Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-11 / 262. szám
6 KULTÚRA 2019. november 11. | www.ujszo.com Keménykezű lesz az új Mária Terézia Robert Dornbelm rendezésében elkészült a nagyszabású történelmi sorozat újabb két része A sorozat új Mária Teréziája: Stefanie Reinsperger (Képarchívum) SZABÓ G. LÁSZLÓ Több por, több sár, több vár. Ezzel reklámozza a Mária Terézia már elkészült, újabb két részét Robert Dornbelm, a sorozat temesvári születésű, amerikai rendezője. Kevesebb csak a koprodukciós felekből lesz: a csehek, a szlovákok és az osztrákok maradtak, csak a Magyar Televízió lépett ki a folytatásból. A sorozat első két része, amelyet 2017 karácsonyán láthattak a tévénézők, a fiatal Mária Teréziát mutatta be, ahogy bátran, megállíthatatlanul küzd az álmaiért és a Habsburg-ház örökségéért. A történet Pozsonyban, a Szent Márton-dómban ért véget Mária Terézia magyar királynővé való koronázásával, hogy ezzel is erősítse hatalmát, és segíthesse a területszerzési küzdelmében a magyar nemességet. Az újabb széria néhány hónappal a koronázás után kezdődik, amikor a Monarchia már javában harcol a franciákkal, és hiába várja a beígért magyar segítséget. Az 1740-es évek első felében járunk. Mária Terézia egyedül marad a küzdelemben. Félje, Lotaringiai Ferenc és legközelebbi barátai épp az általa betiltott hazárdjátékokat űzik. Amíg pedig az első részek inkább Mária Terézia szerelmi kapcsolatára épültek, miközben a határozott lány a szemünk előtt érett céltudatos nővé, aki egy pillanatra sem téved el a politika sűrűjében, és ugyanolyan magabiztosan ül a trónon, mint az apja, addig a folytatásban már anyaként és keménykezű királynőként látjuk, aki nemcsak a családja, hanem Európa sorsát is a szívén viseli. Csak pénz kellene és fegyver, na meg egészséges katonák! Mária Terézia és félje a végső megoldáshoz folyamodnak. Trenck báró segítségét kérik, aki nem ismer sem Istent, sem morált. Össze is toboroz ezer pandúrt, akik nemcsak az ellenségre, de az uralkodónőre is komoly veszélyt j elentenek. Óriási nézettsége volt az első két résznek: Szlovákiában csaknem 800 ezer, Csehországban több mint 2 millió, Ausztriában 1,2 millió nézőt szólított meg. A négy részből álló filmet már az olaszok, a franciák, a németek és a mexikóiak is megvették. „Egy történelmi film forgatásánál egyvalamire kell nagyon ügyelni - hangsúlyozza a magyarul is kitűnően beszélő Robert Domhelm. - Arra, hogy ez ne legyen múzeumlátogatás. Azzal együtt, hogy a történelmi hűséget, a tények hitelességét sem veszíthetjük szem elől. Anélkül ugyanis nem vesz bennünket komolyan a néző, és érdektelenné válik a múltban tett filmes kirándulás. Mária Terézia kétségtelenül óriási személyisége az európai történelemnek. Azzal pedig, hogy összhangba tudta hozni uralkodói és anyai kötelezettségét, a modem nő példaképévé vált. Tizenkilenc év alatt tizenhat gyermeket szült, amikor a Monarchia sorsa egyedül az ő kezében volt.” A forgatás első napján 900 korabeli kosztüm lógott a fogasokon, és 400 parókát készítettek el a fodrászok. Ján Kocman, a film szlovák jelmeztervezője összesen 2500 jelmezre adta áldását. „Beutaztuk fél Európát, hogy megtaláljuk a legjobb kelméket - mondja Ján Kocman. - A végén Velence mellett döntöttünk. Ott találtuk meg azt a műhelyt, ahol még ma is szőnek korabeli kelméket. Nem egyet hagyományos, kézi technikával, eredeti 60 centiméter széles szövőgépekkel. Ami a felhasznált anyagok színvilágát illeti: tartottuk magunkat a Habsburg-udvar alapszíneihez. A feketéhez, a piroshoz és az aranyhoz. Egyedül Mária Terézia ruhái mások, aki a leggyakrabban - legalábbis az őt ábrázoló festmények szerint - a kék különböző árnyalatait szerette. Egyedül az esküvői viselete volt rózsaszín. Abban a korban ugyanis ez volt az ártatlanság színe.” A ruhák mellett a szereplők cipőit és az ékszereket is Ján Kocman álmodta meg. Ezek híres madridi mesterek műhelyeiből kerültek a sorozatba. De a korzettek, a krinolinok és a korabeli hálóingek is a szlovák jelmeztervező fantáziáját dicsérik. Minden egyes női ruhához 10 méter anyagra volt szükség, 10 méter vászon pedig a drága kelme „tartópilléreként” szolgál. Nem egy életrajzi film létrehozására törekedtek az alkotók. Mirka Zlatníková, a sorozat forgatókönyvírója történészek bevonásával dolgozott, de egy modem nő kalandokban és fordulatokban gazdag életét akarta megmutatni. Hetven színész és csaknem 2500 statiszta szerepel a filmben. Vannak, akik csak az első két részben szerepeltek, s vannak többen, akik a második szériában léptek színre. Mária Terézia szerepét az első részekben Maria-Louisa Stockinger, a bécsi Burgtheater tagja játssza, a folytatásban viszont már Stefanie Reinsperger, a Berliner Ensemble színésznője kapta. Hogy miért történt a csere, arról csupán annyi szivárgott ki: nem találkoztak a korábbi színésznő és a rendező energiái. Magyar részről egyedül Adotjáni Bálint maradt a sorozatban, ő Esterházy Miklóst alakítja. Kerekes Vica szlovák részről nyert belépőt a filmbe, egy Phaedrát játszó francia színésznő alakjában. Lotaringiai Ferenc a cseh Vojta Kotek maradt, Elisa Fritz szerepét Tána Pauhofová, Savoyai Jenőét az osztrák Kari Markovics, Kinsky grófét, aki Mária Terézia tanácsadója, Alexander Bárta. Daun ezredes Oszlik Péter, a porosz nagykövet Roman Luknár, Hadik gróf, a későbbi mezei marsall pedig Roman Poláéik lesz. Az új részek forgatása negyvenhat napig tartott. A csehországi várak és kastélyok mellett a prágai Colloredo-Mansfeld-palotában, a brünni Mähen és a Cesky Krumlov-i barokk színházban is dolgozott a stáb. Az utolsó jeleneteket, amelyek a történet szerint egy Bécs melletti francia katonai táborban játszódnak, Terezínben vették fel. A szerző a Vasárnap munkatársa Az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál díjazottjai Tíz versenyelőadás közül a komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpont csapata kapta a Szepsiben megrendezett Egressy Báni Országos Színjátszó Fesztivál fődíját. A Fehérlófia című nápmese nyomán született színpadi játákot Tóth Gábor rendezte. Szepsi. A zsűri idén háromtagú volt - Juhász Dósa János újságíró, Regős János, a Magyar Szín-Játékos Szövetség elnöke, valamint Körömi Gábor budapesti rendező alkotta. Az alábbiakban közöljük a díjazottak listáját. A fesztivál fődíja Fehérlófia, MEG+növünk (Komárom) A fesztivál nívódíja Zsákszínház (Fülek) A fesztivál nívódíja Vár-lak (Torna) A legjobb rendezés díja Szvorák Zsuzsa (Apropó Kisszínpad, Fülek) A legjobb férfialakítás díja Gulyás László (Zsákszínház, Fülek) A legjobb női alakítás díjában részesült Krompasky Marianna (Vár-lak, Torna) A zsűri különdíja - a karakterábrázolásért és a dramaturgiai munkáért Vezekényi Görbetükör Németh Péter-díj - a legígéretesebb tehetség díja Durdík Ágoston (MEG+növünk, Komárom) A Csemadok Kassa-környéke Területi Választmányának díja - a legjobb epizódszereplőnek Rózenfeld Ilona (Zsákszínház, Fülek) A Lakoma szerkesztősége díja MEG+növünk (Komárom) Szepsi város polgármesterének díja - a közösségépítő munkáért Cserépszín Hagyományőrző Csoport (Makranc) Buzita község polgármesterének díja - a csoport ígéretes indulásáért NEFISZ (Nemesócsa) és. Fesztysek (Ógyalla) A Csemadok Szepsi Alapszervezetének díja - a merész darabválasztásért Bodrogközi Színjátszók (Királyhelmec) A Csemadok Buzitai Alapszervezetének díja - az érzékeny téma színvonalas tolmácsolásáért Pinceszínpad (Kassa) A Szepsi VMK díj a - Psyché igen erős, átélt alakításáért Hájek Viktória (Pinceszínpad, Kassa) (juk, tb) A győztes produkció egyik jelenete
