Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-22 / 272. szám
6 KÜLFÖLD 2019. november22.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Nem kedveznek Donald Trumpnak a vallomások Végszavazás az új Európai Bizottságról Brüsszel. November 27-ére írta ki a szavazást az új összetételű Európai Bizottság jóváhagyásáról az Európai Parlament (ÉP) házbizottságaként működő, ún. Elnökök Értekezlete, miután tegnap hivatalosan is lezárta a meghallgatásokat. A testület az illetékes parlamenti szakbizottságok ajánlásainak megfelelően szabad utat engedett a meghallgatott 26 biztosjelöltnek, így jövő héten sor kerülhet a strasbourgi plenáris ülésen a megerősítő voksolásra a végleges összetételt tükröző listáról. Az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság várhatóan december elsején léphet hivatalba. (MTI) Kim nem kór Mun meghívásából Phenjan. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető elutasította Mun Dzse In dél-koreai elnök meghívását a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) jövő heti puszani csúcstalálkozójára. A KCNA észak-koreai hírügynökség által idézett közlemény szerint a jelenlegi kedvezőtlen légkörben semmi értelme sem lenne Kim látogatásának, amely puszta formalitás lenne. A dokumentum egyúttal bírálta Mun kormányát, mert nem tartotta magát a tavalyi csúcstalálkozókon kötött megállapodásokhoz. (MTI) A Munkáspárt más brexitet szeretne London. A Munkáspárt új megállapodást kíván kötni az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszerérői, és ezt az egyezményt népszavazásra bocsátja— áll a legnagyobb brit ellenzéki erő tegnap ismertetett választási programjában. A 107 oldalas, „Ideje az igazi változásnak” címet viselő dokumentum úgy fogalmaz: ha a Munkáspárt kormányra kerül a 3 hét múlva esedékes előrehozott parlamenti választáson, „sutba dobja a konzervatív párti kormány által kötött, mélységesen elhibázott” brexitmegállapodást. (MTI) Új választás lesz Bolíviában La Paz. A bolíviai ideiglenes kormány törvénytervezetet küldött a parlamentnek arról, hogy új parlamenti és elnökválasztást tartsanak a dél-amerikai országban. A voksolás időpontja még nem szerepel az előterjesztésben. A javaslatot a magát az ország ideiglenes államfőjévé nyilvánító Jeanine Anez küldte el a parlamentnek az új választás kiírása érdekében, egy hónappal az erőszakos tüntetéseket kiváltó október 20-i szavazást követően. A korábbi államfő, Evő Morales november 10-én kényszerült lemondani az elnöki posztról. A belpolitikai válság során erőszakos összecsapások törtek ki, ezekben legalább 30 ember vesztette életét. (MTI) Jut eszembe, igenis nyomást gyakoroltunk Ukrajnára - Gordon Sondland, az Európai Unióhoz akkreditált amerikai nagykövet vallomása erre utal (TASR/AP) Magas rangú amerikai kormányzati tisztségviselők az Ukrajnának nyújtott amerikai segély visszatartásáról nyilatkoztak a képviselőház három bizottságának együttes meghallgatásán. Washington. Laura Cooper, a védelmi minisztérium (Pentagon) helyettes államtitkára és David Hale, a külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkára a meghallgatáson lényeges új információkkal nem szolgált. Mindketten arról szá- i moltak be, hogyan és milyen körül- : mények között szereztek tudomást a Kijevnek nyújtott katonai segély visszatartásáról. Laura Cooper - aki a : Pentagonban az orosz és ukrán ügyek szakértője - azt mondta, sokáig értetlenül állt a dolog előtt, de július 25- én a munkatársai jelezték neki, hogy az ukránok magyarázatot kértek tőlük a segély visszatartására. Július 25- én zajlott le a vitatott telefonbeszélgetés Donald Trump amerikai és Vo- ; lodimir Zelenszkij ukrán elnök kö- : zött. Laura Cooper jelezte: nyilván nem volt véletlen, hogy az ukránok éppen aznap érdeklődtek náluk, mert szerinte ők is „valószínűleg értesültek” a visszatartás okairól. David Hale igenlően válaszolt Adam Schiff demokrata párti képviselő azon kérdésére, hogy vajon „nagyon szokatlane” egy idegen országnak szánt katonai segély folyósítása annak fejében, hogy az adott állam nyomozást indítson az amerikai elnök egyik politikai vetélytársa ellen. Donald Trump amerikai elnök „leszaija Ukrajnát”, és nem törődik mással, csak olyan „nagy dolgokkal”, amelyekből személyes haszna származik - állította a parlamenti bizottságok együttes meghallgatása előtt Gordon Sondland, az Egyesült Államok EU-s nagykövete. Ezt mondta tanúvallomásában a kijevi amerikai nagykövetség politikai tanácsadója, David Holmes, az elnök ellen vizsgálódó kongresszusi bizottság előtt. Az amerikai diplomata volt az első tanú, aki közvetlenül Trump érintettségéről számolt be a szeptember végén indított közjogi felelősségre vonási eljárás (impeachment) részeként indított nyomozásban. Az amerikai elnök ellen azért indította meg az impeachmentet a demokrata többségű képviselőház, mert egy Ukrajnának megítélt katonai segélyt csak azzal a feltétellel akart átadni, hogy az új ukrán vezetés bejelenti egy olyan korrupciós nyomozás megindítását, amely Joe Biden demokrata elnökjelöltet érinti. így feketíthetnék be Trump legnagyobb belpolitikai ellenfelét, aki veszélyes lehet az elnök újraválasztási kampányára. (mti, ú) Januárban döntés a Fideszről Rövidesen kiderül, az Európai Néppárt új elnöke miként viszonyul Orbán kormánypártjához KÓSAANDRÁS Zágráb/Budapest. Donald Tusk egyszerre volt kemény és megengedő a felfüggesztett tagságú Fidesszel és Orbán Viktorral. A békülékeny hangulat kezd erősödni az Európai Néppártban (ÉPP), amelynek kongresszusán nem vehetett részt a magyar kormánypárt. „Nem pánikolok, mert bár nem értek egyet Orbán Viktor néhány politikai döntésével és elképzeléseivel, de jó barátságban vagyok vele, és vannak közös ügyeink” - ezt mondta a Népszava szerint Zágrábban az Európai Néppárt kongresszusa után tartott sajtótájékoztatóján a pártcsalád újonnan megválasztott elnöke, Donald Tusk. Az Európai Tanács leköszönő vezetője tagadta, hogy beszédében kifejezetten a magyar miniszterelnököt vette volna célba. A lengyel politikus ugyanis akkor arról beszélt, hogy „nem fogjuk feláldozni a biztonság és a rend oltárán az olyan értékeket, mint a polgári szabadságjogok, a jogállamiság és a közéleti tisztesség, mert egyszerűen nincs rá szükség. Mert egyáltalán nem zárják ki egymást. Aki ezt képtelen elfogadni, az de facto kizátja magát a családunkból”. Mindez pedig a Fidesz távollétében történt, a párt ugyanis tavasz óta „önkéntesen” felfüggesztette tagságát az EPP-ben, megelőzendő a megalázó döntést a tagság felfüggesztéséről. A magyar kormánypárt és miniszterelnök folyamatos EU- és Néppárt-ellenes retorikájában a Néppárt számára az utolsó cseppet az jelentette a pohárban, hogy Jean- Claude Juncker néppárti bizottsági elnököt támadó plakátkampányba kezdett a kormány. A „kizámi-nem kizárni” játszma azóta folytatódik, sokáig úgy tűnt, Zágrábban végre pont kerül az ügyre, de végül semmi nem történt a kongresszuson - leszámítva, hogy egyetlen jelöltként megválasztották Tuskot a pártcsalád elnökének. Tusk az első kelet-középeurópai elnök, és számos dolgot már csak emiatt is teljesen másképp lát, mint az a Joseph Daul, aki németül jól beszélő franciaként maga volt a megtestesült Nyugat-Európa. Tusk minden kritikája ellenére is megértőbb lehet Orbán Viktorral szemben, mint Daul, aki ugyan kezdetben politikai gyermekeként kezelte a magyar kormányfőt, de az utóbbi időben ez a szeretet komoly csalódássá változott. A kelet-európai tagpártok ráadásul erős pozícióban vannak, több közülük kormányon van, a Fidesz a maga 13 képviselőjével pedig a legerősebb „családtagok” közé tartozik. Ezt nyilván nem ignorálhatja az ÉPP új vezetése, bár az önfelfüggesztés és a kongresszusi hiányzás természetesen azt is jelentette, a Fidesz elveszítette alelnöki posztját az EPP-ben, és az is köztudott, a Néppárt luxemburgi, holland és skandináv tagjai a legszívesebben kiebrudalnák Orbánékat. Tusknak emiatt egyensúlyoznia kell, mert az sem szolgálná a Néppárt érdekeit, ha Orbánékat ugyan bent tartják, de emiatt mások fordítanak hátat a pártcsaládnak. A döntés januárra marad, addig mindenki a Von der Leyen Bizottság megalakítására koncentrál, és egyelőre nincs kész a „három Bölcs” jelentése sem a magyar jogállamiságról. A hangulat fokozatosan oldódni látszik az utóbbi időben, így a legtöbben már inkább arra fogadnának, tavasszal Orbánék már ismét az ÉPP teljes jogú tagjaként működhetnek az európai politikai színpadon. A rossz időjárás sem tartja vissza a menekülteket A görög kormány bezárat 3 túlzsúfolt menekülttábort az égei-tengeri Leszbosz, Híosz és Számosz szigeten, helyettük új központokat hoz létre 5000-5000 főnyi kapacitással. Idén közel 60 ezer bevándorló érkezett az országba. (TASR/AP) A ciprusi parti őrség egy hajója 120 szíriai menedékkérőt vett a fedélzetére a sziget délkeleti részénél. 73 menedékkérőt vett fel az Open Arms hajé tegnap a Földközi-tengeren. Csökkentik az olaszországi partokra migránsokkal érkező hajókra korábban kivetett szankciókat. Nicosia/Réma/Athén. A ciprusi rendőrség jelentette, a 120 migránstköztük 14, kíséret nélküli kiskorút - egy menekültközpontba szállították. A Törökország felől érkezett bevándorlók azt vallották, hogy fejenként 3620 eurót fizettek embercsempészeknek az útért. Ciprus az idén többször aggodalmát fejezte ki az Európai Bizottság felé az országba egyre nagyobb számban érkező illegális bevándorlók miatt. Az EU statisztikai hivatala (Eurostat) szerint tavaly 7610 ember folyamodott ilyen kérvénnyel a szigetország hatóságaihoz, 70%-kal többen, mint az azt megelőző évben. A menedékkérők csaknem egynegyede szíriai polgár. 73 menedékkérőt vett fel az Open Arms hajó a Földközi-tengeren. A hajót üzemeltető Proactiva Open Arms spanyol civil szervezet azt írta, hogy a migránsokat, akik között két kisgyerek és további 24, felnőtt kíséret nélkül úton lévő fiatal is volt, egy bajba jutott bárkáról szedték fel. A beszámoló szerint a menedékkérők sokkos állapotban voltak, többeket égési és lőtt sebekkel, illetve kihűlési, valamint kiszáradási tünetekkel kellett kezelni. Egy másik civil hajó, az Ocean Viking még mindig kikötőhelyet keres, ahol az utóbbi napokban fedélzetére vett összesen több mint 120 menedékkérőt partra tehetné. Csökkentik az olaszországi partokra migránsokkal érkező hajókra korábban kivetett szankciókat, és eltörlik a humanitárius menedékkérelmi rendszer szigorítását - jelentette be a Matteo Salvinitől bevezetett migrációs intézkedések módosítását Luciana Lamorgese jelenlegi belügyminiszter. A módosítások közt szerepel a mentőhajókra kivetett pénzbírság csökkentése 1 millióról 10 ezertől 50 ezer euróig teijedő összegre. A civil hajókat csak aljban az esetben foglalnák le, ha ezek többször is megsértették az olasz hatóságok előírásait. (MTI)
