%-a migrációs hátterű, Berlin 35%-a. „Amit ma a nagyvárosokban látni, az az egész országban megszokott lesz” - mondta Herbert Brücker, hozzátéve, hogy a nagyvárosokban 2040-re 65-70%-ra emelkedik a bevándorlók aránya. Arra a kér­désre, hogy a nagyvárosi németek­nek meg kell-e szokniuk, hogy ki­sebbségben vannak, hangsúlyozta: „téves az a kép, amely német ki­sebbséget és bevándorló többséget fest”. „Mindig is a németek alkot­ják majd a messze legnagyobb csoportot, mert a bevándorlók nem egy egységes tömböt, hanem na­gyon különböző színes csoportokat alkotnak. A többségük keresztény, és ugyanúgy vannak köztük diplo­mások, mint segédmunkások”— fejtette ki Brücker. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom