Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)

2019-11-28 / 277. szám

8 I 2019. november 28.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Dancila lemondott a PSD éléről Bukarest. Lemondott a Szoci­áldemokrata Párt (PSD) elnöki tisztségéről Viorica Dancila volt román miniszterelnök, miután elvesztette az elnökválasztást Klaus Iohannis jobboldali ál­lamfővel szemben. Dancila—a PSD minden korábbi államfő­jelöltjénél gyengébb teljesít­ményt nyújtva - alig feleannyi voksot kapott a második fordu­lóban, mint ellenfele. A párt ve­zetését Marcel Ciolacu házelnök veszi át a rövidesen megtartandó tisztújító kongresszusig. (MTI) Nem mondta meg, mit fog tenni Washington. Az amerikai kor­mány a mexikói drogkartellek terrorista csoportokká nyilvání­tását tervezi - jelentette ki Do­nald Trump egy kedden sugárzott rádióinteijúban. Az amerikai el­nök elmondta: az elmúlt három hónapban ezen dolgozott, és a feladat nem könnyű, aprólékos munkát igényel. Trump arra a kérdésre, hogy az erre vonatkozó végső döntést mikor hozzák meg, csupán annyit közölt, hogy a kö­zeljövőben. Kitért a válasz elől arra a kérdésre is, hogy a kartel­lek ellen is indítanak-e a terroris­ták elleni harcokban már alkal­mazott dróntámadásokat. „Nem mondom meg, hogy mit fogok tenni”-mondta. (MTI) Több száz bankot gyújtottak fel Teherán. Több mint 700 bankot és 140 kormányzati épületet gyújtottak fel Iránban az elmúlt napok zavargásai során - közölte tegnap Abdolreza Rahmáni Fazli iráni belügyminiszter. Fazli hoz­zátette, a tüntetők a biztonsági erők több mint 150 támaszpontját támadták meg, valamint csaknem 50 benzinkutat felgyújtottak. Úgy vélekedett, kb. 200 ezer ember vehetett részt az erőszakba torkollt tüntetésekben, amelyek november 15-én, nem sokkal az után kezdődtek, hogy Teherán bejelentette a benzinárak növe­lését. Az Amnesty International szerint 143 tüntető vesztette életét. (MTI) Megkezdheti a munkát Ursula von der Leyen bizottsága összefoglaló ; B M I: «flBBBBPPI W ___—-— I /' ~W JP-" fl (TASR/AP-felvétel) Strasbourg. Megszavazta az Európai Parlament tegnap az új összetételű, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot. Ebben a testületben a szlovák Maros Sefcovic az intézményközi kapcsolatokat és a stratégiai tervezést felügyelő uniós biztos posztját tölti be, a magyar Várhelyi Olivér pedig a bővítési és szomszédságpolitikai tár­cáért lesz felelős. A strasbourgi plenáris ülésen 707 képviselő adta le a voksát. A jóváha­gyás mellett 461-en, ellene 157-en szavaztak, 89-en pedig tartózkodtak. A szabályok alapján a leadott szava­zatok egyszerű többségére volt szük­ség. A szlovák EP-képviselők közül senki nem szavazott az új bizottság ellen. A Jean-Claude Juncker vezette biztosi testületet 423:209 arányban hagyták jóvá öt évvel ezelőtt. Elődje, Jósé Manuel Barroso esetében ez 488:137, illetve 478:84, Romano Prodi esetében pedig 510:51 volt. Végül az EÜ-tagországok csúcs­vezetőit tömörítő Európai Tanács ne­vezi majd ki minősített többséggel a bizottságot, de ez jórészt pusztán for­malitásnak számít. Az új Európai Bizottság eredetileg már november elsején hivatalba lé­pett volna, azonban ezt el kellett ha­lasztani. A cél most december elseje, ami annak ellenére is biztosra vehető, hogy a kiválásra készülő Egyesült Királyság kormánya nem nevezte meg a jelöltjét, noha ez jogi köteles­sége lett volna. A halasztás azért vált szükségessé, Ursula von der Leyen és csapata mert az EP illetékes szakbizottságai különböző okokból elutasították az első francia, magyar és román jelöl­tet. A csúszás miatt Jean-Claude Juncker elnök és a biztosi testület je­lenlegi tagjai maradtak a posztjukon ügyvivőként. Hogy mit lehet várni az új bizott­ságtól? Azt biztosan, hogy a teher­bírásáról ismert Ursula von der Le­yen nem fog a babérjain ülni. Az új bizottsági elnök már jelezte is: akár­csak német védelmi miniszterként, hogy időt és pénzt spóroljon, ezúttal is az irodájában fog aludni - amely­ben emiatt már ki is alakítottak egy fürdőszobát -, csak hétvégenként utazik haza családjához. Beszédében új kezdetet ígért. Programjának egyik központi eleme a klímavédelem, amelyért elsősorban korábbi kihívó­ja, a holland szociáldemokrata Frans Timmermans felel majd. Támasza lesz a környezetvédelemért, óceáno­kért és halászatért felelős litván Vir­­ginijus Sinkevicius, aki egyébként 29 évesen a valaha volt legfiatalabb biztos. ígéretük szerint a bizottság első dolga lesz, hogy száz napon be­lül letegyék az asztalra a klímavé­delmi tervüket, az európai „green dealt”. Emellett beszélt az EU nemzetkö­zi szerepének megerősítéséről, a multilateralizmus védelméről, a gazdasági és monetáris unió kitelje­sítéséről, a digitalizációról, a tisztes­séges és szabad kereskedelemről, az innovációról és az iparpolitika jövő­jéről is. „Éljen soká Európa!” - zárta angolul, franciául és német elmon­dott beszédét. Az Európai Parlament (EP) és a tagállamok kormányait tömörítő ta­nács később immár hivatalosan is jó­váhagyta az Európai Unió következő évi költségvetését. A képviselő­­testület a tegnapi plenáris ülésén fo­gadta el a korábban megkötött egyezséget, amelyet a tanács már hétfőn jóváhagyott. A kompromisszumos megoldás értelmében az EU jövő évben 168,7 milliárd euró erejéig vállalhat pénz­ügyi kötelezettségeket, a tárgyévi tényleges kifizetések összege pedig 153,6 milliárd euró lehet. (MTI, nsz, ú) Meghívták Trumpot a szerdai meghallgatásra Az amerikai képviselőház igazságügyi bizottsága meghívta Donald Trump amerikai elnököt a december 4-én tartandó meghallgatásra, hogy képviseltesse magát, vagy ne panaszkodjon. Washington. „Az elnök választ­hat: vagy él a lehetőséggel, hogy az impeachment-meghallgatásokon képviseltesse magát, vagy abba­hagyja az eljárás miatti panaszko­dást” - írta keddi közleményében Jerrold Nadler, a bizottság demok­rata párti vezetője tudatva, hogy még pénteken levelet intézett az el­nökhöz és emlékeztette őt arra: a bizottság szabályai lehetővé teszik, hogy az elnök részt vegyen a meg­hallgatásokon és jogi tanácsadói kérdéseket tegyenek fel a tanúk­nak. Nadler reményét fejezte ki, hogy az elnök az első megoldást választja, és személyesen, vagy jo­gi képviselői révén részt vesz a meghallgatáson és december else­jéig, e hét vasárnapjáig adott határ­időt Donald Trumpnak a döntésre. A demokrata párti politikus az elnökhöz intézett levelében leszö­gezte azt is: a meghallgatás lehető­séget kínál az impeachment-eljárás történelmi és alkotmányos alapjai­nak, továbbá a „súlyos bűn” és „helytelen magatartás” kifejezések tartalmának megvitatására. A Fehér Ház egyelőre nem vála­szolt Jerrold Nadler levelére, sem a média kérdéseire. Donald Trump pedig közben a floridai Mar-a-Lago countryklub­­jába utazott, ahol a hálaadás ünne­pét tölti a családjával. (MTI) Több száz francia gazda traktorokkal torlaszolta el tegnap a Párizs körüli körgyűrűt, miközben a belvárosban gyalogosan tiltakoztak az alacsony fel­­vásárlási árak és a túlszabályozottság ellen. A megmozdulás célja elsősor­ban a társadalom figyelmét felhívni az agráriumban élők megélhetési gond­­jaira. (TASR/AP-felvétel) Őrizetben a máltai miniszterelnök lemondott kabinetfőnöke Kihallgatta, majd őrizetbe vette még kedden a rend­őrség Keith Schembrit, a máltai miniszterelnök aznap lemondott kabinet­főnökét Daphne Caruana Galizia oknyomozé újságíró két évvel ezelőtti meg­gyilkolásával össze­függésben. Valletta. A hírt tegnap jelentette be a The Times of Malta című mál­tai lap. Schembrit az után állították elő a rendőrök, hogy agyilkossági ügy fő gyanúsítottja, Yorgen Fenech üz­letember közölte a rendőrökkel: bizonyítékai vannak arra, hogy a kabinetfőnöknek tudomása volt korrupciós ügyekről. Fenech célja, hogy elnöki ke­gyelmet kapjon, ha cserébe segít felgöngyölíteni a gyilkosságot. A lap úgy tudja, hogy egy orvost is őrizetbe vettek, aki a gyanú sze­rint titkos üzeneteket juttatott el az őrizetben lévő Fenechnek Schemb­­ritől. Daphne Caruana Galizia oknyo­mozó újságíró számos korrupciós ügyet derített fel, ami miatt több, magas pozícióban lévő politikus és kormányzati tisztviselő került kel­lemetlen helyzetbe. Autójába rej­tett pokolgép végzett vele 2017 októberében. Halála előtt nem sokkal nagy mennyiségű adat került a birtokába egy olyan erőmű-beruházással kapcsolatban, amelyben Yorgen Fenech is érdekeltséggel bír. Az ismert újságíró halála után kiszivárgott e-mailek arról tanús­kodtak, hogy Fenech egyik válla­lata pénzeket utalt át Schembrinek, és Konrad Mizzi miniszternek, aki kedden szintén lemondott posztjá­ról. Mizzi és Schembri egyaránt ta­gadják, hogy bűncselekményt kö­vettek el. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom