Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-20 / 270. szám
2 KÖZÉLET 2019. november 20. I www.ujszo.com Nem ismerik eléggé a jogaikat a gyerekek Nagykaposon közel ezer gyerek kapcsolódott be az országos akcióba és dobolt együtt, hogy ezáltal jobban lehessen hallani a gyerekeket, akik így hívták fel a figyelmet a saját jogaikra, valamint arra, hogy a védeni kell őket az erőszak ellen. Tegnap az ország 140 városában verték a dobokat. Az ENSZ közgyűlése 1989. november 20-án fogadta el a Gyermek Jogairól Szóló Egyezményt, ezért a mai napot gyermekjogi világnapként tartjuk számon. (TASR feivétei) SZALAY HAJNALKA Pozsony. A szlovákiai magyar gyerekek eléggé kritikusak, ha saját jogaik betartásáról van szó - derült ki egy kifejezetten hazai magyar diákok bevonásával készült felmérésből. A mai gyermekjogok világnapja alkalmából a Futureg Polgári Társulás szlovákiai magyar gyerekek körében mérte fel, mennyire vannak tisztában saját jogaikkal. Az online kérdőíves felmérés során háromszáz 10-18 év közötti diák adott le kérdőívet, amelyben az emberi és gyermekjogok, valamint kisebbségi nemzeti jogokkal kapcsolatos kérdésekre válaszolt. A felmérésben szereplő gyerekek 93%-a állami iskolába jár, a többiek egyházi vagy magániskolába. A megkérdezett gyerekek 62%-a gondolja, hogy fontosak a gyermekjogok, viszont a 13-15 évesek több mint fele még soha nem hallott gyermekjogi egyezményről, de konkrét gyermekjogokról sem, vagy úgy fogalmaz, nem biztos abban, hogy hallott-e róla. A legtöbben családjuk körében vagy az iskolában szerzik információikat a gyermekjogokról, de sokan vannak azok is, akik a médiából tájékozódnak. A gyerekek 45%-a szerint Szlovákiában nem tartják be a gyermekjogokat. A felmérés készítői arra figyelmeztetnek, hogy a kisebb önkormányzatokban élő gyerekek és az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyerekeinek felvilágosítására különösen nagy hangsúlyt kell fordítani. Iskola, béke, internet A felmérés megerősítette, hogy a gyerekek több jogukkal is tisztában vannak. A gyerekek több mint 90%a mondta, az oktatáshoz való jog általánosan ismert jognak tekinthető. A második jog, amely közismert, az erőszak elleni védelemhez való jog. Érdekes, hogy a gyerekek szerint szinténjognak számít az internet szabad használatához való jog. A gyermekek gyakran gyermekjognak tartják azt, hogy ne verjék őket, hogy megbecsüljék őket, vagy hogy rendszeresen kapjanak zsebpénzt. A tesztben a gyerekek arra is válaszoltak, hogy miket sorolnak a kisebbségi jogok közé. 234 diák szerint ilyen jognak számít, hogy szabadon használhatjuk a magyar nyelvet, hogy magyar iskolákba járhatunk, vagy hogy magyar nevet adhatunk a gyermekünknek. A diákok 82%-a szerint nálunk betartják kisebbségijogokat, és 13%-uk gondolja, hogy ez nincs így. A 300 gyerekből egyébként 200 véli úgy, hogy a kisebbségi jogok fontosak. Ezen jogokról a legtöbbet a Dunaszerdahelyi és a Pozsonyi járásban tudnak, ezeket követi a Komáromi és a Szenei járás. A kisebbségi jogokról a legtöbben nem az iskolában szereznek tudomást, hanem otthon. Az iskola csak a második helyen áll, ezt pedig a média követi. Etikán téma az emberi jog A felmérés kimutatta azt is, hogy a megkérdezett gyerekek 8%-a még sosem hallott az emberi jogokról. 33%-uk már hallott ezekről a jogokról, s közülük is 57%-a gondolja, hogy a tudása a témáról elegendő. Érdekes, hogy jelentős különbség található az etikaórára járó, valamint az egyházi iskolát látogató gyerekek között. Etikán a gyerekek 35%-a már foglalkozott az emberi jogokkal, míg a vallásos nevelésben résztvevőknél ez a szám 25%. Régiókra lebontva megfigyelhető, hogy a nyugati járások diákjai nagyobb arányban találkoztak már az emberi jogokkal, mint a keleti régiókban élők. Míg a nyugati járásokban a megkérdezettek 41%-a sok ismerettel rendelkezik e témakörben, addig a keletebbre élőknél ez az arány csak 14%. Az emberi jogokról szóló információkat legnagyobb részben a barátoktól vagy az iskolából szerzik, a kelet-szlovákiai régióban azonban elsődleges forrásnak a család tekinthető. A gyerekek az emberi jogok betartásáról vélekednek a legnegatívabban: 83%-uk gondolja, hogy nálunk nem tartják be őket. Ez az első átfogó felmérés, amely a szlovákiai magyar gyerekre fókuszál SZALAY HAJNALKA RÖVIDEN Bugár helyett Érsek a listavezető Pozsony. Nem Bugár Béla vezeti a Híd jelöltlistáját a február 29-ei parlamenti választáson, hanem Érsek Árpád közlekedési miniszter. A pártelnöké a második hely lesz. A lista harmadik helyén Sólymos László környezetvédelmi miniszter foglal helyet - erősítette meg Magdeme Klára, a Híd szóvivője. A listáról szóló javaslatot a pártelnök terjesztette az elnökség elé, amely jóváhagyta. A jelöltlistára szombaton még a párt Országos Tanácsának is áldását kell adnia. CTASR) Nem kell az 50 napos moratórium Pozsony. A parlament alkotmányjogi bizottsága nem támogatja a politikai felmérések választások előtti 50 napos moratóriumára vonatkozó törvényjavaslat ismételt elfogadását. Ä bizottság ugyanakkor Zuzana Caputová államfő javaslatainak elfogadását sem támogatja, aki újratárgyalásra visszaküldte a parlamentbe a törvénytervezetet. A moratórium most 14 napos. „A törvénytervezet beavatkozik az Alkotmány által garantált szabadságjogokba” -jelentette ki OndrejjDostál (SaS), a bizottság tagja. Caputová azért vétózta meg a törvényt, mert sérti a választópolgárok információhoz valójogát. (TASR) A szlovákiai magyar gyermekek jogairól gyermekszemmel 2019-ben című tanulmány szerzőjét, Bott Domonkos Líviát kérdeztük, melyek a felmérés legfőbb hozadékai, miért lehetnek a szlovákiai magyar gyerekek kritikusabbak szlovák társaiknál, valamint hogyan lehet közelebb hozni a gyerekekhez az emberi jogok témakörét. Hogyan értékeli a kutatás eredményét? Jó hímek tekinthető, hogy globálisan véve tisztában vannak, vagy legalábbis értesültek a jogaikról, de vannak azért hiányosságaik is, amelyek pótlására még szükségük volna. Fontos, hogy a gyerekek ne elvont fogalmakként tekintsenek az alapvető jogaikra, és ne tabutémaként kezeljék őket, hanem tudják, pontosan mik tartoznak a jogaik közé, és még fontosabb, hogy aztán tudjanak is élni ezekkel ajogaikkal. Mik a kutatás legfőbb tanulságai? Forrásként mindig a család az elsődleges, az iskola a második, viszont a médiának is nagy szerepe van az információkhoz való hozzájutás kapcsán. Az Új Szó és a Pátria rádió is jó helyen szerepeltek, ami azt bizonyítja, hogy fontos ezekkel a témákkal foglalkozni. Ami különösen megdöbbentett, hogy ezekre a témákra ritkán keresnek rá az interneten, pusztán 3%-uk válaszolta, hogy innen tájékozódik, holott talán pont nem erre számítanánk, hiszen sokan az internethasználatot is gyerekjogként definiálták. Maga ez is meglepő, hogy így tekintenek az internethez való hozzáférésre. Viszont vannak olyan eredmények is, amelyekre számítani lehetett. Például, hogy a nagyobb önkormányzatokban, a nagyobb iskolákban jobban informáltak a gyerekek, vagy hogy az egyetemet végzett szülők gyermekeinél is magasabbak a jogismertségi mutatók. Milyen gyakran készül hasonló felmérés? Tíz évvel ezelőtt ugyan az UNICEF által készült egy kutatás nálunk, viszont ebben a megkérdezett gyerekek pusztán 5%-a volt kisebbségi, köztük magyarok és romák is. Itt a nemzetiségi kisebbségből való gyerekek kritikusabbnak mutatkoztak a szlovák társaikhoz képest, viszont ezen kutatás eredményei nem tekinthetők reprezentatívnak a szlovákiai magyar gyerekekre nézve. Szlovákiai magyar viszonylatban ez az első átfogó felmérés, amely a gyerekekre fókuszál. Bott Domonkos Lívia (Képarchívum) Mi lehet az oka a gyerekek kritikus válaszainak, amelyek főleg azokban a kérdésekben nyilvánultak meg, amelyek az ember- és gyermekjogok betartására fókuszáltak? Ezek az adatok is a megdöbbentő észlelések közé tartoznak, viszont ki kell emelni, hogy ezek szubjektív válaszok. Az, hogy ismerik a jogaikat még nem jelenti azt, hogy úgy is gondolják, hogy be is vannak tartva. Ezt a kritikusságot én annak tudom be, hogy sok esetben az ember- és gyerekjogokat a kisebbségijogokkal azonosítják, és a médiából gyakran hallhatnak olyanokat, hogy a kisebbségi jogokat nálunk nem tartják be. A kisebbségi jogokról talán általában is többet beszélnek, mint az emberi jogokról, és hozzájön az is, hogy ha nincsenek tisztában az emberi jogokkal, akkor tippelnek. Az pedig megfigyelhető volt, hogy az emberi jogokkal kapcsolatban vannak a legnagyobb hiányosságaik. Milyen jövőbeli terveik vannak? Kaptunk néhány megkeresést, amelyben arra kértek minket, látogassunk el néhány szakemberrel az iskolákba, hogy ők beszéljenek a gyerek jogairól, azok védelméről. Ez talán ezért is járthatóbb út, mert a válaszok alapján azt figyeltük meg, hogy a gyerekek nem is akarnak ezekről a dolgokról a tanárokkal beszélni, hanem inkább valami interaktív formában, valódi szakértőkkel találkoznának. De ezen kívül esti beszélgetőestek formájában igyekszünk beszélni erről, hiszen az oktatási anyagokat szlovák szervezetek is hiányolják. Ezeket főleg civil szervezetek készítik, központilag azonban különösebben nem foglalkoznak ezzel.
