Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-29 / 278. szám
6 KÜLFÖLD 2019. november 29. I www.ujszo.com RÖVIDEN Észak-Korea kilőtt két rakétát Átfésülik az ellenállás gócát Kína dühöng, hogy az amerikai elnök aláírta a hongkongi tüntetőket támogató törvényt Szöul/Tokió. Észak-Korea tegnap kilőtt két azonosítatlan rakétát a Japán-tenger felé. A délkoreai vezérkar nem pontosította, hol csapódtak be a rakéták, csak azt, hogy Dél-Hamgjong tartományból lőtték ki őket a Koreaifélszigettől keletre lévő Japántenger felé. Abe S indzó japán miniszterelnök szerint a kilövés veszélyt jelent Japánra. Észak- Korea néhány napja tüzérségi gyakorlatot tartott a Dél-Koreával közös tengeri határ mentén fekvő egyik szigeten, vitatott hovatartozású területen. Szöul hevesen tiltakozott emiatt. Phenjan gyakorlatilag minden együttműködést felfüggesztett Szöullal, miután holtpontra jutottak a nukleáris tárgyalások Észak- Korea és az USA között. (MTI) Szíriából támadtak egy török őrhelyet Ankara. Aknagránátos támadás érte Szíria felől a délkelettörökországi Akcakale határvárosnál található katonai őrhelyet. Az incidensben két katona meghalt -jelentette a török védelmi minisztérium. A tárca úgy fogalmazott: a támadást terroristák hajtották végre arról az északkelet-szíriai területről, ahol a török hadsereg október 9-én offenzívát indított. A török tüzérség azonnal lőni kezdte azt a térséget, ahonnan az aknagránát érkezett. A török hadsereg és helyi szövetségese, a Szíriái Nemzeti Hadsereg a török vezetés által terrorszervezetként kezelt Népvédelmi Egységek (YPG) kurd milícia ellen indított hadműveletet Északkelet-Szíriában. (MTI) Út menti pokolgép ölt meg civileket Kunduz. Legalább 15 afgán civil, nők és gyerekek haltak meg szerdán az észak-afganisztáni Kunduz tartományban egy út mentén elhelyezett pokolgép robbanásában. A családok egy esküvőre tartottak, amikor kocsijukkal ráhajtottak egy út menti pokolgépre, amely megölte őket. A térségben az utóbbi hónapokban heves összecsapások voltak a kormányerők és a kabuli vezetés ellen lázadó radikális iszlamista tálibok között. Abdul Dzsabar Naími tartományi kormányzó a tálibokat vádolta a merénylet elkövetésével, aki szerint a térséget a szélsőségesek ellenőrzik. (MTI) Az EP a nők elleni erőszakról Strasbourg. A nők elleni erőszak megállítása érdekében a témába vágó isztambuli egyezmény ratifikálására szólított fel minden uniós tagállamot az Európai Parlament. Az Európai Parlament késedelem nélküli ratifikációra szólította fel azt a hét tagországot - Magyarországot, Bulgáriát, Csehországot, Litvániát, Lettországot, Szlovákiát és az Egyesült Királyságot -, amelyek még nem fogadták el az egyezményt. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Peking/Washington. A rendőrség elkezdte átvizsgálni a hongkongi műszaki egyetem kampuszát, amelyet 11 napon át megszállva tartottak tüntetők, mielőtt a rendőrség felszámolta a demonstrációt. Donald Trump amerikai elnök aláírta a hongkongi tüntetőket támogató törvényt. Mintegy százfős, bűnüldözőkből, rendőrségi tárgyalókból, pszichológusokból, mentőkből és tűzoltókból álló csapat lépett be a hongkongi egyetem területére. Chow Yat-ming rendőrfőkapitány-helyettes hangsúlyozta: a műveletben rohamrendőrök nem vettek részt.„A cél az egyetem biztonságának helyreállítása és a kampusz mielőbbi újranyitásának elősegítése” - mondta Chow. A tűzés robbanásveszélyes anyagok és egyéb veszélyes tárgyak eltávolítása mellett a rendőrök bizonyítékokat gyűjtenek arra, amit az egyetem állít feljelentésében, hogy az épületeket több helyen megrongálták. A kampuszt csaknem két héttel ezelőtt több mint ezer kormányellenes tüntető foglalta el, majd november 17-én súlyos összecsapások törtek ki köztük és az egyetemet körbe vevő rendőrök között. A rendőrök könnygázt vetettek be, majd lezártak minden kijáratot. A területen csaknem 1100 ember maradt bezárva. Hongkongban hat hónapja tart az a tüntetéshullám, amelyet eredetileg egy azóta visszavont, a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet váltott ki, mára azonban a várost irányító, Peking-párti kormányzattal szembeni, általános tiltakozássá alakult. A demonstrációkon a rendőrség rendre összecsap a gyakran fémrudakkal, Molotov-koktélokkal és téglákkal felfegyverzett tüntetőkkel. Kína azonnal belügyeibe való súlyos beavatkozásnak minősítette, hogy Donald Trump amerikai elnök aláírta a hongkongi tüntetőket támogató törvényt. „Azt tanácsoljuk az Egyesült Államoknak, hogy ne cselekedjen önhatalmúlag, különben Kína határozott ellenlépéseket tesz. Tudatosítanunk kell az ameri-Környezeti vészhelyzet Strasbourg. Tegnap éghajlat- és környezeti vészhelyzetet bejelentő állásfoglalást fogadott el az Európai Parlament (EP). A képviselők azt várják az Európai Bizottságtól, hogy minden jogalkotási és költségvetési javaslat vegye figyelembe a legfeljebb másfél Celsius-fokos globális felmelegedési célt. Egy másik állásfoglalásban az Európai Parlament arra sürgeti az uniót, hogy készítsen stratégiát a klímasemlegesség 2050- ig történő eléréséről, és nyújtsa be az ENSZ decemberi, éghajlatváltozási konferenciájára. Ahhoz, hogy ez teljesíthető legyen, az uniónak 2030- ig 55 százalékkal kellene csökkentenie a kibocsátását. Ezért arra kérték az Európai Bizottság új elnökét, Ursula von der Leyent, hogy az Európai Zöld „New Deal” tartalmazza a 2030-ig elérendő kibocsátáscsökkenés célértékét is. Az EP szerint nem elég ambiciózusak a légi köz-David Sassoli, az EP elnöke. 2 fokos globális felmelegedés sok. (tasr/ap) lekedés és a hajózás mostani kibocsátáscsökkentési céljai sem, és azt javasolták az Európai Bizottságnak, hogy a hajózási ágazatot is vonják az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá. (444, ú) Romokban a hongkongi oktatás. így néz ki most a műszaki egyetem, (tasr/ap) kai féllel, hogy Hongkong Kínáé, ügyei csakis kínai belügyek, és semmilyen külföldi kormánynak vagy erőnek nincs joga ebbe beavatkozni” - áll a kínai külügyminisztérium nyilatkozatában hozzátéve, hogy a törvény jól mutatja az Egyesült Államok „sötét törekvéseit és egyeduralkodói hajlamát”. A kifogásolt törvény előírja, hogy az amerikai kormányzat Hongkong helyzetét rendszeresen, évenként vizsgálja felül mind pénzügyi, mind emberi jogi szempontból. Iszlamisták német kézen Berlin. A magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet száznál is több feltételezett hazatérő követője ellen folytatnak eljárást Németországban egy tegnap ismertetett kormányzati kimutatás szerint. A belügyminisztériumi statisztika szerint november közepén 116 személy ellen volt folyamatban nyomozás bűncselekmény gyanúja miatt azzal összefüggésben, hogy megjárták az Iszlám Állam ellenőrzése alá vont közelkeleti területeket. A biztonsági szervek tudomása szerint összesen 122 olyan ember tartózkodik Németországban szabadlábon, akik a dzsihádisták híveként voltak a térségben. Azonban hat ember esetében nem találtak terrorista szervezetben viselt tagságra, terrorcselekmény elkövetésére vagy más súlyos bűncselekményre utaló adatot, így ellenük nem nyomoznak. Korábbi kormányzati adatok szerint az utóbbi években mintegy 1050 személy távozott Németországból Szíriába vagy Irakba, hogy csatlakozzon az Iszlám Államhoz. Nagyjából kétharmaduk rendelkezik német állampolgársággal, és néhány százan vehettek részt fegyveres akciókban. Egyharmaduk visszatért Németországba - jelentős részük őrizetben van, vagy szabadságvesztését tölti - további 220 meghalt, és nagyjából 110-en kerülhettek a dzsihádista szervezetet visszaszorító kurd erők fogolytáboraiba. Az utóbbi hetekben nagyjából 10-12 ember, többnyire nők és gyerekek tértek vissza, jellemzően úgy, hogy a szíriai-török határ szíriai oldalán indított török katonai művelettel összefüggésben a kurd erők után a török hatóságok felügyelete alá kerültek, és hazatoloncolták őket. (MTI) Dühös irakiak felgyújtották Irán egyik konzulátusát A hetek óta tartó tüntetéssorozat a legkomolyabb társadalmi felzúdulás Irakban Szaddám Húszéin egykori diktátor 2003-as bukása óta (tasr/ap) Legkevesebb 13 tüntetőt megöltek a dél-iraki Násziríjában, további 50 ember megsebesült. A tiltakozókat akkor lőtték le, amikor a rendőrök visszavették az ellenőrzést 2 híd felett a városban, amely 350 km-re fekszik Bagdadtól, és a kormányellenes megmozdulások egyik gócpontja. Bagdad. Iraki tüntetők rohanták meg és gyújtották fel a Nadzsaf városában található iráni konzulátus épületét - közölték rendőrségi és polgári védelmi források. A tájékoztatás szerint a diplomáciai személyzetet időben evakuálták. Az iraki hatóságok az incidenst követően kijárási tilalmat rendeltek el. Az al-Arabíja pánarab hírtelevízió úgy tudja, a létesítményt védő biztonsági szolgálat tüzet nyitott a rohamozó tüntetőkre. Értesülések szerint vannak áldozatok. Irán tegnap élesen bírálta, hogy tüntetők megtámadták főkonzulátusát. Abbász Muszavi iráni külügyi szóvivő kijelentette, elvárják, hogy az iraki kormány teljes mértékben tisztázza a történteket, és összehangolt lépésként felelősségre vonja az eset főszereplőit. Az Irak számos nagyobb városára kiterjedő, október eleje óta tartó tiltakozáshullám során összesen már több mint 300-an haltak meg. Az elégedetlenség oka a korrupció és a munkanélküliség, a tüntetők a 2003 óta hatalmon lévő politikai elit távozását követelik. Áz iraki miniszterelnök reformokat jelentett be a válság rendezésére, de ennek egyelőre nincs komoly hatása. A demonstrálok az utóbbi napokban a szomszédos Irán ellen is fordultak, tiltakozva a teheráni rezsim beavatkozása ellen az iraki belpolitikába és a Teheránhoz köthető nagyhatalmú síita milíciák tevékenysége ellen. Szakértők szerint ez a legkomolyabb társadalmi felzúdulás Irakban Szaddám Húszéin egykori diktátor 2003-as bukása óta. A hatóságok tegnap bejelentették, hogy válságkezelő központokat alakítanak ki. Ezeket katonai vezetők és a kormányzók irányítanák, hogy elejét vegyék a zavargásoknak. (MTI)
