Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-08 / 260. szám
6 I KÜLFÖLD 2019. november 8.1 www.ujszo.com A török elnök bevette a várat Budapest Blokádja Erdogan ellen címmel megmozdulások sorát tartották Budapesten Törököt fogott. Orbán Viktor kormányfő RecepTayyip Erdogan elnökkel. (MTI) RÖVIDEN Elhunyt az utolsó közös kormányfőnk Prága. Hetvennyolc éves korában Prágában elhunyt Jan Strásky, Csehszlovákia utolsó kormányfője. Strásky az 1989-es rendszerváltásig a csehszlovák állami bank hivatalnokaként dolgozott, és a szintén a pénzügyben dolgozó Václav Klaus baráti köréhez tartozott. Az 1992. júniusi csehszlovákiai parlamenti választás után, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a szövetségi állam rövidesen szétesik, s létrejön az önálló cseh és szlovák állam, Strásky elfogadta a csehszlovák kormányfői posztot. Václav Havel államfő lemondása után pedig fél évig formálisan ő látta el a köztársasági elnök teendőit is. (MTI) Harminc óv börtön a lázadóvezérnek Hága. Harminc év börtönbüntetésre ítélte Bosco Ntaganda egykori kongói lázadóvezért háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC). A Terminátor gúnynéven is ismert férfit az ellene felhozott mind a 18 vádpontban bűnösnek találták, egyebek mellett gyilkosságok, etnikai alapú üldözés, nemi erőszak, szexrabszolgaságra kényszerítés és gyerekkatonák toborzása miatt. Ez a leghoszszabb börtönbüntetés, amelyet az ICC valaha kiszabott. (MTI) Kína és az USA: a vámháború vége? Peking. Az Egyesült Államok és Kína megállapodott abban, hogy a kétoldalú kereskedelmi tárgyalások előrehaladásával párhuzamosan megszüntetik az egymás termékeire korábban bevezetett pótvámokat - közölte a kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője. A felek megállapodása szerint a tárgyalásokon elért eredmények függvényében szakaszosan törlik el a megemelt vámokat. A várakozások szerint a kidolgozás alatt álló és pár héten belül aláírandó első részmegállapodásban az USA vállalja, hogy december 15-én mégsem vezeti be a 156 milliárd dollár értékű kínai importcikkekre, köztük mobiltelefonokra, laptopokra és játékokra, megígért 10 százalékos pótvámot. (MTI) Kurd harcosok estek el Szíriában Damaszkusz. Mintegy 30 kurd harcos és Törökországgal szövetséges lázadó halt meg az észak-szíriai Rákká tartományban fellángolt harcokban - jelentette a szíriai háború fejleményeit nyomon követő szervezet. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja szerint a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) 305 harcosa, a török támogatású lázadók 353 fegyverese és a szíriai kormányerők 24 katonája esett el azóta, hogy Törökország október 9-én átfogó offenzívát indított a kurdok által ellenőrzött északszíriai térség elfoglalására. (MTI) KÓSAANDRÁS Budapest. Külföldi vezető látogatása ellen ennyien még nem tüntettek, mint tegnap Budapesten Reeep Tayyip Erdogan török elnök miatt. „Európában egyedül a magyar kormány volt az, amely nemcsak nyíltan támogatja a törökök háborúját, de vendégül is látja a török elnököt azzal egy időben, hogy annak parancsára ártatlanokat bombáznak” - ezzel a közleménnyel hirdetett meg 16 civil szervezet „Budapest Blokádja Erdogan ellen” címmel demonstrációt Reeep Tayyip Erdogan török elnök látogatására. Összességében ezres nagyságrendű tiltakozó vett részt a különböző megmozdulásokon. A szervezők szerint „Magyarország népe is megdöbbenéssel figyelte, ahogy pár hete Erdogan utasítására a török hadsereg és Szíriában tevékenykedő iszlamista csatlósai megtámadták Szíria északiészakkeleti autonóm, kurdok és más népek lakta régióját, Rojavát”, amely Bagdad. Az iraki biztonsági