Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)

2019-11-05 / 257. szám

2 KÖZÉLET 2019. november 5.1 www.ujszo.com Kocner lánya csak az apját védi Karolina Koőnerová vallomása a Markíza ügyvédje szerint nem függ össze a váltóhamisítási üggyel (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Specializált Büntetőbíróságon a televíziós váltóhamisítási ügyben kihallgatták Karolina Koönerovát, a Kuciak­­gyilkosság megrendelésével vádolt nagyvállalkozó, Marián Koőner lányát. A lány azt állítja, hosszan tele­fonált Peter Tóth korábbi titkos ügynökkel, egykori újságíróval, mielőtt a férfi Kocner ellen vallott volna. „Azt mondta, az apám ren­delte meg (a Kuciak-gyilkosságot, szerk. megj), de az apám soha nem tenne ilyesmit” - vallotta Koőnerová, és arról is beszélt, többször kommunikált Tóthtal. A Markíza televízió jogi képviselője, Lucia Tandlich a tárgyaláson azon­ban arra hívta fel a figyelmet, hogy a lány vallomásában nem mondott olyasmit, ami a váltóhamisítási üggyel függene össze. Szerinte Koőnerová csak az apját igyekszik menteni. Kocner, aki jelen volt a tárgya­láson, azt állítja, Tóth hazudik, de nem pontosította, hogy a tanú mi­ben nem mond igazat. A vallomása nem volt nyilvános. „Az, hogy Pe­ter Tóth tanú nem emlékszik a kom-RÖVIDEN KoSner keze elór az egészségügybe is Pozsony. Marián Koőner a Po­zsonyi Szent Mihály Kórház igazgatójával, Marián Krizkóval is kommunikált - állítja a Sme napilap a birtokába került üze­netváltásokra hivatkozva. A Kuciak-gyilkosság megrendelé­sével vádolt nagyvállalkozó állí­tólag arról próbálta meggyőzni a kórház igazgatóját, hogy csaljon el egy közbeszerzést az ő javára. A kórház még 2017-ben írt ki a pályázatot néhány helyiség be­biztosítására, Koőner pedig azt szerette volna elérni, hogy az in­tézmény az ő tulajdonában lévő épületben bérelje azokat. Kocner részletesen leírta a tervezett csa­lás egyes lépéseit, Krizko pedig tájékoztatta a vállalkozót a tender részleteiről és a konkurens cé­gekről. Krizko tagadta a napilap állításait. „Bármiféle feltételezé­seket elutasítok azzal kapcsolat­ban, hogy Kocner úr általam ju­tott volna előnyhöz” - mondta a kórház igazgatója. Kocner állí­tólagos terve nem sikerült, a ten­der győztesét pár napja hirdette ki a kórház. (nar, Sme) Mínusz egy smeres Pozsony. Peter Chudík smeres parlamenti képviselő október 31- i dátummal megvált mandátu­mától. Ennek oka, hogy Chudík a jövőben Ukrajnában, az ungvári fokonzulátuson fog dolgozni. „Ma még nem ismert, hogy ki követi őt a parlamenti helyén” - mondta a Smer szóvivője, Ján Mazgút. A Smer 2016-os parla­menti választára leadott listája szerint a mandátum elvben Peter Fitzt illetné meg. (TASR) munikációra, még nem jelenti azt, hogy hazudik” - reagált Tandlich. A tárgyaláson most is felolvastak Koőner titkosított üzeneteiből, amelyeket a Threema-alkalmazás segítségével küldött. Ezúttal a vád­lott ügyvédje, Martin Pohovej is így tett, még annak ellenére is, hogy a védelem nem ismeri el a bizonyí­tékot és maga Kocner politikai okokat lát a felolvasásuk mögött, „fantazmagóriának” tartja a tartal­mukat. A bíróság visszautasítja ezt. „Egy állítólagos kommunikációról van szó, amely egy telefonban van, amit ki tudj a, ki talált meg” - mond­ta Kocner. Azt állítja, Tóth Thre­­emával kapcsolatos vallomásai el­térnek egymástól. A Pohovej által felolvasott üzenetekből az derül ki, hogy Tóthnak soron kívüli ellenőr­zésre kellett mennie a pszichiáte­réhez. A vád szerint azonban a vé­delem önellentmondásba kevere­dett. „Az egyik oldalon megkérdő­jelezik a kommunikációt, a mási­kon meg felolvassák őket” - je­gyezte meg Ján Santa, a Speciális Ügyészi Hivatal ügyésze. A vádlott azt mondta, nincs sem­mi kifogása a kommunikáció fel­olvasása ellen, ha van bennük va­lami, ami a váltóhamisítással kap­csolatos. „Nem értettem pontosan, az utolsó tárgyaláson miért olvas­ták fel a kommunikációt, amiből SZALAY HAJNALKA Andrej Danko házelnök teg­nap hivatalosan is kihirdette a parlamenti választás időpont­ját. Szavazni külföldről is lehetőségünk van. A parlamenti választáson lehető­ség van külföldről is szavazni. A tör­vény értelmében, ha egy szlovák ál- ; lampolgár állandó lakhelye külföl- j dön van, postai vagy elektronikus i úton kérvényezheti január 10-ig, hogy szavazhasson. A kérvény a i belügyminisztérium oldalán érhető el. Csatolni kell hozzá többek között a kérvényező személyes adatait, és I egy nyilatkozatot arról, hogy nem az országban van az állandó lakhelye. Ha valaki az országban lakik, de a szavazás napján külföldön lesz, kérvényével lakhelyét kell keres­nie. A belügyminisztérium 35 nap­pal a szavazás előtt köteles elkül­denie a kérvényezők számára a sza­vazólapokat, a borítékokat, vala­semmit nem tudtunk meg. Az esti hírekből derült ki számomra, hogy a parlament alelnökének leváltása mint a szavazási útmutatót. A kér­vényezőknek olyan ütemben kell visszaküldeni a borítékokat, hogy azok legkésőbb a szavazás előtti utolsó munkanapon már a minisz­tériumban vagy az egyes települé­seken legyenek. Ha a szavazáskor országon belül tartózkodunk, de nem ott, ahol be­jelentett lakhelyünk is van, saját te­lepülésünktől kell kérvényezni az úgynevezett választói igazolványt, amellyel az ország bármely pontján leadhatjuk voksunkat. Ezen írásbe­li kérvényeknek legkésőbb 15 nap­pal a szavazás előtt kell megérkez­niük. Személyesen azonban a sza­vazás előtti utolsó munkanapon is kérhetjük az igazolványt. A kampány Danko azt is elmondta, hogy a választási kampány a mai nappal elkezdődik. Ez a szavazás napja előtt 48 órával ér véget. A pártok­nak transzparens számlákat kell létrehozniuk, amelyeken átlátható­an követhetők a pénzmozgások. miatt” - utalt Kocner arra, hogy a törvényhozás smeres alelnökét, Martin Glvácot távozásra szólítot­Minden párt legfeljebb - adóval együtt - hárommillió eurót költhet saját maga propagálására. A tör­vény értelmében ebbe a hárommil­lióba beletartozik az is, amit a pár­tok a választás dátumának kihirde­tése előtti 180 napban költöttek propagációra. A moratórium A jelenleg még érvényben lévő törvény alapján a választások előtti 14 napban tilos közzétenni a közvélemény-kutató intézetek által készített, párttámogatottságot mérő felméréseket. Bár a legutóbbi par­lamenti ülésen a 14 napot 50-re nö­velték, a módosítást az államfő még nem írta alá. Ha ez így marad, és a törvényt visszaküldi a parlament­nek, az elnöki vétó megtörésekor fog az érvénybe lépni. Kérdéses azonban, ha valaki esetleg az Al­kotmánybíróság elé vinné a szigo­rítást, az alkotmányjogi eljárás so­rán érvényben lenne-e a módosítás vagy sem. A választás Mint ismeretes tehát, a parla­menti választásra február 29-én ke­rül sor. E napon