Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-20 / 270. szám
www.ujszo.com KÖNYVESPOLC ■ 2019. NOVEMBER 20. ni Vészkijárat a tengerre Krasznahorkai László a Báró Wenckheim hazatér című regénye után azt nyilatkozta, nem ír több regényt. És valóban, az azóta megjelent három könyve közül egyik sem regény, viszont a háromból kettő műfaját tekintve annál érdekesebb intermediális vagy épp összművészeti alkotás, projekt lett. A tavaly napvilágot látott A Manhattanterv a fotóművészetet és a szöveget kapcsolja össze: szövegterek és városterek dialógusa a könyv, melyben Krasznahorkai radikális, könyörtelen szövegeit Ornan Rotem fotói ellensúlyozzák és egészítik ki. A legutóbbi, idén októberben megjelent Mindig Homérosznak című menekülésmanuál a szöveg és a képek (Max Neumann festményei) mellé Miklós Szilveszter dzsesszdobos és improvizatőr zenéjét is játékba hozza. Krasznahorkai három utolsó könyve (is) meneküléstörténet. Míg A Manhattan-terv című városnaplóban New York térképén bolyongó szerző kilátástalan helyzetéből egy új mű bejelentése jelenti a kiutat, az Aprómunka egy palotáért Hermann Melvilljét a saját őrült, rögeszmés ideája, egy megközelíthetetlen, a potenciális olvasók előtt örökre zárva maradó, önmagáért létező könyvtár eszméje készteti menekülésre, a Mindig Homérosznak „hőse” nem annyira konkrét személy, mint inkább a 21. század állandó üldözöttségben gyökerező létélménye, univerzális tapasztalata. Bár van Krasznahorkai könyvének „központi alakja”, de az egy nevétől, múltjától, jövőjétől megfosztott ember, aki Isztrián, Abbázián és Dalmácián keresztül, Polától Fiúmén át menekül egy szintén meg nem nevezett fenyegetés elől, egészen a Mljet-szigetre, amely Homérosz Odüsszeiájának egyik állítólagos helyszíne, ahol Odüszszeusz Kalüpszó rabjaként élt, amíg a nimfa az istenek nyomására szabadon nem engedte az ithakai hőst. A szöveg, amely kizárólag magára a menekülésre koncentrál, 19 fejezetből áll, a fejezetek mindegyike egyfajta „menekülési útmutató”: hogyan viselkedjen a menekülő ember védett helyen, tömegben, terepen, hogyan viszonyuljon az őt körülvevő arcokhoz, hithez, élet—n — —■ m— — g 1 hez, halálhoz, (saját és mások) őrületéhez, hogyan válassza meg az útvonalat... Mindez Krasznahorkai jellegzetes hosszú mondataiban, amelyek félelmetes összhangban vannak a kifulladás határán levő, menekülő ember rögeszmés monológjával. Krasznahorkai hosszú, lüktető mondatainak eleve elementáris viszonya van a zenével, és a szövegnek ezt a lihegő-lüktető voltát Miklós Szilveszternek az egyes fejezetekhez rendelt, zaklatott dobimprovizációi a végletekig erősítik. A zene az egyes fejezetek elején szereplő QR-kódok beolvasásával vagy a könyv végén szereplő linkeken érhető el. „Max Neumann festményei, Miklós Szilveszter zenéje nem kiegészíti, alátámasztja vagy illusztrálja Krasznahorkai László szövegét, hanem ők, hárman, három különböző irányból mondják ugyanazt”írja a könyv fülszövege. A Mindig Homérosznak szereplője, ez a mániákus rábeszélő a kifulladásig mondja a saját történetét, és ebből a zaklatott elbeszélésből megszületik egy univerzum, melyben a legmélyebb, mindent átható érzés éppen a félelem. A „félelem iszonytató ereje hozza létre a kultúrát”, és ez az a „generális erőközpont, ahonnan felpárállnak az istenek”. A 19 fejezet mindegyikéhez egyegy Max Neumann-festmény van rendelve. A Krasznahorkai-próza és a Neumann-képek ilyen szoros együttállását nem először olvashatjuk-láthatjuk, hiszen szerzőpárosuk a 2010-ben megjelent ÁllatVanBent című kötetet is együtt jegyzi. Míg az ÁllatVanBent képeinek mindegyikén egy jellegzetes, minimalista, doboztérbe zárt kutyaalak látható, addig a Mindig Homérosznak szövegeihez rendelt festményeken emberalakok szerepelnek, melyek arcot adnak a halálos rettegésnek, reménytelenségnek és fenyegetettségnek. De egy képen megjelenik a korábbi kötet vázlatosan megrajzolt kutyatorzója is. Az ÁllatVanBent drámai monológjának alapélménye pedig szintén a menekülés: „Hisz úgyse sikerül se elbújnotok, se elpucolnotok, se elkotomotok, de azért csak meneküljetek, bár nem lehet, mert menekülni, azt már nem lehet, mert itt csátásával van vége, de felbukkan a célzás arra, hogy az emberi élet végessége megmásíthatadan, a főhős nem szabadul meg a veszedelmektől, sorsa, a jóslat beteljesedése elkerülheteden. Egyebek mellett emiatt a „befejezedenség” vagy vagyok, itt, egeszen közel ha lenne szagom, már éreznetek kéne, ha lenne formám, már látnotok kéne, de nincs se szagom, se formám, mert nem férek el semmiben, mert csak gyűlölet van bennem, csak undor, csak félelem, csak gyűlölet. Nem értek el soha. Ha kijutok innen. ” Az Odüsszeia eredetije sem mutat egyértelmű befejezést, és Krasznahorkai „menekülési kisokosa” is egy csavarral ér véget. Odüsszeusz végzete egy jóslat alapján a tenger felől érkező halál, ezáltal a történetnek ugyan az istenek megbotovábbgondolhatóság miatt is, a homéroszi eposzok számtalan alkotás ihletői. Krasznahorkai könyvében viszont — bár címe tisztelgés Homérosz előtt - a mítoszoknak már annyi, a szöveg a cím ellenére nem az Odüsszeia klasszikus mintájához tér vissza, sokkal inkább destabilizálja, érvényteleníti, vagy akár alulrerorizálja azt. Az öreg idegenvezető hiába próbál rábeszélni egy japán házaspárt arra, hogy megnézzék Mijét szigetét, a japánok az eposz vonatkozó részeinek felolvasása ellenére (vagy talán épp azért) gyorsan menekülnének a helyszínről, a nimfa barlangjában pedig turisták búvárkodnak és integetnek-hahóznak Kalüpszónak. A krasznahorkai-odüszszeuszi ember létezésének alapélménye a menekülés-vándorlás, a megfeszített figyelem, az istenek általi elhagyottság, a magány és a rituális örökmozgás. A Mindig Homérosznak központi alakjának végzete is a tenger felől jön. Nagyrészt a szárazfbldön történő vándorlásának végén, a spliti kikötőben (kényszerből) hajóra száll, és míg eddig a szárazföld korlátái szabtak határt megfigyelői tekintetének, innentől — ebből az odüszszeuszi perspektívából - először vesz észre valamiféle „kiutat”. A tenger így a zaklatott élet feldolgozásának, feloldásának áhított közege lehet. Bár a menekülő reménye, hogy ezúttal megtalálta a menekülési útvonalat, szemben áll a könyv tökéletes reménytelenségével. És vajon tényleg lehetséges-e menekülni a „menekülthelyzetből”? Vagy csak elodázzuk az összeomlást? Létezik valódi menedék, amivel úrrá lehetünk magán a sorson is’? Lovas Emőke Krasznahorkai László: Mindig Homérosznak Magvető Kiadó, 2019 96 oldal A KNIHY-MOLNAR-KONYV AJANLASAVAL Ho-ho-hó! Tarts te is a Télapóval, aki karácsony éjjelén végigjárja a jó gyerekek házait. A kicsik már nagyon várják... vajon tényleg rénszarvasok húzzák a szánját és a kéményen át érkezik a kandallóba? Mindenkinek hoz ajándékot, aki megérdemli? Derítsd fel Télapó titkait! A tizenegy hang és kedves illusztrációk segítenek ünnepi hangulatba kerülni, így a legkisebbek is átélhetik a karácsony csodáját. Nyáry Krisztián Életemnél üjobban "Ezt a könyvet a lelkem mélyén élő Bohóc írta. Arról, ami manapság az egész emberiség legnagyobb félelme: a nagy összeomlásról. A világ végéről. Műfaja: játék és spirituális vallomás. S mivel a Bohócom úgy gondolja, hogy a Nagyérdemű Olvasó lelkében is él egy Bohóc, arra kért, hogy adjam át neki ezt az üzenetet: Mi szabadok vagyunk, barátom!” Nyáry Krisztián évek óta módszeresen gyűjti a magyar kultúrtörténet legszebb, legérdekesebb vagy éppen legfelháborítóbb szerelmes leveleit. A gyűjteményből 125 levelet a hozzájuk tartozó történetekkel együtt közre is bocsátott 2018-ban megjelent, nagy sikerű írjál és szeressél című könyvében. Az Életemnél is jobban című kötet a sorozat második darabja, amely újabb 115 magyar szerelmeslevelet és történetet tartalmaz. A terrorizmust a drótkerítés sem képes megállítani. A modernkori népvándorlás bábeli zűrzavarában minden lehetséges! André Calvi, Frei Tamás eddigi négy sikerkönyvének a főszereplője mindig azt mondta: a végén a rosszak győznek. Marco Boretti, az új főhős szerint viszont a gátlástalan okosak! A Bábel a korábbi regényekhez hasonlóan fordulatos, izgalmas, akciódús történet, és szokás szerint lényeglátó és égetően aktuális. A mai valóságot mutatja be. Környezetvédők gyűjtik össze és szállítják el a Himalája hegyein, a hegymászók által hátrahagyott szemetet és az évtizedek alatt szerencsétlenül jártak holttesteit. Köztük van a titokzatos, piros kabátos katona, az immár legendássá vált Donovan ezredesé is. De végül is mit rejt a titokzatos piros kabát? konyv.sk KNIHY-MOLNAR-KONYV KNIHY-MOLNÁR-KÖNYV, s.r.o., Dunaszerdahely, Galántai út 16 /Hypernova épülete/ tel.:0908 865 855 KNIHY-MOLNÁR-KÖNYV, s.r.o., Galánta, Fő utca 918/2 /OD Univerzál/ tel.:0908 564 063 KNIHY-MOLNÁR-KÖNYV, s.r.o., Vágsellye, Alsó utca 521/1 /Tropicana cukrászda mellett/ tel.:0907 677 846 KNIHY-MOLNÁR-KÖNYV, s.r.o., Somorja, Fő utca 62 /postával szemben/tel.:0918 972 229 DP 190674
