Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-11 / 262. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com I 2019. november 11. 7 Ölelkező majmok Állatok lakásban, cirkuszban, állatkertben Pozsonyban állomásozik egy cseh cirkusz. Az eredeti műsorban elefántok és tigrisek is szerepeltek volna, de az új törvény értelmében ez már tilos és állatkínzásnak minősül. A cirkusz ezt tudomásul vette, amit sok ember nagyon sajnál, mások viszont tovább gyűlölködnek és egyenesen arra biztatnak, hogy ignorálni kell a cirkuszt, hadd menjen tönkre. Nem kár érte, mondják, mert az egész csak handabanda, ami nem igényel nagy tudást. No, én szívesen megnézném őket, amint kötéltáncolnak vagy zsonglőrködnek, akár csak két golyóval. Az idomításról én is mindig azt gondoltam, hogy biztosan verik az állatokat. De ugyanezt gondoltam a lovaglásról is, mígnem egy lótenyésztő, aki maga is versenyszerűen lovagol, felvilágosított, hogy ez nem igaz. A cirkuszosok is ezt mondják. Persze sem a lovat, sem az elefántot nem tudom megkérdezni, de az tény, hogy a lovasnál és az idomárnál is van ostor, a másik oldalon viszont azt is a saját szememmel láttam, mennyire ragaszkodnak a lovak és az idomított állatok a gazdáikhoz. Erre valaki azt mondhatja, hogy börtönőr szindrómájuk van, olyan, mint az embereknek, akik még beleszeretni is képesek a rabtartójukba. A gondolatsort így akár a végtelenségig folytathatnánk, de én inkább lezárom azzal, hogy nem tudom eldönteni, mi az igazság. Nemrég az állatkertben jártam, estefelé, amikor az állatok már aludni készültek. Az egyik majom az oldalán feküdt, keze a feje alatt, lábai magzatpózban, így pislogott a kései látogatókra. Két csimpánz elvett egy adagot a sarokban levő nagy szalmabálából, és a másik sarokban megágyaztak maguknak. Az egyik még szépen le is tetyegette a szalmát, csak ott hagyott többet, ahova később a fejét tette. Közben a másik odament az oldalán fekvőhöz, átölelte és puszilgatni kezdte, majd szorosan összeölelkezve bolházni kezdték egymást (mert hát nem tudják magukról, hogy bolhairtózva vannak). A helyzet annyira bensőséges volt, hogy mi, emberek lábujjhegyen távoztunk. S akkor arra gondoltam, szabad-e ezeket a szinte emberi állatokat, meg a többit, bezárni. Másrészt, ki tudja, ha szabadon lennének, élnének-e még. Egy dologban vagyok csak biztos: a felelőtlen állattartókat büntetni kellene. Azokat, akik beszerzik a kutyát, macskát, mert a gyerek nagyon akarja, mert a házban mindenkinek van, mert bizonyos körökben szinte státusszimbólum, mert... De azt elfelejtik, hogy az állat élő lény, szükségletei vannak és gondoskodni kell róla. Egy ideig tyutyuli-mutyuli, aztán megunják és kidobják. Mégis, milyen állatokkal vannak tele a menhelyek? Ezek az emberek köztünk vannak. Ismerjük őket. Épp ezért nehezebb ujjal mutogatni rájuk, mint a vadidegen cirkuszi idomárra. (Lubomír Kotrha karikatúrája) Klímasztrájk és munkanélküliség VERES ISTVÁN Három óra alatt vagy tíz fokot hűlt a levegő, amikor Bandika és Ervin meglátogatta a Fertő tavat. Bandikának régi vágya teljesült ezzel, hiszen már 15 éves korában azt kérte a szüleitől, hogy hozzák el ide, csakhogy nem hozták. 16. születésnapjára ezért még merészebbet kért, méghozzá az Aral-tó meglátogatását. Ebből sem lett semmi, meg nem is lesz már, hiszen az Aral-tó eltűnőfélben van. Ervin nem akart a Fertő tóhoz menni, már csak azért sem, mert régtől állítja, hogy ez Európa legjelentéktelenebb állóvize. Mindenesetre most leültek egy kirándulók pihentetésére szolgáló rönkpadra, elővették a teástermoszt, és nézték a nádat, pontosabban a nádast, amelynek a tó sörényét köszönheti. Tudja ön, mi lett a mittudomén melyik amerikai kiadó szerint 2019-ben az év szava? - törte meg a susogó csendet Ervin. A klímasztrájk - árulta el, hozzátéve, hogy a mit tudja, melyik kiadó azt állítja, hogy százszor többször használták idén az emberek a klímasztrájk szót, mint tavaly. Bandika meglepődve ismerte el, hogy a klímasztrájk fogalmával egyáltalán nincs tisztában. Szerintem ez nem az én hibám, hiszen munkanélküli vagyok- emelte fejmagasságba csészéjét, majd ivott. Ervin elfogadta az érvet, de hozzátette, ő is régtől állástalan, a klímasztrájkról ennek ellenére már sokat hallott, hogy pontosan hol, arra viszont már nem emlékszik. Annyit azonban tud, hogy a klímasztrájk azt jelenti, amikor nyáron a nagy meleg miatt hamarabb hazaengedik az alkalmazottakat az irodákból, cserébe viszont reggel korábban kell kezdeniük a munkát - vagy valami ilyesmi. Bandika szerint a klímasztrájk kicsit más, inkább valami olyasmi, amikor az emberek azért szabotálják a munkát, hogy ne melegedjen tovább a bolygó hőmérséklete. Ha ugyanis dolgozik az ember, erőt fejt ki, teste felmelegszik, megizzad, hőt lehel ki, meg párologtat, ez a sok hő pedig összeadódik (elég csak arra a számra gondolni, hogy hétmilliárd), és felgyorsítja a forrósodást - világtengerek langyosodása, sarkvidéki jég soványodása, satöbbi. Ervin itt közbeszólt, szerinte nem pont ugyanarról beszélnek, még ha van is némi rokonság a két jelenség közt. Akkor ez olyan, mint a krematórium meg a moratórium, nem? - töltötte fel a csészéket a termoszból ismét Bandika. Ervin bólintott: így igaz! De nem is ez a lényeg, hanem hogy ha ez tovább folytatódik, hamarosan ebben a Fertőnek nevezett tóban sem nád lesz, meg compó, hanem mangrovemocsár és szürke bálna - vetítette előre a melegebb jövőt Ervin. Bandika olyan képet vágott, mintha valaki lapockán szúrta volna. Aztán elnevette magát, mivel nem gondolta volna, hogy tulajdon munkanélküliségével többet használ a bolygó egészségének, mint a fejlődésért robotoló milliók tízezrei. De egyből hozzá is tette, hogy ő aztán nem fog bálnahúst enni, az biztos. Miért, most eszik compót? - kérdezte Ervin. Nem eszek, ismerte el Bandika, aztán begyalogoltak a nádasba, és soha többé nem látta őket senki. FIGYELŐ Megkérdezték Kövért Borkairól És a magyar házelnök azt válaszolta: Gyurcsány. Kövér Lászlót a Kossuth rádióban vasárnap kérdezték a Borkai-ügyről. Úgy fogalmazott: Borkai Zsolt magánbűnök körébe tartozó erkölcsi botlása a politikában szemlátomást megbocsáthatatlan bűnnek tetszik, de Gyurcsány Ferencnek vagy Hóm Gyulának a nemzet ellen elkövetett bűneinek sorozata szemlátomást megbocsáthatóak. Kövér azt mondta, „egy fegyverrel a saját népe ellen harcoló hazaámlót” jelölt az MSZP miniszterelnöknek, de Hóm „egy grál lovag, egy nemzeti hérosz” Gyurcsányhoz képest, aki „pitiáner, senkiházi nemzetáruló”, és a Borkai által elkövetett erkölcsi kisiklás nem mérhető össze vele. Hangsúlyozta: Borkai olimpiai bajnokként Magyarországnak szerzett dicsőséget, Győr polgármestereként gazdag várost ad át utódjának. Nem „teljesítmény nélküli, senkiházi nyikhaj, aki a nemzeti érdekek szempontjából jelentős teljesítményt rombolt le egyetlen botlással, amit nyilvánosságra tártak”. (MTI, úsz) Egy milliárdos száll szembe a milliárdos Trumppal Csak úgy repkednek majd a milliárdok az amerikai elnökválasztási kampányban, ugyanis Michael Bloomberg üzletember, volt New York-i polgármester bejelentette, hogy indul a Demokrata Párt elnökjelöltságéért. A 77 éves milliárdos beadta az elnökjelöltségért folytatandó küzdelemhez szükséges dokumentumokat Alabamában. Bloomberg márciusban még határozottan állította, hogy nem indul a Demokrata Párt elnökjelöltségéért, sőt, kivonul a politikától. A The New York Times szerint döntésével „felbomlasztja a demokrata elnökjelölt-aspiránsok táborát”. Elemzők szerint nagyon nem hagyományos választási kampányt folytat majd, éppen azért, mert későn lépett az elnökjelöltségre pályázók soraiba. Amerikai lapértesülések szerint a milliárdos és tanácsadói úgy döntöttek: Bloomberg nem kampányol abban a négy tagállamban, ahol az elsők között szavaznak jövőre. Kihagyja tehát, hogy kampánnyal győzze meg Iowa, New Hampshire, Nevada és Dél-Karolina szavazóit. Helyette az úgynevezett nagy államokra - tehát azokra, amelyek sok elektort adnak, mint például Texas vagy Kalifornia - összpontosítja kampányát. Ezt a stratégiát szóvivője is megerősítette amikor úgy fogalmazott: „bizakodunk, hogy a szuperkedden voksoló államokban megvetjük a lábunkat”. A szuperkedden - március első keddje -12 tagállamban voksolnak egyszerre. A várható stratégiát több kommentátor is túl kockázatosnak tartja, annál is inkább, mert a Demokrata Párt sajtóhírek szerint nem fogadta nagy örömmel Bloomberg bejelentését. A The New York Times meg is említette: a párton belül erős kétségek vannak azt illetően, hogy megvan-e Bloombergben a képesség arra, hogy meggyőzze a párt vezető személyiségeit alkalmasságáról. A Forbes adatai szerint Bloomberg jelenlegi vagyona mintegy 52 milliárd dollár. Trump vagyonát 2,9 és 3,7 milliárd dollár körülire becsülik, azonban ő ennél nagyobb összeget, tízmilliárd dollárt emleget, de elemzők szerint ez valószínűtlen. A Demokrata Párt elnökjelöltségéért küzdő politikusok közül elsőként Bemie Sanders vermonti és Elizabeth Warren massachusettsi szenátor reagált a hírre. „Még több milliárdos akar politikai hatalomhoz jutni, de biztos, hogy az amerikaiak nem ilyen jellegű változást akarnak” - írta Faiz Shakir, Sanders kampánymenedzsere. Majd később maga Bemie Sanders is kifejtette véleményét a mikroblogban: „a milliárdosok osztálya megrémült, és jó is, ha megrémülnek”. David Axelrod, aki az előző amerikai elnök, a demokrata párti Barack Obama régi munkatársa és kampánystratégája, egy interjúban úgy vélekedett, Bloomberg álláspontjának megváltozását valószínűleg a Joe Biden volt alelnök körüli bizonytalanság válthatta ki. Donald Trump amerikai elnök még Bloomberg hivatalos bejelentése előtt leszólta lehetséges ellenfelét, és „egy senkinek” nevezte őt. „Neki sincs varázspálcája. Ha van valaki, aki ellen a legszívesebben indulnék, az éppen a kis Michael” - mondta újságíróknak. Szerinte Bloomberg nem lesz sikeres, viszont gyengítheti B ident, a demokraták pillanatnyilag vezető elnökjelöltaspiránsát. (MTI, úsz) LAMPL ZSUZSANNA