reggel héttől este tízig minden, addigi napig 18. élet­évét betöltő szlovák állampolgár leadhatja voksát. A mozgáskorlá­tozottak vagy a súlyosabb egészsé­gi problémákkal küzdők kérhetik az úgynevezett mozgó urnát, így ők otthonukban szavazhatnak. A pártok parlamentbe jutásának feltétele a szavazatok legalább öt százalékának megszerzése, ugyan­ez érvényes a választási pártokra is. Kettős és hármas koalíció esetén ez a szám hét, négyes vagy annál na­gyobb koalíciónál pedig 10 száza­lék. Állami dotációban azonban minden olyan párt részesül majd, amely a szavazatok legalább három százalékát megszerezte. ták fel, miután az ügyész felolvasta a vádlottal folytatott üzenetváltá­sát. „Nem érdekel a parlament alel­­nöke” - válaszolta erre Emil Klemanic, a Specializált Büntető­­bíróság szenátusának elnöke, és hozzátette, számára teljesen mind­egy, hogy leváltanak-e valakit vagy sem. „Egyetlen politikus miatt sem engedné meg a Threema-üzenetek felolvasását a tárgyalóteremben a bíróság” - hangsúlyozta. Az ügyész azt mondta, a Glváccsal folytatott kommuniká­ciót azért olvasták fel, hogy alátá­masszák a Threema-üzenetek va­lódiságát. Kocnert és Pavol Ruskót azzal vádolják, hogy Stefan Ágh vádlot­tal közösen négy hamis váltót ké­szítettek, melyeket aztán a fizetési meghagyásokhoz mellékeltek. Rusko, aki korábban a tévétársaság igazgatója, de gazdasági miniszter is volt, beleegyezését adta, hogy tá­vollétében folytassák le a tárgya­lást. A váltóhamisítás ügyében fo­lyó tárgyalások egyikén sem volt még jelen a két vádlott egyszerre. Kocner ellen a Kuciak­­gyilkosság ügyében is vádat emel­tek, ő lehetett a megrendelő, továb­bá a Gatex-ügyben is vádlottként szerepel hűtlen vagyonkezelés mi­att. (TASR, CZg) Az SaS szerint a főügyész hibázott Pozsony. A Ján Kuciak új­ságíró meggyilkolásának meg­rendelésével is vádolt Marián Kocner nagyvállalkozó és a ko­rábbi főügyész, Dobroslav Tmka közötti beszélgetés hangfelvé­telének ügyében nem a rendőr­ség, hanem a jelenlegi főügyész, Jaromír Ciznár hibázott - állítja Pavol Milan, a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) nyomozója, aki jelenleg az SaS színeiben politizál. Az ellenzéki párt azt állítja, hogy rendőrségi forrásokból olyan információt kapott, amely szerint Tmkát már idén ta­vasszal őrizetbe akarták venni. A rendőrség ugyanis már február­tól vizsgálta a kérdéses hangfel­vételt. Ki is akarták hallgatni Tmkát, de ő titoktartási kötele­zettségére hivatkozva megta­gadta a vallomástételt. A köte­lezettsége alól csak a jelenlegi főügyész, Jaromír Ciznár adhat felmentést. O azonban sokáig megtagadta ezt. Lucia Duris Nicholsonová (SaS) szerint, ha Ciznár nem húzza az időt, akkor Tmka ellen már régen elindult volna az el­járás. Az SaS információi szerint az időhúzással Ciznár saját magát akarta menteni. Az SaS elnöke, Richard Sulik szerint Tmkának már régen vizsgálati fogságban kellene lennie. A szóban forgó hangfelvétel tanúsága szerint Kocner és Tmka arról beszélt, hogy az egykori főügyész és annak két társa a Gorilla-felvételekkel zsarolták Jaroslav Hascákot, a Penta be­fektetési csoport egyik tulajdo­nosát. (TASR, CZg) Az Új Szó az NMH csoport tagja, amelynek a Penta befek­tetési csoport a tulajdonosa. Ez a hónap a jelöltlisták összeállításáról fog szólni (TASR-feivétei) Emlékezetes szökőév lesz

Next

/
Oldalképek
Tartalom