Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-30 / 253. szám

www.ujszo.com | 2019. október 30. I 3 Titkosították a politikai felméréseket SZALAY HAJNALKA Pozsony. Tizennégy napról 50 napra hosszabbodik a közvélemény-kutatásokra vonatkozó moratórium, tehát a parlamenti választás előtt majdnem kát hónapig nem lehet nyilvánosságra hozni a pártok támogatottságáról készült felméréseket. A törvény szerint a politikusok megismerhetik a felmérések eredmé­nyeit, a választók viszont nem, az előterjesztők között pedig ott volt Ja­kab Elemér is. A Híd képviselői kö­zül egyébként végül csak ő szavazta meg a törvényt. A jogszabályt Kot­­lebáék közreműködésével fogadta el a Smer és az SNS. Az új törvény értelmében a külön­böző választások előtt 50 nappal tilos közzétenni a pártok támogatottságá­val kapcsolatos felmérések eredmé­nyeit. A változás már a jövő évi par­lamenti választásra is vonatkozik. A törvény beterjesztői szerint egyes közvélemény-kutatások politikai megrendelésre készülnek és manipu­lálják azokat, megtévesztve ezzel a választókat. Jakab igennel voksolt A Smer, az SNS és a szélsőjobbol­dali ESNS képviselőin kívül, a tör­vény egyik beterjesztője, Jakab Ele­mér hidas honatya voksolt igennel. A törvénymódosítást még a köztársasá­gi elnöknek, Zuzana Caputovának is alá kell írnia, aki egyelőre annyit kö­zölt, alkotmánysértő lehet a módosí­tás. Peter Kresák, a Híd képviselője nemmel szavazott a módosításra, szerinte a jogszabály valószínűleg az Alkotmánybíróság elé kerül. Bugár Béla, a Híd elnöke elmondta, végül úgy döntöttek, tartózkodnak, nem tá­mogatják a tervezetet, és sajnálatát fejezte ki, hogy végül a szélsőjobb­­oldali ESNS segítségével lett elfo­gadva. „Valamit jelez ez az összefo­gás” - tette hozzá a Híd elnöke. Vérszegény indoklás Megkerestük Jakab Elemért, a ja­vaslat egyik beterjesztőjét, aki meg­ismételte korábban hangoztatott ér­veit, hogy a közvélemény-kutatások befolyásolhatják a választókat. Arra a kérdésünkre, hogy megállapodtak-a szélsőjobboldali ESNS-szel a javas­lat támogatásáról, Jakab azt válaszol­ta, nem tud ilyen egyezségről. „Nem tudom megtiltani nekik, hogy ha van egy jó javaslat, akkor ne álljanak mö­gé” - mondta. Hozzátette, ő 30 napos moratóriumot javasolt, mások 60 na­posat, az 50 nap kompromisszum. Azt, hogy frakciótársai nem szavaz­ták meg a javaslatot, míg ő igennel voksolt, azzal magyarázta, hogy ő adta be a módosítást. Kamerun szintjére esünk A környező országokban csak né­hány napos tilalom van érvényben a választások előtti felmérések közlé­sére. Magyarországon 2, Lengyelor­szágban 1, Csehországban pedig 3 napos moratóriumot tartanak. Peter Pellegrini miniszterelnök ezzel kap­csolatban azt mondta, nem örül, hogy a tiltással Szlovákia Kamerun és Tu­nézia mellé kerül. Az előbbi ország­ban 90, míg az utóbbiban 150 napos moratórium érvényes. Tájékozatlan választók Martin Slosiarik, a Focus közvé­lemény-kutató intézet vezetője la­punknak elmondta, a legnagyobb probléma, hogy a választások előtti 5 0 napban továbbra is lehet felmérése­ket készíteni, csak nyilvánosságra hozni nem lehet az eredményeket. A pártok rendelnek majd felméréseket, a politikusok fogják tudni, hogy áll a helyzet, de a választók nem. „A vá­lasztásokkal kapcsolatos tájékozott­ság szempontjából felbillen az egyensúly, mégpedig a politikai pár­tok irányába” - fogalmazott Slosia­rik. Hozzátette, a rendszerellenes pártoknak segíthet a hosszú morató­rium, amikor a választóknak nincs tudomása a pártok támogatottságá­nak alakulásáról, a rendszerellenes pártok pedig felettébb intenzív kam­pányt folytathatnak. Alkotmányos? Ondrej Dostál az ellenzéki OKS képviselője szerint a módosítással Szlovákia a féldemokratikus afrikai országok szintjére süllyed. „Már a 14 napos moratórium is aránytalanul hosszú” - mondta, és hozzátette, sze­rinte az 50 napos tiltás alkotmányel­lenes. Dostál elmondta, ha a kor­mánypárti és a szélsőjobboldali kép­viselők megtörnék az államfő által adott esetleges vétót, akkor az ellen­zékiek biztosan az Alkotmánybíró­sághoz fordulnak. ,A beadványnak biztosan része lesz az is, hogy amíg azt az Alkotmánybíróság vizsgálja, füg­gesszék fel a törvény hatályát” - mondta Dostál. Mária Patakyová ombudsman sze­rint az 50 napos tiltás több alapvető szabadságjogot is megsért. így a nyil­vánosságnak az információhoz való jogát, a szólásszabadsághoz való jo­got, de az ügynökségek vállalkozás­hoz való jogát is. Más változás is van További újítás, hogy a jelöltlistán és a szavazólapon tilos lesz feltün­tetni a jelölt foglalkozására vonatko­zó résznél a munkáltatója nevét, il­letve bármilyen tulajdonnevet vagy rövidítést. Ezzel azt aíkaiják megaka­dályozni, hogy a jelöltek foglalkozá­sára vonatkozó adatokat polgári tár­sulások vagy más jogi személyek propagálására használják fel. A til­tással annak is elejét akaiják venni, hogy a szavazólapon olyan adat sze­repeljen, amelynek alapján a jelöltet valamely mozgalomhoz, konkrét polgári kezdeményezéshez vagy egyesülethez lehet kötni. Az előírás megsértése esetén a bizottság eluta­síthatja a jelölt bejegyzését. A tör­vénymódosítás egész szövegében a „politikai hovatartozás nélküli jelölt” kifejezéssel helyettesitették a „füg­getlen jelölt” megjelölést. Ezt a mó­dosítást azzal indokolták, hogy a „független” elveszítette eredeti je­lentését. Jakab Elemér (Híd) szerint rendben van az 50 napos moratórium (TASR-feivétei) Putyin orosz elnök diktál Orbánnak, még Budapesten is KÓSAANDRÁS Az orosz elnök nagyjából akkor jön, amikor akar, a magyar kormány óvatosan tarolna ki egy Moszkvának fontos ügyből. Budapest. Ma ismét Budapestre jön Vlagyimir Putyin, az orosz elnök Orbán Viktor 2010-es újbóli hata­lomra kerülése óta a leggyakoribb tárgyalópartnere a magyar kormány­főnek. Pedig Orbán ellenzékben (és 1998-2002 között miniszterelnök­ként) még szinte oroszellenes volt, igaz, már 2009-ben, amikor tudni le­hetett, hogy várhatóan nagy többség­gel kerül hatalomra egy éven belül, már megindult a közeledés a két ve­zető között. A hivatalos napirendről annyit tud­ni, hogy a paksi bővítés, az orosz gáz­­szállítási szerződés és a keresztények védelme kerülhet szóba Orbán és Pu­tyin megbeszélésein, valamint az az 1 milliárd eurós nagyságrendű egyip­tomi vasútfejlesztési beruházás, amit a két ország közösen bonyolítana le - csakhogy időközben a magyar kor­mány éppen egy orosz cégnek teret engedve kitúrta a lehetséges hazai szereplőt az üzletből. A Népszavának a magyar külügyminisztériumban azt mondták a látogatással kapcsolatban, hogy valójában nehéz lesz jól kom­munikálható sikersztorit kreálni a vi­zitből. Az oroszok számára két leg­fontosabb ügyben ugyanis korántsem szerencsés a csillagállás: Magyaror­szág 2015 óta, amikor lejárt a két ál­lam közötti hosszú távú gázszállítási megállapodás, nem hajlandó ilyet új­ra megkötni, mindeddig egy-egy év­vel hosszabbítgatták Budapesten a szerződést, nem is nagyon titkolva, hogy eközben aktívan keresnek (el­sősorban Románia és Horvátország felől) alternatív beszerzési útvonala­kat. A paksi bővítéssel kapcsolatban pedig nyílt titok, hogy az oroszok elé­gedetlenek a munkálatok menetével, pontosabban azzal, hogy még az en­gedélyezés sem történt meg. Nagy bejelentésekre tehát nem kell számítani, igaz, ilyenek már régóta nem történnek. A viszony meglehe­tősen egyoldalú, diplomáciai forrá­sok szerint Putyin gyakorlatilag ak­kor találkozik Orbán Viktorral, ami­kor kedve tartja, a menetrendet Moszkvában diktálják, ahhoz Buda­pest legfeljebb asszisztál. Az oro­szok még olyan barátságtalan gesz­tusokat is megengednek maguknak, mint amikor tavaly nyáron a Kreml­ben még azelőtt osztottak ki az orosz újságíróknak egy háttéranyagot, benne a paksi építési munkálatok megkezdésének időpontjával, hogy az arról szóló tárgyalások egyáltalán elkezdődtek volna. Putyin egyik ko­rábbi tanácsadója, Andrej Illarionov korábban azt mondta a Népszavá­nak, az orosz elnök „használja Or­bán Viktort”, mégpedig arra, hogy a magyar miniszterelnök által az EU működésével kapcsolatos bizalmas információkhoz jusson. Nyilván most is lesz miről beszélgetniük. Mondani sem kell, hogy ma részle­gesen megbénul Budapest közleke­dése, különösen a repülőtérre való kijutás lesz problematikus. 25 év után önálló a pozsonyi Kunsthalle SZALAY HAJNALKA Jövő óv januárjától önálló intázmóny lesz a pozsonyi kortárs művészeti galéria, a Kunsthalle - mondta ki a végleges döntést a pénzügy­minisztérium. A művészek 25 éve várnak erre. Pozsony. A pozsonyi Művészetek Házában található kortárs művészeti galéria azután került a figyelem kö­zéppontjába, hogy az intézmény igazgatója, Nina Vrbanová véletlenül észrevette, hogy egy úgynevezett kreatív központ kialakítását tervezik abban az épületben, amelyben a Kunsthalle is található. A művészeti és szakmai közeg egyszerre fejezte ki nemtetszését az ügyben, féltve a kor-Több ezren emelték fel hangjukat a Kunsthalle mellett (TASR-feivétei) társ galéria által használt termeket. Hogy felhívják a figyelmet a problé­mára, útjára indították a Stojím pri Kunsthalle (Kunsthalle mellett állok) elnevezésű kampányt, amelyhez több hazai művész is csatlakozott. A nyílt párbeszédre akadémiai te­rületen, a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán került sor, ahol vitát szer­veztek, amelyre Eubica Lassáková (Smer) kulturális minisztert is meg­hívták, akárcsak Vrbanovát, vagy a Szlovák Nemzeti Galéria igazgatóját, Alexandra Kusát, ugyanis a Kunst­halle az ő intézménye alá tartozik. A miniszter a vitán ígéretet tett arra, hogy támogatni fogja a kortárs galé­ria törekvéseit abban, hogy januártól önálló intézménnyé válhasson. Bár a miniszter először nemet mondott a Kunsthalle működéséhez szükséges költségvetésre, a minisz­térium honlapján augusztusban meg­jelent közlemény szerint a felek meg­egyeztek abban, hogy 2020-tól önál­ló intézménnyé válik a galéria, és 400 ezer eurós költségvetésből fog gaz­dálkodni. Ezt lapunknak a Kunsthalle sajtosa, Zuzana Böhmerová is meg­erősítette. Hozzátette, bérleti díjat a továbbiakban is fizetni fognak, amelynek összege már a költségvetés részét képezi! Böhmerová azt is el­mondta, az intézmény novemberi ki­állítására megkapták azt a 40 ezer eu­­rót, amelyet a miniszter még ta­vasszal nem hivatalosan megigért. Abban is egyezség született, hogy a Kunsthalle a Művészetek Háza azon helyiségeiben folytathatja működé­sét, amelyekben már öt éve működik. Az intézmény a pénzügyminisztéri­um beleegyezését is kérvényezte, amelyet pénteken meg is kapott. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom