Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)

2019-11-09 / 261. szám

6 I KÜLFÖLD 2019. november 9.1 www.ujszo.com Változatlan hispán patthelyzet Spanyolország vasárnap már a negyedik parlamenti választását tartja négy éven belül Még a kocsmákban is nézték a spanyol pártelnökök egyetlen tévévitáját (tasr/ap) RÖVIDEN Pénzbüntetést fizet Donald Trump Washington. Donald Trump amerikai elnök peren kívüli egyezség keretében kétmillió dolláros büntetés megfizetésé­ben állapodott meg a New York- i ügyészséggel, mert az alapít­ványát 2016-ban magáncélokra használta. Letitia James fő­ügyész tavaly júniusban pert in­dított a Donald J. Trump Ala­pítvány ellen. Azzal vádolták meg a jótékonysági szervezetet, hogy a pénzét nem az adómen­tességet élvező jótékonykodás­ra, hanem Trump személyes, nemegyszer politikai céljaira használta fel. Trump szerint nem találtak többet, mint egy „hihe­tetlenül hatékonyan működő, emberbarát intézményt, némi technikai hibával”. (MTI) Több tüntetőt is lelőttek Irakban Bagdad. Az iraki biztonsági erők legkevesebb hat kormány­­ellenes tüntetőt lőttek le Bag­dadban, és a déli Bászrában is lelőttek négy demonstrálót, mi­közben szétoszlattak egy forga­lomblokkoló ülősztrájkot - kö­zölte a rendőrség és egészség­­ügyi források. Többtucatnyi ember megsebesült mindkét he­lyen. Dél-Irak más városaiban is voltak tüntetések. Irakban októ­ber eleje óta folynak a tiltakozá­sok, amelyekben már több mint 270-en vesztették életüket, a se­besültek száma pedig megha­ladta all ezret. (MTI) Szíriái kurdokó lesz az olajbevótel Washington. Azészakkelet­­szíriai olajmezőkből származó bevételeket a Szíriái Demokra­tikus Erők (SDF) nevű kurd haderő kapja, nem az Egyesült Államok - közölte Jonathan Hoffman, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője. Mark Esper amerikai védelmi minisz­ter október végén jelentette be, hogy az USA megerősíti szíriai jelenlétét az olajmezők védelme érdekében. Donald Trump amerikai elnök akkor felvetette, hogy amerikai olajvállalatok vehetnék át a jelenleg az SDF ellenőrzése alatt álló lelőhelyek üzemeltetését. (MTI) Holnap romániai elnökválasztás Bukarest. Mérsékelt érdeklődés közepette - két nappal a hazai választókörök megnyitása előtt— megkezdődött a romániai el­nökválasztás pénteken a külföldi választókörzetekben. A külföldi voksolás megkönnyítését célzó, idén nyáron elfogadott törvény értelmében a külföldön tartóz­kodó románok nemcsak a bel­földi voksolásra kijelölt novem­ber 10-i napon, hanem az azt megelőző pénteken is, szomba­ton is leadhatják voksukat. A ro­mániai elnökválasztáson a vok­solásra jogosult csaknem 19 millió nagykorú román polgár eldönti, ki legyen az ország el­nöke a következő öt évben. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Madrid. Spanyolország holnap negyedik parlamenti választá­sát tartja négy éven belül, amelynek tátja, hogy sikerül-e feloldani a belpolitikai patt­helyzetet és kormányt alakí­tani. A felmérések szerint arra lehet számítani, hogy a szava­zás lezajlása után sem lesz könnyebb a kormányalakítás, mart egy párt sem szerez önálló kormányalakításhoz szükséges abszolút többséget a parlamentben. A parlamenti többséget nem lehet­ne elérni csak a baloldali vagy csak a jobboldali pártok esetleges együtt­működésével sem. A felmérések azt mutatják: ahogy a legutóbbi, áprilisi választáson, most is a Spanyol Szo­cialista Munkáspárt (PSOE) nyerhet, de tavasszal szerzett mandátumaihoz képest gyengébb vagy legfeljebb azonos eredménnyel. A spanyol po-Washington. Az USA egyes or­szágoktól eltérően nem fejleszt hi­­perszonikus nukleáris fegyvereket - jelentette ki az energiaügyi minisz­térium államtitkára, Lisa Gordon- Hagerty, aki egyben az energetikai tárca mellett működő atombiztonsági hivatal (NNSA) vezetője. Más fegy­verprogramokat tanulmányoznak, amelyek célja, hogy mit lehet tenni az ilyen eszközök ellen a légvédelem te­rületén. Arra a kérdésre, hogy vajon az USA nem folytat-e kutatásokat az ilyen fegyverzetek megteremtése te­rületén, azt felelte, a kutatás más do­log. Számukra egyelőre nem adtak ilyen felsőbb utasítást. Az USA ko­rábban, az 1980-as években tanulmá­nyozta ezt a kérdést, de jelenleg nem folyik ilyen kutatás. Az amerikai ha­dászati nukleáris fegyverarzenál korszerűsítésének menetét kommen­tálva Gordon-Hagerty megerősítette, a rábízott hivatalnál már megtörtént, Az autoriter rendszerek nem maradnak fenn örök időkre, de a szabadság megmaradására sincs soha garancia - hangsú­lyozta Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Berlinben a német fővárost évtizedekig kettéosztó fal ledöntésének 30. évfordulója alkalmából elmondott beszédében. Berlin. Mike Pompeo felidézte, hogy Erich Honecker néhai keletné­met pártvezető 1989. január 19-én - egy nappal George Bush amerikai el­nök beiktatása előtt - azt jósolta, hogy a berlini fal 100 év múlva is áll majd. Azonban Honecker jóslata után csu­pán 294 nappal „a német bátorság” mégis ledöntötte a falat, aminek leg­főbb tanulsága, hogy a tekintélyelvű rendszerek nem tartanak örökké. Vi­szont a szabadságra sincs garancia, ezt mutatja például, hogy Oroszor­szágot „egy volt KGB-tiszt” vezeti, akinek tevékenységre révén meg­gyilkolnak ellenzékieket és a hadse­litikai elemzők úgy vélik, hogy ha a választás végeredménye az előrejel­zéseknek megfelelően alakul, akkor a pártoknak meg kell barátkozniuk egy esetleges nagykoalíció gondolatával, amit egyelőre elutasítanak. Spanyol­­országban még sosem volt példa nagykoalícióra, ahogy koalíciós kor­mányra sem. Csakhogy a politikai paletta egyre töredezettebb, egyre több párt van jelen nagyobb támoga­tottsággal, miközben a döntéshoza­talhoz szükséges abszolút többség megszerzésének esélye egyre kisebb, így a választási győzelem nem jelenti automatikusan az irányítás megszer­zését. Ez a helyzet vezetett ahhoz, hogy április után most novemberben megismételjék a választást. A mai, elmélkedés napjának neve­zett kampánycsendet követően a sza­vazóhelyiségek vasárnap 9 órától 20 óráig lesznek nyitva az ország 8131 településén és városában. A 34,8 mil­lió választásra jogosult 350 alsóházi (kongresszus) és 208 felsőházi (sze­nátus) képviselői hely sorsáról dönt­het. A választás zavartalan lebonyo­titkosan kezelt mennyiségben a kis hatóerejű W76-2 nukleáris robbanó­töltetek modernizálása, amelyek ren­deltetése, hogy a tengeri állomásoz­­tatású ballisztikus rakétákra szerel­jék. Ezen kívül az amerikai kormány szakértői a továbbiakban nem látnak „nagyobb problémát” a B61-12 jelű amerikai atombombák korszerű­sítésének megvalósításában. Az NNSA véleménye szerint ez utóbbi program megvalósításában nem kell alapvető változtatásokat eszközölni - mondta az energiaügyi minisztérium államtitkára. Orosz források szerint az Egyesült Álla­mok a B61-es atombombákat átala­kítja B61-12-esekre, a modernizálás költsége 8,4 milliárd dollár. A B61- 12-esek pusztító ereje mintegy 50 ki­­lotonna TNT-vel lesz egyenértékű. Ez a Hirosimára 1945-ben ledobott atombomba pusztító erejének több mint háromszorosa. (MTI) reg bevonul szomszédos államokba. Megemlítette, 1989-ben hazája had­seregének katonájaként az akkori Nyugat-Németországban szolgált, és az volt a meggyőződése, hogy egy olyan igazságtalan és elnyomó rend­szer, mint a határ túloldalán működő Német Demokratikus Köztársaság lítása érdekben Katalóniában meg­erősítették a biztonságot, a belügy több ezer rendfenntartót csoportosí­tott át az ország más területeiről. A hatóságok rendbontásoktól tartanak, mert Katalóniában három hete folya­matosak a tüntetések, és a hétvégére is megmozdulások várhatók. A kata-Brüsszel. November 14-én hall­gatják meg az új francia, magyar és román biztosjelöltet az Európai Parlamentben (EP), amennyiben sikerrel veszik az első akadályt, és a jogi szakbizottság két nappal ko­rábban nem állapít meg esetükben összeférhetetlenségeket - közölte a képviselő-testület szóvivője. Jau­­me Duch arról számolt be, hogy az EP jogi bizottsága, amely a buda­pesti és a bukaresti kormány első jelöltjét is elutasította, kedden ül össze, hogy megvizsgálja a három új megnevezett, a francia Thierry Breton, a magyar V árhelyi Olivér és a román Adina Valean pénzügyi ér­dekeltségeit, illetve esetleges összeférhetetlenségeit. Ha mindhárman szabad utat kap­nak, s ez a legtöbbek szerint valószínű, akkor ezután következ­nek csütörtökön a meghallgatások a nekik szánt portfoliókkal foglalko­(NDK) nem tarthat örökké. Azt vi­szont senki sem tudta, hogy mikor lesz vége a megosztottságnak, így amikor 1989 októberében új állomáshelyre vezényelték, fogalma sem volt arról, hogy néhány hét múlva ledöntik a berlini falat - mondta Pompeo. A német egység jelentős részben Ián krízis a választási kampány fő té­mája. A jobboldali ellenzéki pártok gyengekezűséggel vádolják a szoci­alista ügyvezető kormányt. A kon­zervatív Néppárt (PP) szerint ha a szavazás nem lesz zavartalan Kata­lóniában, azért Pedro Sánchez ügy­vezető kormányfő lesz a felelős. zó EP-szakbizottságokban - ezen bukott el az első francia biztosjelölt -, itt bizonyítaniuk kell rátermett­ségüket és szakmai felkészültségü­ket. Ajelöltek alkalmasságát 3 órás kérdezz-felelek során próbálják felmérni. Az érintettek 15 perces bevezetőit követi 25 kérdés a kép­viselők részéről. Az EP házbizott­ságaként működő úgynevezett El­nökök Értekezlete november 19-én áttekinti a bizottsági értékeléseket és ajánlásokat, majd hivatalosan is lezárja a meghallgatásokat. Az Ur­sula von der Leyen vezette új Eu­rópai Bizottság november elsején lépett volna hivatalba, azonban ezt el kellett halasztani. A jelenlegi cél december elseje, bár vannak, akik szerint ez sem tartható, különösen az után, hogy a megválasztott elnök felkérte a kiválásra készülő Egye­sült Királyság kormányfőjét, hogy nevezze meg ő is ajelöltjét. (MTI) az Egyesült Államoknak köszönhe­tő -jelentette ki Heiko Maas német külügyminiszter a berlini fal lebon­tásának 30. évfordulója alkalmából tartott lipcsei rendezvényen. „Az Egyesült Államok vezető szerepe nélkül nem lett volna újraegyesítés” - hangoztatta a tárcavezető . A ber­lini fal leomlása mérföldkő a világ­­politika számára és egyben egy új fe­jezet kezdete az európai kontinensen -nyilatkozta Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság ügyvivő elnöke. A berlini fal a Nyugat-Berlint kö­rülvevő határépítmény volt Kelet- Berlin és az NDK területén. Az 1961 - tői 1989-ig álló 155 km-es fal a hi­degháború alatt a kettéosztott Ber­lin, Európa megosztottsága és az el­nyomás egyik szimbólumává vált. A keletnémetek 1989. november 9-én jelentették be, hogy a határ azonnali hatállyal megnyílik, aminek követ­keztében a város keleti és nyugati fe­lét elválasztó fal végleg ledőlt. így ez a nap lett a jelképe annak, hogy Eu­rópa megosztottsága véget ért. (MTI) Amerikai fegyverfejlesztés Biztosjelöltek tesztelése A ma 30 éve ledöntött berlini falra emlékeztek Mike Pompeo és Angela Merkel a berlini fal maradványa előtt (TASR/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom