Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-09 / 261. szám
www.ujszo.com | 2019. november 9. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Fico 3 másodperce A Smer és választóinak immunitása Mindenszentek és halottak napja nyugodt volt, ászéi elfiijta már az összes gyertyát a sírokon, amikor Martin Glvác végre bejelentette, hogy távozik a parlament alelnöki posztjáról. Jó sokáig eltartott, hiszen a Marián K.-val váltott üzenetei már jó pár napja nyilvánosságra kerültek, nyilván a Smer székházában is olvasták az ő szempontjukból megnyugtatónak aligha nevezhető SMS-eket. Persze Glvác mindent tagad, és visszautasít minden gyanúsítgatást (mi mást is tehetne), mégis rég be kellett volna jelentenie a lemondását. Hiszen itt most politikai felelősségvállalásról beszélünk egyelőre, nem büntetőjogiról. A politikai felelősséget pedig vállalni kell, ha felmerül a gyanú, hogy egy közszereplő olyan dolgokba keveredett, amelyek összeegyeztethetetlenek a közszereplővel. Normális országban Glvácnakmár hónapokkal ezelőtt el kellett volna takarodnia, amikor nyilvánosságra került az első SMS-cunamija Alena Zs.-vel, aki szintén vádlottként szerepel a Kuciak-gyilkosságban, csakúgy mint Marián K. Azok az emlékezetes mucuskás SMS-esek. Glvácon rajta is ragadt a Mucuska Martin gúnynév, de ment minden tovább, mert azt állította, annak idején értesítette az „illetékes hatóságokat”, hogy levelez egy ilyen személlyel. Mucuska távozásához már annak is elégnek kellett volna lennie, hogy kapcsolatban állt a már elítélt Ladislav Bastemákkal is, vagy a már elhunyt Jozef Svobodával, aki alvilági kapcsolatairól volt ismert. És szintén Glváchoz vezettek a szálak, amikor elkezdték kinyomozni, vajon kié is lesz az a luxusvilla a pozsonyi kálvária mellett, aminek építéséhez úgy fogtak hozzá, mintha egy óriás kiharapott volna egy darabot a domboldalból, elrontva ezzel az egész környék panorámáját. Ez mind elég lett volna, hogy valaki azt mondja, ennyi, elég! Pártbeli kollégái például, esetleg maga a főnök. Csakhogy a főnök kiállt mellette, még a halottak napja előtti sajtótájékoztatón is, bár kissé ügyetlenül, ugyanis Fico azt mondta, hogy „az ellenzék soraiban sokkal nagyobb gazemberek vannak”. Véletlenül kicsúszott a száján. Mindenesetre jó pár évvel ezelőtt, amikor hatalomra került, Fico kijelentette, ha csak a korrupció gyanújának árnyéka vetődik bármelyik emberére, „három másodperc alatt” kirúgja. Glvác esetében ez a három másodperc jó pár napig, de mondjuk inkább úgy, hogy hónapokig tartott. De persze azóta a kijelentés óta az egész Smer megváltozott, a három másodperc, az idő relativizálódott, és most akkor soroljuk csak fel a Bonaparte-lakókomplexumot, Kocnert, Bastemákot, Jankovskát, a CT-botrányokat, Zmajkovicovát, Paska és a rokonsága ügyeit Kassán, ne feledjük el a bazini szemétlerakó ügyét sem, meg a jachtokat Monacóban, Pociatekkel, Kalinákkal... Kell folytatni? Persze, van, aki erre is legyint, akár arra is készen, hogy azzal mentegesse a Smert: elkerülhetetlen, hogy ha valaki ilyen hosszú ideig kormányon van, akkor mindenféle kétes, ha nem alvilági alakok próbáljanak rátapadni. Másrészt le kell szögezni, hogy a Smer immunitása az ilyen kétes alakokkal szemben nagyon gyenge, ha egyáltalán létezik. Mivel éppen abban bízik, hogy a választói meg épp ellenkezőleg, nagyon is immunisak ezekre a dolgokra, és mindent kibírnak, mindent elhisznek. A szerző a TASR hírügynökség munkatársa Doktor dísz. Dankót díszdoktorrá avatták Moszkvában, erről legalább elmondhatja, hogy megdolgozott érte. (Cartoonizer) Körmagyar SZOMBATHY PÁL Aki tegnap ellenzékből még a közpénzek pazarlását ostorozta, mára a fizetésemelések híve lett. Aki tegnap hatalomban fittyet hányt ellenzékére, ma ellenzékbe kerülve demokratikus jogokért kiált. Körmagyar és szerepcsere a magyar politikában a helyhatósági választás után. A Fidesz számos önkormányzatban ellenzékbe szorulva hirtelen érzékeny lett a politikai kisebbség demokratikus jogaira, de ami még ennél is érdekesebb, az a fővárosi hatalomba érkezett liberális-baloldali összefogás feledékenysége. Éveket kampányoltak végig azzal, hogy megállítják az orbáni diktatúra közpénzszórását, s egészen más típusú politikai kultúrát valósítanak meg a hatalomba visszatérve: szerények lesznek és takarékosak. Aztán pillanatok alatt olyanok, mint kisfiú a játékbolt kirakata előtt: kell nekem, de azonnal. „A választási eredmény utáni illúziók ugyanis nagyon hamar csalódáshoz fognak vezetni... Ez egy adott pillanatban, egyetlen célra összerendeződött formáció, de már látszik a töredezettsége. Pesterzsébeten például azzal kezdték, hogy megemelték húsz százalékkal a képviselők fizetését. 441 ezer forintra, amiért havonta két ülésen részt kell venniük, miközben egy középiskolai tanár fizetése ettől nagyon messze van.” (Pálinkás József korábbi MTA-elnök a Válasz Online-nak) Ez ugyanannak a lemeznek a két oldala, kétféle slágerrel. A oldal: ha az enyémek vannak hatalmon, a demokrácia költséges dolog. B oldal: ha az ellenfeleim vannak hatalmon, mindenütt közpénzpazarlás és korrupció. Első budapesti benyomások: a főpolgármester-helyettesek száma 3-ról 5- re nőtt a Fidesz-érához képest; ilyen, amikor mindenkinek kell pozíciót juttatni, mellé természetesen öt szolgálati autót is a szerénységgel kampányolóknak; a probléma az, hogy ez a városvezetői osztozkodás így többe kerül az adófizetőknek, mint eddig a Fidesz alatt, márpedig az ellenzéki összefogás éppen az ellenkezőjét ígérte. Budapest új vezetése villámgyorsan lépett: a fővárosi cégek igazgatóságait és felügyelőbizottságait feltöltötték embereikkel, akiknek a javadalmazását, tiszteletdíjait szép rendesen megemelték a fideszes érához képest, márpedig az ellenzéki összefogás a közpénz takarékosabb felhasználását ígérte. Az már csak hab a tortán, hogy kik érkeztek: túlnyomórészt a Gyurcsány- és a Demszky-éra jellegzetes figurái. Karácsony Gergely Zugló után a fővárosban is a kínos kompromisszumok robotosa lehet, ha nem vigyáz. És ez itt a gond: lehet busszal menni kormányülésre, tneg bringával városházára, de ezek a látványos vizuális gesztusok kevésbé hitelesek, ha a névsorok melletti fizetési listákat, áremelkedéseket böngészi a választó; az új hatalom ugyanis új politikai kultúrát ígért, nem a szinekúra áremelkedését. Ez pedig védhetetlen, a szerepcsere a mohóság miatt szembetűnő. Nem elég takarékosnak lenni, annak is kell látszani, ha valaki arról akarja meggyőzni a választókat, hogy ő bizony különb a közpénzekkel való bánásmódban. „Nincs az a diplomácia cél, ami legitimálna azt, hogy egy ország miniszterelnöke háborús bűnösökkel bájologjon.” (Karácsony Gergely budapesti főpolgármester Erdogan látogatásáról) Félre a parkolóautomatákkal, helyette bölcs külpolitikai kompromisszum született a török ostromgyűrűbe zárt Budapesten: Erdogan Orbáné, Erdoganné a szocialistáké. Karácsony Gergely harcos antierdoganizmusa közepette ugyanis a kispesti szocialista polgármester a török elnök nejével találkozott. Ez az a kerület, ahol mandátumáról nem hajlandó lemondani, sőt közben bizottsági alelnök is lett az új önkormányzatban egy kokain-pénzszivattyús gyanúba keveredett szoci. „Aki az önkormányzati politikában nem keresi meg az évi százmillió forintot, az hülye.” (Éackner Csaba kispesti MSZP-képviselő egy titkos hangfelvételen) Borkait kisöpörték végre a magyar politikából: a gazdasági menekülteket szállító jacht elhagyhatja Győrt; kérdés, hagyják-e kikötni az Offshoreszigeteken. Az új éhesek azonban egyben nagy visszatérők is: nem ez a harc lesz a végső. A fal, amelyen léggömbbel is megpróbáltak átjutni Harminc éve, 1989. november 9-én omlott le a berlini fal, Európa megosztottságának jelképe. A szovjet megszállási zónában 1949-ben létrejött NDK egyre jobban sérelmezte állampolgárai nyugatra távozását, ezért 1961. augusztus 13- án hajnalban „az államhatár biztosítása céljából” a hadsereg és a rendőrség egységei szögesdróttal, drótakadályokkal zárták le Kelet- és Nyugat-Berlin határát, két nap múlva pedig megkezdték a betonelemekből álló fal felhúzását. A fal a lakosság helyben tartására épült, de hivatalosan antifasiszta védműként emlegették. Az addigi 80 szektorátlépő közül csak 12 maradt nyitva, a tömegközlekedés csonkává vált. A 155 kilométer hosszú, végül már 3,5 méter magas fal a várost 44 kilométer hosszan szelte át, vonalán 302 figyelőtorony és 20 földalatti bunker volt. Házelbontás, aknamező Keletnémet területen 100 méterrel beljebb szögesdrót rendszer húzódott, s még ennek megközelítése is szigorúan tilos volt. A két kerítés közötti halálzónába eső házakat elbontották, helyükre aknamezőt, vizesárokrendszert, kutyák futtatására szolgáló sávot telepítettek, a határőrök mindenkire lőttek, aki belépett a zónába. A fal egyetlen éjszaka családokat szakított szét, kelet-berliniek ezrei maradtak munka és megélhetés nélkül. Az első órákban számos atrocitás történt, a szigorú biztosítás ellenére az építkezés alatt 85 keletnémet katona és 800 civil szökött nyugatra. A nyugat-berliniek tiltakoztak, de az Egyesült Államok tudatta Moszkvával, hogy „a nemzetközi élet tényeként” elfogadja a fal létezését. A fal tövében mondta el egyik leghíresebb beszédét 1963. június 26-án John F. Kennedy amerikai elnök, aki az Ich bin ein Berliner szavakkal fejezte ki szolidaritását. 1987-ben a Brandenburgi kapunál szólította fel Ronald Reagan amerikai elnök Mihail Gorbacsov szovjet vezetőt, hogy rombolja le a falat. A fal nyugati oldalán több világsztár, köztük David Bowie és Bruce Springsteen adott a keleti részen is hallható koncertet. Válogatott halálesetek A fal 1989. novemberi lerombolásáig mintegy ötezer embernek sikerült nyugatra menekülnie, s körülbelül ugyanennyit fogtak el. Azt nem tudni pontosan, hányán vesztették életüket menekülés közben: a potsdami Kortárs Történeti Kutatóközpont 140 halálesetet tart nyilván (köztük van határőr és véletlen áldozat is), más intézetek ezt a számot jóval magasabbra, 200-nál többre teszik. Az első áldozat 1961. augusztus 22-én egy 59 éves nő volt, aki az épülő fal határán álló lakása erkélyéről akart a nyugat-berlini utcára átugrani, de a kidobott matracok helyett a betonra zuhant. Az utolsó, egy 33 éves férfi 1989. március 8-án saját maga készítette léggömbbel akart átjutni a fal fölött, de túl magasról ugrott le, és halálra zúzta magát. A fal nem várt leomlását a készülő liberalizált utazási rendelkezések összehangolatlan bejelentése okozta. Günter Schabowski, az állampárt politikai bizottságának tagja 1989. november 9-én este élő tévéadásban közölte, hogy megnyitják a határokat. Nem tudva arról, hogy a végrehajtási utasítás csak fokozatos lazítást írt elő; kérdésre hozzátette: az intézkedés azonnal hatályos. A berliniek még a sajtótájékoztató alatt elözönlötték az átkelőhelyeket, a fallal együtt egy lélektani gát is leomlott, a tovább folytatódó tömegtüntetéseket már a német újraegyesítést sürgető jelszavak uralták. A következő napokban a berliniek elkezdték bontani a falat, a hivatal bontás 1990. június 13-án öltött formát. A leghíresebb, sok regényben és filmben felbukkanó Checkpoint Charlie-t június 22-én a négy nagyhatalom külügyminisztereinek jelenlétében bontották le, helyén ma múzeum áll. A határőrizet hivatalosan július 1 -jén szűnt meg. A falnak Berlinben csak hat rövid szakasza maradt meg mementóként, az egyiken graffitigalériát hoztak létre. A falból a világ számos pontjára küldtek darabokat. (MTI)
