Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-30 / 253. szám

141 DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 2019. október 30. lwww.ujszo.com Emelkedni fog a szemétdíj Gútán BORKA ROLAND Hamarosan kezelhetetlenné válhat a hulladékgazdálkodás, mert jelentős összeget emészt fel a városi költségvetésből. Az önkormányzat többlépcsős folyamatban gondolkodik, a szemétdíj emelése elkerülhetetlen. PPiEl Művileg tartották alacsonyan a szemétdíjat Gútán - ez derült ki a he­lyi képviselő-testület legutóbbi ülé­sén, ahol a hulladékgazdálkodás elemzéséről és észszerűsítéséről ta­nácskoztak. Finta Zoltán (MKP) hi­vatalvezető elmondta, a kommuná­lis, válogatott, valamint nagy térfo­gatú, illetve zöldhulladék elszállítá­sát a Gúta Service járulékos vállalat intézi. Nem csökken a hulladék A kommunális hulladék mintegy negyven százalékát a zöldhulladék alkotja. A város bekapcsolódott a biológiailag lebomló hulladék ke­zelési projektjébe, erre mintegy egymillió eurót merítettek az uniós alapokból. „Abban bíztunk, hogy legalább 40-50 százalékkal csök­ken a kommunális hulladék mennyisége. Ezt azonban még nem értük el. Őt hónap telt el, az elsőd­leges eredmények derűlátásra ad­nak okot, a kezdeti 30-40 tonnáról 60-70 tonnára tornáztuk fel a zöld­hulladék mennyiségét, viszont a kommunális hulladékét nem sike­rült negyven százalék alá csökken­teni. Minél több szemetet terme­lünk, annál többe kerül a kezelése” - fogalmazott a hivatalvezető. Hozzáfűzte, éves szinten a gútaiak fejenként több mint ötszáz kiló hul­ladékot termelnek, ami négytagú családnál két tonna. A válogatott hulladék gyűjtése j ól halad, az eredményesebb szelektá­lásért a város korszerűsítené a vá­logatást. Új nagy kapacitású sajtó-Érezzék VATAŐŐIN PÉTER Hetven óve indult útjára a ma­gyar oktatás Szentpáteren - ez volt a 16. Kossányi-hát egyik kulcsmotívuma. A közössági álét ápolásával ás több praktikus megoldás­sal igyekszik fenntartható pályán működtetni a Kossányi József Alapiskolát ás Óvodát annak vezetáse. kW 4.'» J*I4;1 Másfél évtized alatt, 2003 óta fo­lyamatosan bővült a Kossányi-hét programja. Idén 17 különálló ren­dezvényből állt, és a partneriskolák­kal együtt több száz diákot láttak vendégül Szentpéteren. Bukovszky János igazgató szerint a szervezés óriási pluszmunkát jelent, de megéri az erőbefektetés. Mint mondja, fő céljuk, hogy a diákok és a szülők is magukénak érezzék a tanintéz­ményt, emellett pedig fontos fenn­tartani kapcsolathálózatot más isko­lákkal. A programsorozatot pályá­zatokból finanszírozzák, mind szlo­vákiai, mind magyarországi forrá­sokból. Rendezvényeik szinte már magukénak az iskolát Még nem tudni, mennyivel, de emelkedni fog a szemétdíj Gútán lót vásárolna, komfortosabbá tenné a dolgozók munkáját. „Emellett a város tájékoztatófüzetet adott ki, amit 3500 háztartásba juttatott el, digitális változata megtalálható a város, illetve a Gúta Service olda­lán” - fogalmazott Finta Zoltán. Tarthatatlan költségek Gúta város és a Gúta Service já­rulékos vállalat kiadásai megköze­lítik 330-340 ezer eurót, a szemét­díjból mintegy 190 ezer euró folyik be, a 160 ezer eurós hiányt a költ­ségvetés más részeiből csoportosít­ják át. A kiadás a 2020-as évben akár 380-400 ezer euróra is rúghat, ami már csaknem 200 ezres városi hoz­zájárulást jelentene. A törvény ér­telmében viszont a szemétdíjból kellene fedezni a költségeket. Hor­váth Árpád (MKP) polgármester tá­jékoztatása szerint az adóbeszedés Gútán mintegy 95 százalékot tesz ki. Emelkedik a szemétdíj Hogy a hulladékgazdálkodás fenntartható és kiegyensúlyozott legyen, emelni kell a lakosok adó­terhét. így jövőre biztosan emel­kedni fog a szemétdíj, mely most egy főre évi 19,40 euró. Ha ki­egyenlített hulladékgazdálkodásra akarnak törekedni, akkor a mintegy 10 800 lakost figyelembe véve 35 euróra kellene megemelni a sze­métdíjat. Ilyen mértékű emelést azonban egyetlen képviselő sem tá­mogat. Az emelés mértékéről ké­sőbb döntenek. Többet kell szelektálni Gúta a hulladékgazdálkodásban akkor lesz hatékonyabb, ha eléri, hogy a lakosok minél többet szelek­táljanak. „Minél több hulladékot vá­logatunk, annál kevesebbet kell el­szállítani az STKO N-14 Neded Rt. telepére, amiért harmincszázalékos (A szerző felvétele) részvényesként kedvezményesen is sok pénzt fizet a város. Tavaly egy euróval emelkedett a negyedi hul­ladéktelep lerakási díja, idén nyá­ron négy euróval megemelték” - fo­galmazott Horváth Árpád polgár­­mester. Gúta 2017-ben és 2018-ban nagy­jából 3900 tonna hulladékot hagyott a negyedi telepen, idén körülbelül 3500 tonna lesz, jövőre pedig 3480 tonna lehet. Ennek költsége a Gúta Service kimutatása szerint az előző években több mint 120 ezer eurót tett ki, és a prognózis már közel 140 ezer eurós tétellel számol. Több az alkalmazott A társaság korábban hét alkalma­zottat foglalkoztatott, ám az idén nyáron kinevezett Jancsó István - aki korábban MKP-sként Negyed pol­gármestere volt - igazgató vezeté­sével immár nyolcán dolgoznak, s a bérköltségek is emelkedtek. Ferencz László független képviselő fejőste­hénnek nevezte a társaságot, mivel Jancsó színre lépése plusz húszezer eurós költséget jelent, és úgy véli, a nem megválasztott polgármesteije­­löltnek kellett egy „zsíros állás”. Éppen Jancsó kinevezését tartja visszásnak Forgács Attila független képviselő is, aki kifejtette, milyen gútai érdeket képviselt az alpolgár­mester mint igazgatótanácsi tag az 1999-ben üzembe helyezett STKO N-14 Neded Részvénytársaságban, ha emelkedtek a költségek. Szerinte fontolóra kellene venni, hogy emiatt visszahívják a város képviseletét. Koczkás Beáta (MKP) alpolgár­mester, a város képviselője elmond­ta, nem ragaszkodik a tisztséghez. Kifejtette, Jancsó kinevezése indo­kolt volt, mivel eddig - míg polgár­­mester volt - ingyen ellátta a társa­ság vezetésével kapcsolatos teendő­ket, kellő rálátása van a helyzetre, megfelelő kapcsolatai vannak. Ugyanakkor nem zárta ki annak le­hetőségét, hogy a jelenlegi negyedi polgármester, Henrieta Selmeczio­­vá (független), ha a közgyűlés is jó­váhagyja, az STKO Neded igazga­tója lehet. Némi vita után a képvise­lők végül elvetették ezt a javaslatot. Forgács második javaslata viszont átment, amely szerint a városi intéz­ményeknek példaként kell elöl járni a szelektív hulladékgyűjtésben. Forró Tibor független képviselő felvetette, meg kellene vizsgálni az STKO Neded Rt.-bői való kilépés jogi lehetőségeit és annak következ­ményeit. Főellenőri jelentést kértek. Lengyel István független képviselő rámutatott, a magánkézben levő hul­ladéktelepek nyereségesek. Horváth Árpád polgármester elmondta, ütemtervet kell kidolgozni, mivel 2022-től visszaválthatók lesznek a műanyag flakonok, s nem tisztázott, hogy ez milyen hatással lesz a hulla­dékgazdálkodásra, valamint a Vág­­sellye és Negyed között tervezett szemétégető is átrendezheti a viszo­nyokat. regionális jelentőségűek, szóljanak akár az egészséges életmódról, a sportról vagy a művelődésről. így például a teljes napon át tartó Kárpát-medencei Összmagyar Di­ákbajnokság és Kossányi Kupa asztalitenisz-tornán 14 iskola 50 di­ákja vett részt. Nagyszabású prog­ram volt a Kossányi József Vers- és Prózamondó Verseny is. A záróren­dezvényen pedig Vadkerti Imre adott koncertet zenésztársaival. Az idei év programjának külön szimbolikus súlyt adott, hogy a jog­­fosztottság évei után kereken 70 éve indult újra a magyar nyelvű oktatás Szentpéteren. Fenntartható működés Az idei tanévben 43 óvodás és 126 diák jár a teljes szervezettségű tan­­intézménybe. Bukovszky János szerint a gyerekek néhány kivételtől eltekintve szentpéteriek. Az iskola igyekszik a legtöbbet kihozni az adott helyzetből. A szentpéteri szlovák alapiskolával például több épületet közösen hasz­nálnak, s noha jogilag két külön in­tézmény, a rezsin mindenképpen ta­karékoskodnak. Az óvodával 2009- ben egyesült az iskola, s az igazgató szerint ennek csak előnyei vannak: „Sokkal nagyobb az átjárhatóság, sokkal szorosabb a kapcsolat a két oktatási intézmény között, mint ko­rábban. Közös rendezvényeink vannak. Amikor pedig az óvoda után a gyerekek idekerülnek az első osz­tályba, már nem teljesen új helyre jönnek. A másik doíog, hogy az is­kola úgy tudja irányítani az óvoda fejlődését, ahogyan az ő szempont­jából megfelelő. Ha meg akaijuk fogni a diákokat, akkor azt már az óvodában meg kell tenni. Olyan óvodát kell létrehoznunk, amelynek jó a színvonala és vonzó a szülők számára. Ha csak akkor igyekez­nénk megszólítani őket, amikor is­kolába iratkoznak, már talán késő lenne.” Mit hoz a jövő? A szlovákiai magyar oktatásügy fölé sötét árnyékként vetül a csök­kenő diáklétszám jelentette problé­mahalmaz. Bukovszky János egye­lőre nem aggódik, úgy látja, 100 di­ákig fenntartható a helyi iskola. A sokat emlegetett iskola-össze­vonások és körzeti iskolák jelentet­te kihívásnak is meg tudnának fe­lelni. „Felszereltségünkkel és a fé­rőhellyel biztosan nem lenne prob­lémánk” - állítja határozottan. El­mondta, nekik is van kisbuszuk, más iskolákhoz hasonlóan ők is tudnának diákokat szerezni a közeli településekről, de ezt nem szeretné meglépni, mert ezzel egy másik is­kolának okoznának kárt. A csökke­nő gyerekszám veszélyére hivat­kozva azonban hozzáteszi: „Lehet, hogy 2-3 év múlva mást fogok mondani. Ha az ember rákénysze­rül, máshogy látja a helyzetet.” Re­méli, ha esetleg eljön az az idő, amikor a magyar nyelvű oktatás fenntarthatósága szempontjából mindenhol körzeti, illetve össze­vont iskolákat kell létrehozni, az igazgatók és a polgármesterek hig­gadt és nyugodt fejjel tudják meg­beszélni a teendőket. A helyi óvodások, iskolások és néptáncosok is szerepeltek (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom