Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)

2019-11-28 / 277. szám

www.ujszo.com | 2019. november 28. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Túlgondolkodj ák A kelleténél kettővel több ötlet (ellenzéki) fejenként VERES ISTVÁN Nem jön létre a szlovák ellenzéki nagykoalíció, mert Andrej Kiska in­kább saját pártja szá­zalékait akarja növelni - sóhajtoz­­zák az ellenzéki nagykoalíciót re­mélő apróbb ellenzéki szubjektu­mok. Richard Sulik, az SaS elnöke hosszan és több helyen beszél arról, milyen komoly és erős kínálat le­hetett volna az ellenzéki érzelmű választónak egy nagy jobbközép ellenzéki blokk, igazi alternatíva a Smerrel szemben. Tipikus Sulík­­féle okoskodás, amilyenből már oly sokat hallottunk az elmúlt tíz év­ben: az SaS elnöke néhány dolgot megint nagyonjól lát, néhány dol­got meg nagyon nem. És hát tegyük hozzá, hogy ha a nagyon igen lenne nála többségben, most az SaS-t nem 5 százalék körül mérnék, hanem legalább húszon. De az ő pártjának legalább van egy erős vezetője. Azokra ugyanis a következő vá­lasztások után szükség lesz (de fő­leg olyanokra, ahol nem csak a ve­zető, a párt is erős). Nézzük a PS/Spolu szövetséget, a rettenetesen empatikus és intelli­gens, haladó gondolkodású fiatalok pártját, akik ugyan nagyot dobban­tottak azzal, hogy kitermelték ne­künk Zuzana Caputovát, meg be­húztak néhány EP-posztot, de egyelőre úgy tűnik, túl intelligen­sek és empatikusak a mindennapi belpolitikai vagdalkozáshoz. így, három hónappal a választás előtt nincs az embernek olyan érzése, mintha léteznének (azon kívül, hogy fizetett Facebook-hirdeté­­sekben közölnek rendszeresen na­gyon okos dolgokat, ami oké, de erre nekem se időm, se kedvem, mondja sok átlagválasztó, és vala­hol igaza van). Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy Kiska pártja, a Za l’udí a felmérésekben megelőzte a PS/Spolut, és úgy tűnik, Kiska még tud erősödni, ők viszont már nem. Nem mintha ne lennének rá­termett szakemberek, csak hát a politika nemcsak arról szól, mire vagy képes, hanem hogy mit tudsz elhitetni ez emberekkel. Na meg az erős vezető, mert ugye 21. század ide vagy oda, azért a miénkhez ha­sonló pár milliós országokban a személyi kultusz még mindig alap­vetés. A Kiskát jobbközépről bírálók tévedése már akkor bebizonyoso­dott, amikor kijelentették: Kiska pártja felesleges, mert csak tőlük fog szavazatokat elvenni, így nem tud semmit kínálni a demokratikus el­lenzéknek. Aztán pár hónap alatt majd' 15 százalékos lett Kiska tá­mogatottsága, ami, valljuk be, az SaS-nek meg az OEaNO-nak soha nem sikerült (és nem is fog). Persze lehet Kiskát bírálni, meg kell is. Meg hát nem mutatott még semmit. Vagyis de: látható, és láthatóan építkezik. Ez így most nevetségesen kevésnek tűnik, de még mindig több, mint amit a legtöbb megélhe­tési ellenzéki csinált az elmúlt tíz évben. Mert az van, hogy Dzurinda óta a szlovák jobboldal nem volt képes egy erős vezetőt kitermelni, aki megmondja, mi lesz, és az lesz. Kiska ilyen lehet. Ezért jól tette, hogy nem ment bele a nagykoalíci­óba. Azt még megköthetnék nélküle is, hogy ne vesszenek el a kis pártok szavazatai, de mint látjuk, nem kö­tik, mert mindenkinek támadt köz­ben plusz két ötlete. A szerző a Vasárnap munkatársa (Cartoon izer) Költségvetési blues DUDÁSTAMÁS Adott egy romokban heverő kormánykoalíció, egy választási év és egy lassuló gazdaság. Egy utolsó fontos feladat előtt áll még a már nem igazán létező szlovák kormánykoalíció: megkezdődött a 2020-as év állami költségvetési tervezet parlamenti vitája. Ahogy azt az elmúlt hetek történései megmutatták, a kormánypártok már a következő parlamenti választásra készülnek, és képviselői jóko­ra kiadási javaslatokkal torpedózzák a következő évi költségvetést. Nem javít a helyzeten, hogy a politikában már nehézsúlyúnak számító Peter Kazimir helyett a pénzügyminisztérium élén már az újonc Ladi­­slav Kamenicky áll, akit politikailag inkább a pehelysúlyban kell ke­resni. Nem kis kihívásról van pedig szó, hiszen adott egy romokban heverő kormánykoalíció, egy választási év és egy lassuló gazdaság. Ebből kell kihozni egy olyan költségvetést, amelyet támogat a parlament és meg­felel az EU elvárásainak is. Általában adott, hogy a kormánypártok költségvetési ügyekben összezárnak, és közös kompromisszummal hoznak össze egy számuk­ra elfogadható költségvetést. Andrej Danko azonban ismét jelezte, hogy az SNS képviselőinek 15 szavazatával nem lehet automatikusan számolni. Légy inthetnénk, hogy az SNS elnöke csak vissza akar vágni a part­nerek által elmúlt hetekben nem támogatott javaslatok miatt, de hiba lenne Dankót lebecsülni, ugyanis rendkívül ügyesen használja ki sza­vazatai erejét politikai céljainak eléréséhez. Egyik célját már el is érte: a pénzügyminisztérium kénytelen volt le­tenni a dohánytermékek forgalmi adójának növeléséről. Ezért nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy a költségvetés az utolsó pillanatban, a parla­menti egyezkedés után fogja elnyerni végső formáját. Azt viszont le kell szögezni, hogy már a költségvetés beterjesztett változatát is rengeteg kritika érte, ugyanis a GDP-hez mért 0,49 száza­lékos költségvetési hiánnyal számol, de a szakértők közül szinte senki sem hisz ennek teljesítésében. Pozitív fejlemény, hogy az Európai Bizottság nem dobta vissza a szlovák költségvetési tervezetet, de a hiánycél teljesítésében az euró­pai elemzők sem bíznak. Ok a jövő évi hiányt reálisan a GDP 1,2 szá­zaléka körül várják. Ennél is pesszimistábbak a Költségvetési Tanács elemzői, akik korrekciós intézkedések nélkül a hiányt a GDP 1,8 szá­zaléka körül várják. A tanács figyelmeztetett arra is, hogy a költségve­tés bevételi oldalán több tételt is túlméreteztek, ellenben a kiadásokat alábecsülték. Ami talán még rosszabb: úgy tűnik, a pénzügyminiszté­rium sem hisz teljesen a saját költségvetésében. Kamenicky pénzügy­­miniszer maga is beismerte, hogy a tervezet nem ideális; és a költség- ’ vetési hiány a megengedett maximális mérték határán egyensúlyoz. Ha figyelembe vesszük, hogy az idei, 2019-es állami költségvetés mennyire eltávolodott az eredeti költségvetési tervektől, nem megle­pő, hogy az elemzők nem hisznek a jövő évi tervezetben sem. Nem túl bizalomgerjesztő az sem, hogy a költségvetési tervezetet az utolsó pillanatig toldozgatták, és nem tudjuk, milyen lesz a valódi végső formája. Talán az egyetlen pozitívum, hogy Szlovákiának költségvetési kö­telezettségei vannak az EU-val szemben, és ha nem akarunk az uniós szégyenpadra kerülni, akkor ezeket a kötelezettségeket be kell tartani. Ez azonban már a következő kormánykoalíció gondja lesz, melynek az összetételét ma lehetetlen megjósolni. A szlovák gazdaság lassulása miatt azonban biztosan népszerűtlen korrigálásokra is szükség lesz, és már most sajnálhatjuk, hogy a bőséges éveket a kormány nem hasz­nálta ki egy költségvetési tartalék létrehozására. Jövőre ez a nehezebb időkre félre (nem) tett pénzügyi tartalék biztosan jól jönne. Londoni luxusingatlant vett a Vatikán a péterfillérekből A nemzeti katolikus egyházak évente megrendezik az úgynevezett póterfillérek gyűjtését a templomokban. Az adakozásból befolyt összeget a Szentatya karitatív céljaira Rómába küldik, például a menekülteket is támogatják belőle, most azonban luxusin­gatlant is vettek a pénzen. Ferenc pápa beismerte, hogy a Va­tikán korrupcióval is kénytelen meg­birkózni, de leszögezte: a problémát felismerték és kezelték. A pápa arra vatikáni vizsgálatra utalt, amelyet a péterfillér pápai segélyalapnál foly­tattak egy London belvárosában ta­lálható luxusingatlan megvásárlásá­val kapcsolatos állítólagos pénzügyi visszaélés miatt. „Ami történt, meg­történt: egy botrány. Olyan dolgokat tettek, amelyek nem tűnnek szabá­lyosnak” - mondta. Hozzátette: az ügy miatt hivatalából felfüggesztett öt vatikáni tisztségviselőt egy hónapon belül kihallgatják. Ugyanakkor a pá­pa hangsúlyozta, hogy a gyanúsítot­tak esetében él az ártatlanság vélel­me, mert az még önmagában nem bűncselekmény, hogy pénzt fektettek ingatlanokba. Rávilágított: egy jó közigazgatás észszerűen - biztosan és erkölcsileg igazolható módon - fek­teti be a pénzt, ingatlanokat vesz és ad bérbe. „Világos, hogy van korrupció. A kihallgatás fényt derít arra, hogy az érintettek bűnösök-e vagy sem. Visszás, nem éppen kellemes, hogy ilyesmi a Vatikánban megeshetett” - fűzte hozzá. A botrány miatt kényszerült távoz­ni hivatalából a pápai állam bizton­sági szolgálatát vezető Domenico Giani és René Brülhart, a vatikáni központi bank szerepét betöltő pénz­ügyi információs felügyelet (Aif) el­nöke. Brülhart helyettese, Tommaso Di Ruzza a korrupciós ügy egyik gyanúsítottja. Ferenc pápa szerint a belső pénz­ügyi felügyelet jelezte az állítólagos szabálytalanságot. „Első alkalommal esik meg, hogy a szennyest nem kívülről, hanem a Vatikán berkeiből teregetik ki. A bel­ső felügyeleti mechanizmusok kez­denek működni” - fűzte hozzá a pá­pa, aki tegnap Carmelo Barbagallót, az olasz jegybank egyik volt vezető tisztségviselőjét nevezte ki Brülhart helyére. , (úsz, mti) FIGYELŐ Az orosz fiatalok fele kivándorolna Elképesztő mértékben eltér az orosz állami közvélemény-kutató intézet felmérése egy független központ felmérésétől abban, hogy mennyi fiatal akaija otthagyni az országot. A különbség 48,8 szá­zalék. A 35 év alatti orosz fiatalok 4,8 százaléka kíván végérvényesen külföldön letelepedni, további 41 százalékuk pedig körülnézne a vi­lágban, idegenben tanulna vagy dolgozna, de utána hazatérne - közölte a VCIOM állami közvélemény-kutató intézet. Az RBK gazdasági napilap által ismertetett VCIOM-tanulmány szerint az ehhez a korosztályhoz tartozó válaszadók 40 százaléka semmilyen körülmények között sem szeretne más országban élni. A VCIOM felmérésének számai azért is figyelemre méltóak, mert a Jurij Levada Független Elemző Központ egy nappal korábban nyilvánosságra hozott felmérése szerint a 18 és 24 év közötti fiata­lok 53 százaléka akar emigrálni, a 25 és 39 év közötti oroszok köré­ben pedig ez az arány 30 százalék. A Roszsztat orosz állami statiszti­kai szolgálat adatai szerint a je­lenleg mintegy 146 milliósra be­csült Oroszországból 2017-ben 377 ezren, tavaly pedig 440 ezren vándoroltak ki. Az RBK által közölt adatok szerint a kitelepülök száma 2014-ben - a Krim elcsatolásának és a kelet­ukrajnai beavatkozás kezdetének évében - ugrott meg. Amíg 2013- ban mintegy 186 300-an, addig egy évvel később már 308 400-an vándoroltak ki. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom