Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-09 / 261. szám
8 KULTÚRA 2019. november 9.1 www.ujszo.com 90 éve született Kertész Imre Első regénye, a Sorstalanság kéziratát 1973-ban visszadobták a Magvető Kiadó lektorai ÖSSZEFOGLALÓ Kilencven éve, 1929. november 9-ón született Budapesten Kertész Imre író, műfordító, az irodalmi Nobel-díj eddigi egyetlen magyar kitüntetettje. Nem vallásos zsidó családból származott, tizennégy éves volt, amikor 1944. június 30-án Auschwitzba, majd Buchenwaldba deportálták. A lágerekből 1945-ben tért haza. Saját szavai szerint a haláltáborban vált azzá, aki, enélkül a tapasztalat nélkül csak egy átlagember lett volna. A háború után a Világosság, majd az Esti Budapest című lap munkatársa lett, 1950-ben elbocsátották állásából, ezután gyári munkás, 1951-től 1953-ig a Kohó- és Gépipari Minisztérium sajtóosztályának munkatársa, majd szabadfoglalkozású író, műfordító volt. Negyven éven át egy apró garzonban - „önkéntes börtöncellájában” - élt feleségével, az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején zenés komédiák, bulvárdarabok írásával kereste kenyerét. 1960-ban kezdte írni első regényét, a Sorstalanságot, amelyen 13 éven át dolgozott. Műve holokauszttörténet, egy zsidó fiú elhurcoltatásának, lágerbeli hányattatásainak, életben maradásának, megtört élete folytathatóságának könyve. 1973-ban a Magvető Kiadónak küldte el a kéziratot, a lektorok azonban elutasították. Arra hivatkoztak, hogy bár „a téma iszonyatos és megrázó”, az élményanyag művészi megfogalmazása nem sikerült, a főhősnek enyhén szólva is furcsa reakciói vannak, és egyébként is „mondatainak nagy része ügyetlen, körülményesen fogalmazott”. Amikor a regény 1975- ben mégis megjelenhetett, teljes csend fogadta; ezt az élményt fogalmazta meg az író a folytatásban, az 1988-as A kudarc című müvében. A trilógia harmadik része az 1990-ben publikált Kaddis a meg nem született gyermekért, amelyben újra megjelenik a főszereplő Köves György, és elmondja kaddisát (imáját) a gyerekért, akit nem hajlandó a világra nemzeni, arra a világra, amely megengedte Auschwitzot. A trilógiában, miként más műveiben is, a kelet-európai történelem és társadalom csapdáiba szorított, kiszolgáltatott ember sorsát elemezte. 1992-ben megjelent Gályanapló című kötete szépirodalmi formában megírt napló az 1961—1991 közti évekről. Az 1997-es Valaki más: a változás krónikája ezt a belső monológot folytatja az 1991 és 1995 között vezetett jegyzetek formájában. Előadásokat és esszéket tartalmaznak A holocaust mint kultúra (1993), A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt (1998) és A száműzött nyelv (2001) című kötetei. A Sorstalanság-trilógia folytatásaként 2003 szeptemberében látott napvilágot a Felszámolás című regény, amely a rendszerváltozás utáni budapesti értelmiségről ad képet. A 2006-ban kiadott K. dosszié című önéletrajzi dialógusregény az író életéről, szüleiről, (Képarchívum) szerelmeiről, pályájáról, a szellemi szabadság kivívásáról, valamint arról szól, hogyan függ össze saját élete hőseinek sorsával, az élet az irodalommal. A 2014-es esztendő termése A végső kocsma című kötet, amely a maga nemében páratlan vállalkozást: a 2001 és 2009 között írt. naplófeljegyzések és szépirodalmi vázlatok, töredékek egy megíratlan regény különös és fájó történetét idézik meg. 2016-ban a Magvető Kiadó A néző címmel jelentetett meg válogatást az 1991 és 2001 között írt feljegyzéseiből. Számos más elismerés mellett 1989-ben megkapta a József Attiladíjat, 1997-ben aKossuth-díjat, 2001 - ben a német Becsületrendet, 2003- ban pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét. 2002-ben neki ítélték az irodalmi Nobel-díjat azon munkásságáért, „amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”. Kertész Imre felváltva élt Budapesten és Berlinben, németből ültette át magyar nyelvre Freud, Hoffmannstahl, Nietzsche, Canetti és Wittgenstein műveit. 2009-ben Parkinsonkórt diagnosztizáltak nála, 2016. március 31-én hunyt el Budapesten. 2012-ben a Berlini Művészeti Akadémián archívumot hoztak létre munkásságának dokumentumaiból, többek között itt őrzik a Sorstalanság, A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért és a K. dosszié kéziratát, továbbá az író 1961 óta vezetett naplóit és 1988 óta keletkezett levelezését. 2017-ben Budapesten létrejött a Kertész Imre Intézet, amely az író máshol el nem helyezett hagyatékának gondozója. Tegnap pedig felavatták az író és felesége, Kertész Magda közös síremlékét a Fiumei úti sírkertben. „Kertész Imre számára az autentikus létezés egyetlen lehetséges formája az írás lett. Történetek elmondása, miközben tudta, történetei elmondhatatlanok, és maga az írás is képtelen vállalkozás. Ez a paradoxon szinte mindegyik művének kiindulási pontja, ám a kész mű ennek az önellentmondásnak a cáfolata is egyben” - mondta a síremlék felavatásán Hafher Zoltán irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet igazgatója. „Kertész Imre kívülállásával nem kis árat fizetett, de a legsúlyosabb történelmi időkben is szabad maradt, s könyvei ebben a szabadságban fogantak. Emiatt lehetnek érvényesek ma is” - fogalmazott Hafher Zoltán. (MTI, juk) Bizalomerősítés irodalommal RÖVIDEN „Új" dal George Michaeltől London. Egy mindeddig kiadatlan George Michael-dal jelent meg a héten This Is How (We Want You to Get High) címmel. A felvételt 2012-ben, az énekes utolsó stúdiómunkája során rögzítették, most egy szöveges videó kíséretével adták ki, és a Múlt karácsony (Last Christmas) című angol - amerikai romatikus filmvígjáték végefőcímdalaként is felcsendül. A filmet Nagy-Britanniában már jövő péntektől vetítik, nálunk november 28-tól lesz látható a mozikban. Az új dal szövegét is George Michael írta, társadalmi problémákat feszeget benne a rá jellemző önostorozással és csavaros humorral. A film az ő egyik leghíresebb szerzeményéről kapta a címét, és tizenkét szólódalát, valamint három Whaml-számot használtak fel benne. A 2016 decemberében, 53 évesen elhunyt George Michael minden idők egyik legsikeresebb popénekese volt. A Wham! duó tagjaként, majd szólóban dolgozott, mintegy 120 millió albumot adott el, hét dala vezette a brit slágerlistát. (MTI, juk) Domingo lemondta tokiói fellópósót Tokio. Jövő áprilisban Plácido Domingo is fellépett volna egy, a 2020-as olimpiát népszerűsítő tokiói kulturális fesztiválon, ám a spanyol sztártenor tegnap váratlanul lemondta a koncertet. A rendezvényszervezőkhöz eljuttatott rövid közleményében a projekt komplexitására hivatkozott, ők pedig elfogadták döntését. Miután a közelmúltban tizenegy nő is szexuális zaklatással vádolta meg Domingót, számos operaház és zenekar is visszavonta meghívását. Szeptemberben Domingo bejelentette,hogy mindaddig nem lép fel a legendás New York-i Metropolitan operaházban, amíg nem sikerül tisztáznia magát a vádak alól. Pár nappal később lemondott a Los Angeles-i Opera vezetéséről is, ahol tizenhat éven át töltötte be az igazgatói posztot. „Az ellenem megfogalmazott vádak sajnálatos módon olyan légkört teremtettek, amelyben az intézményt, amelyet annyira szeretek, nem vezethetem tovább” - írta közleményében a 78 éves Plácido Domingo. (MTI) JUHÁSZ KATALIN A vasárnap estig tartó Bibliotéka könyvvásár Szlovákia legnagyobb könyves rendezvénye. Idén Magyarországa díszvendég, ami a szervezők szerint sokat lendíthet a kát ország viszonyán. „Minden könyv mi magunk vagyunk, ugyanis minden könyv megmutatja, hogyan élünk mi magyarok, hogyan élnek szlovák barátaink, hogyan élünk itt Közép-Európában és mit gondolunk fontosnak” - mondta az Inchebában berendezett magyar stand megnyitóján Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára. Szerinte a magyarok és a szlovákok hasonlóan gondolkodnak Európa jövőjét illetően, ezért a kulturális kapcsolatok nagyon fontosak. Molnár Imre, a magyar díszvendégség programjait szervező Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója elmondta, hogy a Bibliotékára időzített több mint húsz fordításkötet mellett még idén további tíz magyar alkotásjelenik meg szlovákul. „A Bibliotéka négy napja hamar elszalad, ám utána ezek a könyvek megkezdik a maguk életét. Alkalmat adnak arra, hogy magyar szerzők és szlovák olvasók találkozzanak egymással”. Molnár Imre szerint a kölcsönös bizalmatlanság a legnagyobb probléma, és a fordításkötetek a két nép közötti bizalomerősítési folyamat segítői lehetnek. A hétvége programkínálata is rendkívül gazdag. Az Inchebában találkozhatnak az olvasók Zoltán Gáborral, Dragomán Györggyel és Szabó T. Annával, a Lumiére moziban levetítik a Napszállta című filmet, ma este pedig két monodrámát is láthat a közönség. A Malá scénában 18 órától az Örkény Színház vendégeskedik a Daniela Kapitánová művéből készült Pionírszívvel, a GUnaGU Színházban pedig 19.30-tól Varga Anikó adja elő szlovák nyelven Háy János: A halottember című drámáját. Ez után az előadás után közönségtalálkozó lesz a színésznővel, a szerzővel és Deák Renáta műfordítóval. A holnapi nap fénypontja a 20 órakor kezdődő Rájátszás-koncert az MMC klubban, ahol sztárzenészek és sztárírók együtt csapnak a húrok közé. Magyarország első irodalmi Nobel-dfjasa
