Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-05 / 257. szám
www.ujszo.com I 2019. november 5. KÖZÉLET 3 A korrupció és az alacsony fizetések miatt nem térnek haza a külföldön tanuló diákok A diákok szerint a külföldi egyetemeken a technikai felszereltség és a tanárok hozzáállása is jobb (TASR-feivétei) NAGY ROLAND Pozsony. Szlovákiában rendkívül magas a külföldön tanuló egyetemisták aránya, ráadásul a diákok csaknem fele nem is tervez hazatérni - derült ki az Értelmet Ad (To dá rozum) kezdeményezés felméréséből. A diákok leginkább azért mennek külföldre tanulni, mert elégedetlenek a hazai egyetemek színvonalával. Az oktatásügyi minisztérium adatai szerint Szlovákiában az utóbbi években jelentősen csökkent az állami egyetemek végzőseinek száma. Míg 2010-ben több mint 40 ezer diák fejezte be tanulmányát valamelyik hazai egyetemen, addig idén a számuk már el sem érte a 30 ezret. Az Értelmet Ad kezdeményezés arra is rámutatott, hogy míg a szlovákiai egyetemeken folyamatosan csökken a végzősök száma, addig egyre inkább nő az országból elvándorló, külföldön tanuló diákok száma. Az UNESCO adatai szerint 2008-ban a külföldön tanuló szlovákiai diákok száma még 26 ezer volt, ehhez képest 2017-ben már 32 ezerre nőtt. Érdekesség, hogy a legtöbb szlovákiai diák Csehországba megy tanulni: 2018-ban több mint 22 ezer szlovákiai diák kezdte meg tanulmányait a cseheknél, ez az összes külföldön tanuló diák több mint kétharmada. A szlovákiai diákok azonos feltételek mellett nyerhetnek felvételt az egyetemekre, mint a csehek. Az Európai Unió más országaival összevetve kiderült, hogy a külföldön tanuló szlovákiai diákok aránya rendkívül magas: nálunk az egyetemisták 17 százaléka megy külföldre, az európai átlag ehhez képest alig 3 százalék. Ez azt jelenti, hogy Szlovákiában csaknem hatszor annyi diák dönt a távozás mellett, mint a fejlettebb nyugati országokban. Nem baj, ha kint tanulnak A felmérés készítői szerint alapvetően nem azzal van a gond, hogy a szlovákiai diákok külföldre mennek tanulni. „A diákok elvándorlását akár hasznos dologként is értékelhetjük, hiszen egyrészt a külföldi egyetemeken másfajta tudásra tehetnek szert, mint Szlovákiában, másrészt pedig értékes élettapasztalatokat is szerezhetnek, mint például a nagyobb önállóság és az eltérő környezetben való jobb alkalmazkodás képessége” - úja Stanislav Lukác, a kezdeményezés elemzője. Elmondása szerint a valódi probléma az, hogy a tanulmányok befejezése után a diákok csaknem fele nem is akar hazajönni. Sokan nem térnek vissza A felmérésben több mint 1400 külföldön tanuló egyetemistát kérdeztek meg a jövőbeli terveikről. A válaszadók 40,5 százaléka azt válaszolta, hogy az egyetem elvégzése után nem tervez hazajönni, 41,5 százalék viszont úgy véli, hogy a távolabbi jövőben talán még visszatér az országba. A megkérdezettek több mint 18 százaléka egyelőre nem tudott biztos választ adni. Gyenge hazai egyetemek Az elemzők a diákok elvándorlásának okait is vizsgálták. A messze leggyakoribb indoknak az számít, hogy a külföldi egyetemek renoméja jobb, mint a hazai egyetemeké, ezt a lehetőséget a megkérdezettek 85 százaléka választotta. Szintén gyakori indoknak számít, hogy az egyetemisták értékes külföldi tapasztalatokat akarnak szerezni (ezt 55 százalékuk választotta), valamint az is elterjedt nézet, hogy a külföldi diplomával könnyebben találnak munkát (a megkérdezettek 51,1 százaléka véli így). Minden második válaszadó bejelölte azt a lehetőséget is, hogy valamilyen rokonuk vagy ismerősük ajánlotta a külföldi egyetemet. A külföld aktuálisabb A felmérés készítői arra is megpróbálták választ találni, hogy a diákok milyen szempontok alapján tartják jobbnak a külföldi egyetemeket. A válaszadók szerint a külföldi egyetemeken a diákok jobban megtanulnak összefüggésekben gondolkozni, valamint a kritikai gondolkodásuk is jobban fejlődik. Szintén a külföldi egyetemek mellett szóló érv, hogy a diákok saját elmondásuk szerint sokkal aktuálisabb dolgokról tanulnak, mint otthon. Nemcsak az oktatás módszereit tartják jobbnak, hanem a technikai felszereltséget és a tanárok hozzáállását is. Alacsony bár és korrupció A felmérésből kiderült, hogy a diákok az egyetem elvégzése után főleg azért nem akarnak hazajönni, mert úgy gondolják, hogy Szlovákiában hatalmas a korrupció mértéke. A válaszadók 73,9 százaléka jelölte meg ezt az opciót. Csaknem ugyanennyien kifogásolták a gyenge hazai fizetéseket. A megkérdezettek több mint fele elégedetlen a közszolgáltatások (például az egészségügy) minőségével, valamint úgy gondolják, hogy nálunk nincs elég munkalehetőség. Szintén gyakori indoknak számít a gyenge életszínvonal és a tudomány alacsony színvonala. A család visszahúz Azok a diákok, akik az egyetem elvégzése után mégis visszajönnek, legfőbbképpen a családjuk miatt teszik. A hazatérő diákok 85 százaléka ezt jelölte meg fő indoknak. A második leggyakoribb indok az, hogy részt szeretnének venni azokban a folyamatokban, melyek pozitív értelemben változtathatnak az ország helyzetén (60,6 százalék). A diákok negyede azért térne haza, hogy a saját anyanyelvén végezhesse a munkáját. Hiányszakmákat érint Az elemzés készítői rámutattak, hogy sok diák olyan egyetemi szakra jelentkezik külföldön, melyek Szlovákiában hiányszakmának számítanak. Ilyenek például az orvosi egyetemek vagy az informatikai szakok. „Azzal, hogy a diákok jelentős része nem tervez hazatérni, Szlovákia jelentős részét elveszíti a magasan képzett munkaerejének. Az országnak így fontos szakértőket kell nélkülöznie, akik nagyban hozzájárulhatnának az ország gazdasági, kulturális vagy tudományos fejlődéséhez” - olvasható az elemzésben. Glváő és a maffiózók Ellenzéki meg nem támadás ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ol’ga Niznanská bírónő egy Martin Glvác által indított perben a smeres politikus által vádolt Daniel Lipsic javára döntött. Glvác azért perelt, mert szerinte Lipsic megalapozatlanul állította, hogy a smeres politikusnak jó kapcsolata volt Jozef Svoboda maffiafőnökkel. Svobodát egyébként 2004-ben meggyilkolták. A bírónő szerint nagy a valószínűsége, hogy Glvácnak később is voltak hasonló kapcsolatai. „Csakhogy az az alvilági szereplő, akivel kapcsolatban volt, időközben nem halt meg” -fogalmazott Niznanská. Glvácról a napokban kiderült, hogy nagyon bizalmasan kommunikált a Kuciak-gyilkosság megrendelésével vádolt Marián Kocnerrel. Az pedig már hónapokkal ezelőtt napvilágra került, hogy a gyilkosság egy másik gyanúsítottjával, Alena Zsuzsovával is személyes hangvételű üzeneteket váltott. Glvác egyelőre nem mondott le parlamenti tisztségéről, de azt ígérte, a napokban ismerteti az erre vonatkozó döntését. (Denník N, czg) ÖSSZEFOGLALÓ A parlamenten kívüli Za ludí párt csatlakozik ahhoz a megnemtámadási szerződéshez, amelyet a nyáron írt alá a KDH és a PS-Spolu-koalíció. Pozsony. Andrej Kiska pártelnöknek tegnap kellett volna aláírnia a szerződést, de a pártelnökök találkozóját későbbre halasztották. A Za l’udí tájékoztatása szerint a PS-Spolu e-mail-üzenetet küldött, amelyben azt írták, készek arra, hogy a szerződést még a tegnapi nap folyamán gyorsfutárral elküldjék Kiskának. „Úgy gondolom, egy együttműködési szerződés aláírása van olyan fontos esemény, hogy azt a pártelnököknek közösen kell megtenniük, ezért igyekszünk egy későbbi időpontot találni” - jelentette ki Kiska. A Denník N információi szerint a paktum aláírására ma délután, vagy kora este kerülhet sor. Az eseményt a média képviselőinek jelenlétében tervezik megtartani. A volt államfő októberben azt mondta, javasolni fogja, hogy a szerződésben záiják ki a választás utáni együttműködést a Smerrel, az SNS-szel, Kotlebáékkal és Stefan Harabinnal. A PS-Spolu és a KDH a meg nem támadás mellett arról kötött megállapodást, hogy keresik a közös kormányprogram kialakításának módját. Az ellenzéki SaS tegnap bejelentette, ők is szívesen csatlakoznának a megnemtámadási szerződéshez. „Az SaS akkor érdekelt abban, hogy csatlakozzon egy ilyen megállapodáshoz, ha abban azt is megemlítik, hogy az aláíró pártok a választás után nem lépnek koalícióra a Smerrel” - tette hozzá Richard Sulik, az SaS elnöke. A pártvezető szerint az SaS az egyetlen olyan párt, amely egy asztalhoz tudja ültetni az ellenzéki vezetőket. (TASR, czg) Egyre több az alvilági alak a parlament alelnöke, Glváő körül (TASR-feivétei) Richard Sulik is csatlakozna a meg nem támadáshoz
