Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-28 / 277. szám
www.ujszo.com | 2019. november 28. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Túlgondolkodj ák A kelleténél kettővel több ötlet (ellenzéki) fejenként VERES ISTVÁN Nem jön létre a szlovák ellenzéki nagykoalíció, mert Andrej Kiska inkább saját pártja százalékait akarja növelni - sóhajtozzák az ellenzéki nagykoalíciót remélő apróbb ellenzéki szubjektumok. Richard Sulik, az SaS elnöke hosszan és több helyen beszél arról, milyen komoly és erős kínálat lehetett volna az ellenzéki érzelmű választónak egy nagy jobbközép ellenzéki blokk, igazi alternatíva a Smerrel szemben. Tipikus Sulíkféle okoskodás, amilyenből már oly sokat hallottunk az elmúlt tíz évben: az SaS elnöke néhány dolgot megint nagyonjól lát, néhány dolgot meg nagyon nem. És hát tegyük hozzá, hogy ha a nagyon igen lenne nála többségben, most az SaS-t nem 5 százalék körül mérnék, hanem legalább húszon. De az ő pártjának legalább van egy erős vezetője. Azokra ugyanis a következő választások után szükség lesz (de főleg olyanokra, ahol nem csak a vezető, a párt is erős). Nézzük a PS/Spolu szövetséget, a rettenetesen empatikus és intelligens, haladó gondolkodású fiatalok pártját, akik ugyan nagyot dobbantottak azzal, hogy kitermelték nekünk Zuzana Caputovát, meg behúztak néhány EP-posztot, de egyelőre úgy tűnik, túl intelligensek és empatikusak a mindennapi belpolitikai vagdalkozáshoz. így, három hónappal a választás előtt nincs az embernek olyan érzése, mintha léteznének (azon kívül, hogy fizetett Facebook-hirdetésekben közölnek rendszeresen nagyon okos dolgokat, ami oké, de erre nekem se időm, se kedvem, mondja sok átlagválasztó, és valahol igaza van). Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy Kiska pártja, a Za l’udí a felmérésekben megelőzte a PS/Spolut, és úgy tűnik, Kiska még tud erősödni, ők viszont már nem. Nem mintha ne lennének rátermett szakemberek, csak hát a politika nemcsak arról szól, mire vagy képes, hanem hogy mit tudsz elhitetni ez emberekkel. Na meg az erős vezető, mert ugye 21. század ide vagy oda, azért a miénkhez hasonló pár milliós országokban a személyi kultusz még mindig alapvetés. A Kiskát jobbközépről bírálók tévedése már akkor bebizonyosodott, amikor kijelentették: Kiska pártja felesleges, mert csak tőlük fog szavazatokat elvenni, így nem tud semmit kínálni a demokratikus ellenzéknek. Aztán pár hónap alatt majd' 15 százalékos lett Kiska támogatottsága, ami, valljuk be, az SaS-nek meg az OEaNO-nak soha nem sikerült (és nem is fog). Persze lehet Kiskát bírálni, meg kell is. Meg hát nem mutatott még semmit. Vagyis de: látható, és láthatóan építkezik. Ez így most nevetségesen kevésnek tűnik, de még mindig több, mint amit a legtöbb megélhetési ellenzéki csinált az elmúlt tíz évben. Mert az van, hogy Dzurinda óta a szlovák jobboldal nem volt képes egy erős vezetőt kitermelni, aki megmondja, mi lesz, és az lesz. Kiska ilyen lehet. Ezért jól tette, hogy nem ment bele a nagykoalícióba. Azt még megköthetnék nélküle is, hogy ne vesszenek el a kis pártok szavazatai, de mint látjuk, nem kötik, mert mindenkinek támadt közben plusz két ötlete. A szerző a Vasárnap munkatársa (Cartoon izer) Költségvetési blues DUDÁSTAMÁS Adott egy romokban heverő kormánykoalíció, egy választási év és egy lassuló gazdaság. Egy utolsó fontos feladat előtt áll még a már nem igazán létező szlovák kormánykoalíció: megkezdődött a 2020-as év állami költségvetési tervezet parlamenti vitája. Ahogy azt az elmúlt hetek történései megmutatták, a kormánypártok már a következő parlamenti választásra készülnek, és képviselői jókora kiadási javaslatokkal torpedózzák a következő évi költségvetést. Nem javít a helyzeten, hogy a politikában már nehézsúlyúnak számító Peter Kazimir helyett a pénzügyminisztérium élén már az újonc Ladislav Kamenicky áll, akit politikailag inkább a pehelysúlyban kell keresni. Nem kis kihívásról van pedig szó, hiszen adott egy romokban heverő kormánykoalíció, egy választási év és egy lassuló gazdaság. Ebből kell kihozni egy olyan költségvetést, amelyet támogat a parlament és megfelel az EU elvárásainak is. Általában adott, hogy a kormánypártok költségvetési ügyekben összezárnak, és közös kompromisszummal hoznak össze egy számukra elfogadható költségvetést. Andrej Danko azonban ismét jelezte, hogy az SNS képviselőinek 15 szavazatával nem lehet automatikusan számolni. Légy inthetnénk, hogy az SNS elnöke csak vissza akar vágni a partnerek által elmúlt hetekben nem támogatott javaslatok miatt, de hiba lenne Dankót lebecsülni, ugyanis rendkívül ügyesen használja ki szavazatai erejét politikai céljainak eléréséhez. Egyik célját már el is érte: a pénzügyminisztérium kénytelen volt letenni a dohánytermékek forgalmi adójának növeléséről. Ezért nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy a költségvetés az utolsó pillanatban, a parlamenti egyezkedés után fogja elnyerni végső formáját. Azt viszont le kell szögezni, hogy már a költségvetés beterjesztett változatát is rengeteg kritika érte, ugyanis a GDP-hez mért 0,49 százalékos költségvetési hiánnyal számol, de a szakértők közül szinte senki sem hisz ennek teljesítésében. Pozitív fejlemény, hogy az Európai Bizottság nem dobta vissza a szlovák költségvetési tervezetet, de a hiánycél teljesítésében az európai elemzők sem bíznak. Ok a jövő évi hiányt reálisan a GDP 1,2 százaléka körül várják. Ennél is pesszimistábbak a Költségvetési Tanács elemzői, akik korrekciós intézkedések nélkül a hiányt a GDP 1,8 százaléka körül várják. A tanács figyelmeztetett arra is, hogy a költségvetés bevételi oldalán több tételt is túlméreteztek, ellenben a kiadásokat alábecsülték. Ami talán még rosszabb: úgy tűnik, a pénzügyminisztérium sem hisz teljesen a saját költségvetésében. Kamenicky pénzügyminiszer maga is beismerte, hogy a tervezet nem ideális; és a költség- ’ vetési hiány a megengedett maximális mérték határán egyensúlyoz. Ha figyelembe vesszük, hogy az idei, 2019-es állami költségvetés mennyire eltávolodott az eredeti költségvetési tervektől, nem meglepő, hogy az elemzők nem hisznek a jövő évi tervezetben sem. Nem túl bizalomgerjesztő az sem, hogy a költségvetési tervezetet az utolsó pillanatig toldozgatták, és nem tudjuk, milyen lesz a valódi végső formája. Talán az egyetlen pozitívum, hogy Szlovákiának költségvetési kötelezettségei vannak az EU-val szemben, és ha nem akarunk az uniós szégyenpadra kerülni, akkor ezeket a kötelezettségeket be kell tartani. Ez azonban már a következő kormánykoalíció gondja lesz, melynek az összetételét ma lehetetlen megjósolni. A szlovák gazdaság lassulása miatt azonban biztosan népszerűtlen korrigálásokra is szükség lesz, és már most sajnálhatjuk, hogy a bőséges éveket a kormány nem használta ki egy költségvetési tartalék létrehozására. Jövőre ez a nehezebb időkre félre (nem) tett pénzügyi tartalék biztosan jól jönne. Londoni luxusingatlant vett a Vatikán a péterfillérekből A nemzeti katolikus egyházak évente megrendezik az úgynevezett póterfillérek gyűjtését a templomokban. Az adakozásból befolyt összeget a Szentatya karitatív céljaira Rómába küldik, például a menekülteket is támogatják belőle, most azonban luxusingatlant is vettek a pénzen. Ferenc pápa beismerte, hogy a Vatikán korrupcióval is kénytelen megbirkózni, de leszögezte: a problémát felismerték és kezelték. A pápa arra vatikáni vizsgálatra utalt, amelyet a péterfillér pápai segélyalapnál folytattak egy London belvárosában található luxusingatlan megvásárlásával kapcsolatos állítólagos pénzügyi visszaélés miatt. „Ami történt, megtörtént: egy botrány. Olyan dolgokat tettek, amelyek nem tűnnek szabályosnak” - mondta. Hozzátette: az ügy miatt hivatalából felfüggesztett öt vatikáni tisztségviselőt egy hónapon belül kihallgatják. Ugyanakkor a pápa hangsúlyozta, hogy a gyanúsítottak esetében él az ártatlanság vélelme, mert az még önmagában nem bűncselekmény, hogy pénzt fektettek ingatlanokba. Rávilágított: egy jó közigazgatás észszerűen - biztosan és erkölcsileg igazolható módon - fekteti be a pénzt, ingatlanokat vesz és ad bérbe. „Világos, hogy van korrupció. A kihallgatás fényt derít arra, hogy az érintettek bűnösök-e vagy sem. Visszás, nem éppen kellemes, hogy ilyesmi a Vatikánban megeshetett” - fűzte hozzá. A botrány miatt kényszerült távozni hivatalából a pápai állam biztonsági szolgálatát vezető Domenico Giani és René Brülhart, a vatikáni központi bank szerepét betöltő pénzügyi információs felügyelet (Aif) elnöke. Brülhart helyettese, Tommaso Di Ruzza a korrupciós ügy egyik gyanúsítottja. Ferenc pápa szerint a belső pénzügyi felügyelet jelezte az állítólagos szabálytalanságot. „Első alkalommal esik meg, hogy a szennyest nem kívülről, hanem a Vatikán berkeiből teregetik ki. A belső felügyeleti mechanizmusok kezdenek működni” - fűzte hozzá a pápa, aki tegnap Carmelo Barbagallót, az olasz jegybank egyik volt vezető tisztségviselőjét nevezte ki Brülhart helyére. , (úsz, mti) FIGYELŐ Az orosz fiatalok fele kivándorolna Elképesztő mértékben eltér az orosz állami közvélemény-kutató intézet felmérése egy független központ felmérésétől abban, hogy mennyi fiatal akaija otthagyni az országot. A különbség 48,8 százalék. A 35 év alatti orosz fiatalok 4,8 százaléka kíván végérvényesen külföldön letelepedni, további 41 százalékuk pedig körülnézne a világban, idegenben tanulna vagy dolgozna, de utána hazatérne - közölte a VCIOM állami közvélemény-kutató intézet. Az RBK gazdasági napilap által ismertetett VCIOM-tanulmány szerint az ehhez a korosztályhoz tartozó válaszadók 40 százaléka semmilyen körülmények között sem szeretne más országban élni. A VCIOM felmérésének számai azért is figyelemre méltóak, mert a Jurij Levada Független Elemző Központ egy nappal korábban nyilvánosságra hozott felmérése szerint a 18 és 24 év közötti fiatalok 53 százaléka akar emigrálni, a 25 és 39 év közötti oroszok körében pedig ez az arány 30 százalék. A Roszsztat orosz állami statisztikai szolgálat adatai szerint a jelenleg mintegy 146 milliósra becsült Oroszországból 2017-ben 377 ezren, tavaly pedig 440 ezren vándoroltak ki. Az RBK által közölt adatok szerint a kitelepülök száma 2014-ben - a Krim elcsatolásának és a keletukrajnai beavatkozás kezdetének évében - ugrott meg. Amíg 2013- ban mintegy 186 300-an, addig egy évvel később már 308 400-an vándoroltak ki. (MTI)