erők tegnap éles lőszerrel oszlattak fel egy kormányellenes tüntetést Bagdadban, legalább 4 tüntető életét vesztette, további 35-en pedig megsebesültek. A demonstrációk Bagdad belvárosában, a Mártírok hídjánál torkolltak erőszakba, és a biztonsági erők éles lőszert vetettek be. A korábban szétszéledt tüntetők ismét gyülekeztek Irak déli részén, a Míszán iraki állami olajtársaság mezői felé vezető utakon, alig néhány órával az után, hogy újraindult az olajkitermelés, amelyet több mint egy hét óta akadályoztak a demonstrációk. A többtucatnyi tiltakozó egy időre megállította a finomító felé tartó olajszállító tartálykocsikat is, ez pedig egy időre fennakadást okozott a dél-iraki Zíkár tartomány több részében. Emellett ismét tiltakozá-Megerősítik a biztonságot Katalóniában a hétvégi parlamenti választás zavartalan lebonyolítása érdekében, ezért a belügyminisztérium szerdán megkezdte a rendfenntartók átcsoportosítását az ország más területeiről. Madrid/Barcelona. A spanyol csendőrség és rendőrség jelenlétét összesen 4500 fővel növelik meg az autonóm közösségben. A katalán rendőrséggel közösen már szombattól felügyelik a vasárnapi szavazásra kijelölt 2700 szavazóhelyiséget. A hatóságok tartanak az esetleges rendbontásoktól, mert Katalóniában három hete folyamatosak a tüntetések, és a hétvégére is megmozdulások várhatók. Szombat délután, a hivatalosan elmélkedés napjának nevezett kampánycsend idejére a Demokrácia Cunami nevű, internetes közösségi oldalakon mozgósító katalán függetlenségi csoport hívja utcára az embereket. Mint fogalmaza nemzetközi közösség támogatásával legyőzte az Iszlám Államot. A Momentum aktivistái több forgalmas budapesti út mentén a török hadműveletek civil áldozatait ábrázoló fotót emeltek a magasba „Gyerekgyilkos Erdogan” felirattal és „Erdogan Háborús Bűnös” feliratú matricákat ragasztgattak, a DK szintén megölt, megcsonkított, sebesült gyerekeket ábrázoló plakátokat akart feltenni több villanyoszlopra, de ezt a rendőrség megakadályozta. A kurdok elleni akció miatt Erdogan éles nemzetközi bírálatokat kapott, az EU fegyverembargót is hirdetett ellene - ehhez képest Orbán Viktor és Szijjártó Péter nyíltan támogatta a hadműveleteket, „magyar érdeknek” nevezve azokat. Szijjártó külügyminiszter szerint arra sincs semmi ok, hogy bármilyen kapcsolatot felülvizsgáljanak. Erdogan alapítványa Maarif Általános Iskola néven Budapesten még egy oktatási intézményt is megnyitott, ahol többek között a Koránt is tanítják majd. Szél Bernadett független képviselő emiatt kérdést is intézett Pintér Sándor belügyminiszterhez, azt tudások voltak Umm Kaszrban, az ország egyetlen mélyvizű kikötővárosában is. Az iraki hadsereg közzétett adatai szerint a tiltakozóhullám eddig több mint hatmilliárd dolláros kárt okozott Iraknak. Irakban október eleje óta folynak a tiltakozások, amelyekben már több mint 260-an vesztették életüket, a sebesültek száma pedig meghaladta a 1 1 ezret. A rohamrendőrök a demonstrációk feloszlatására a többi közt könnygázt és éles lőszert is bevetnek. A tüntetők a mindent átható korrupció és a munkanélküliség ellen tiltakoznak, a kormány lemondását követelik, az utóbbi napokban pedig a szomszédos Irán ellen fordultak, tiltakozva a teheráni rezsim beavatkozása ellen az iraki belpolitikába és a Teheránhoz köthető nagyhatalmú síita milíciák tevékenysége ellen. (MTI) tak, ezen a napon az államot akarják elmélkedésre késztetni, valamint emlékeztetni arra, hogy nem korlátozhatjaavéleményszabadságot, sem a szabad gyülekezés és a tüntetés jogát. Katalóniában azután kezdődtek a demonstrációk, hogy a spanyol legfelsőbb bíróság október 14-én kilenc kolva, nem jelent-e ez nemzetbiztonsági kockázatot. Erdogan elnöki konvoja először a Sándor palotába ment, ahol Áder János fogadta az elnököt. Ezután következett a találkozó Orbán Viktorral. A konvoj útvonalán, az Andrássy úton a lakókat a saját házaikból sem engedték ki, többször lezárták az 1-es metrót is. A tüntetők az Oktogonnál gyülekeztek, női aktivisták, egy Budapesten élő kurd lány Santiago do Chile. Megemelte a minimálbért Sebastián Pinera chilei elnök, hogy így próbálja meg lecsillapítani a kedélyeket a délamerikai országban, ahol több mint két hete zajlanak tüntetések a társadalmi egyenlőtlenségek miatt. A chilei államfő aláírta a törvénytervezetet annak a támogatásnak a bevezetéséről, amely havi 350 ezer chilei pesóra (kb. 440 euró) növeli a teljes munkaidőben dolgozók minimálbérét. Az intézkedést, amelyben mintegy 540 ezer munkavállaló részesül, a kongresszusnak még jóvá kell hagynia. A minimálbér jelenleg 301 ezer chilei peso. A chilei tüntetési hullámot a fővárosi metrójegyek árának emelése váltotta ki. Ezt ugyan visszavonták, ám a kezdeti demonstrációk felszították az elégedetlenséget az alacsony katalán függetlenségi politikust ítélt 9 és 13 év közötti börtönbüntetésekre. A spanyol miniszterelnökjelölteknek az újabb parlamenti választás alig egyhetes kampányának egyetlen élő televíziós vitájában arra kellett választ adniuk: miként oldanák fel azt a belpolitikai patthelyzemondott beszédet, majd átvonultak a Nyugati pályaudvar felé a Margit hídon át a Széli Kálmán térre. A tömeg azt skandálta, hogy „Terrorista Erdogan!”, de lehetett hallani „gy ermekgy ilkos j ön a Várba, B.. ,uk ki a bús p...ba!” rigmusokat is. A Széli Kálmán téren ismét beszédek következtek, majd a tüntetők a Várba, a Szentháromság térre mentek. Erdogan azonban ekkor már nem volta Várban... nyugdíjak és fizetések, valamint az áram-, a gázszolgáltatás, az egyetemi oktatás és az egészségügyi ellátás magas térítési díjai miatt. A gyakran zavargásokba torkolló tüntetések nagy pusztításokhoz vezettek, és 20 ember halálát okozták. Bár a számok szintjén rendben van a gazdaság, a társadalom alsó rétegei magára vannak hagyva, egyre durvább a leszakadás. 2000- ben a társadalom leggazdagabb 20%-a a hazai össztermék (GDP) 61%-ára rúgó összjövedelmet könyvelhetett el, míg a legszegényebb 20% esetén ez csak 3,3% volt. Az európai normákhoz mérve a chileiek 27%-a szegénynek számít. Az említett jegyáremelést egy 10%-os villanyáremelés előzte meg, ezek a legszegényebbeket érintik a legérzékenyebben. (MTI, ú) tét, hogy önállóan egyik politikai erőnek sincs kormányzóképes támogatottsága, s ez a helyzet ráadásul a választás után is fennmaradhat. Pablo Iglesias, az Együtt Képesek Vagyunk (Unidas Podemos) radikális baloldali pártszövetség vezetője szerint a választók azt várják, hogy hagyják maguk mögött nézeteltéréseiket a Spanyol Szocialista Munkáspárttal (PSOE) és alkossanak közösen egy progresszív baloldali kormányt. Pedro Sánchez ügyvezető kormányfő, a PSOE főtitkára arra tett javaslatot, hogy a legtöbb szavazatot szerző pártot mindenképp engedje kormányozni a többi formáció. Pablo Casado, a konzervatív Néppárt (PP) elnöke arról beszélt, hogy a megoldás az, ha az emberek a változásra, azaz rájuk szavaznak. Santiago Abascal, a VOX radikális jobboldali párt elnöke szerint Katalóniában valójában évtizedek óta tart a nacionalista „puccs”. A legutolsó közvélemény-kutatások 30% fölé tették a bizonytalan szavazók arányát. (MTI) Irak: egyre több a halott Békétlenség Chilében Jóval több rendőr Katalóniában a választás előtt A szabadságvágyó katalánok még a spanyol király képét is elégetik (TASR/ap)
