Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-30 / 253. szám
4 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2019. október 30. lwww.ujszo.com Felelőtlen pénzszórással búcsúzik a kormány Óriási kihívások előtt a szlovák munkapiac A hazai alkalmazottaknak a vendégmunkásokkal és a robotokkal is fel kell majd venniük a versenyt (TASR/AP-feivétei) Pozsony. Szlovákia azon uniós tagországok közé tartozik, amelyek kormányai az elmúlt időszakban a legfelelőtlenebbül szórták a pénzt - derül ki az UniCredit Bank legfrissebb felméréséből. Míg a tavalyi évre elfogadott állami költségvetés eredetileg azzal számolt, hogy az államháztartási hiány a bruttó hazai termék (GDP) 0,8 százalékára csökken, az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat friss adatai szerint az elmúlt évet 1,06 százalékos deficittel zárta az ország. „Ennél nagyobb különbséget az eredetileg tervezett és a valós számok között az Európai Unióban csak Nagy-Britannia produkált. Szlovákia így lassan besorakozik a problémás költségvetéssel rendelkező uniós tagországok közé” - figyelmeztet Eubomír Korsnák, az UniCredit Bank elemzője. Szerinte Durván visszaestek a beruházások Párizs. Az idei első félévben 20%kal csökkentek a közvetlen külföldi beruházások (FDI) a világon, a visszaesés a második negyedévben már 42% volt - áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Szlovákia GDP-arányos államháztartási hiánya már tavaly is a nyolcadik legrosszabb volt a 28 tagú EU-ban. Korsnák szerint az állam gazdálkodása idén ráadásul tovább romlott, a korábban beígért kiegyenlített költségvetési gazdálkodás mára így felkerült a teljesítetlen ígéretek hosszú listájára. Az UniCredit előrejelzése szerint a GDP-arányos államháztartási hiány idén és jövőre is eléri az 1 százalékot. A szlovák kormány az elmúlt időszakban nem használta ki a gyors gazdasági növekedés biztosította lehetőségeket, a várható gazdasági lassulásra így a jövő évben felálló új kormánynak kell majd reagálnia, meghozva azokat a fájdalmas döntéseket, amelyeket a jelenlegi kormány elmulasztott - mondta Korsnák. (mi.TASR) Szervezet (OECD) jelentésében. Az első hat hónapban globálisan 572 milliárd dollárt tett ki a közvetlen külföldi beruházások értéke. Az Európai Unióba irányuló FDI 62 százalékkal esett. A legtöbb FDI Japánból (137 milliárd dollár) származott, a legtöbb FDI pedig az Egyesült Államokba (151 milliárd dollár) irányult. (MTI, TASR) Pozsony. A szlovákiai munkanélküliség ugyan történelmi mélypontra csökkent, az ország egyes régiói között azonban továbbra is látványos különbségek vannak, miközben egyre több gondot okoz a szakképzett munkaerő hiánya. A szakemberek a vendégmunkások helyett az átképzésekben látják a megoldást. „Szlovákiában ma már nem a magas munkanélküliség okoz gondot, hanem a továbbra is szakadéknyi regionális különbségek, a szakképzett munkaerő hiánya és az új munkapiaci trendekre történő felkészülés” - ismerte el a „Sikerül lépést tartanunk a minőségi munkaerőhöz vezető innovációkkal?” címmel kedden megrendezett pozsonyi munkapiaci szakkonferenciát megnyitó beszédében Ján Richter munkaügyi miniszter. A tárcavezető szerint 2012 óta, az akkori 13,4%-ról mára 5% körülire esett vissza a munkanélküliek aránya. Míg hét évvel ezelőtt 400 ezer állástalan volt az országban, a számuk mostanra 168 ezerre csökkent. „A 20 és 64 éves korosztályban a foglalkoztatottak aránya elérte a 72,4 százalékot, ami jobb adat, mint amivel a stratégiai elképzeléseinkben eleve számoltunk” - tette hozzá a tárcavezető. Látványos különbségek Richter szerint a munkapiaci helyzet javulása ellenére a regionális különbségek továbbra is látványosak, amin a kormány a legelmaradottabb régiók állami támogatásával szeretne enyhíteni. A tárcavezető szerint ennek már meg is vannak az első pozitív eredményei, amelyek közül azt emelte ki, hogy a legelmaradottabb keleti régiókban az elmúlt két évben már gyorsabban nőnek a bérek, mint az ország fejlettebb, nyugati járásaiban. A munkanélküliség csökkenésével párhuzamosan a cégeknek Richter szerint is egyre több gondot okoz a szakképzett munkaerő hiánya, amit a cégek külföldi munkaerő behozatalával próbálnak meg orvosolni. A legfrissebb felmérések szerint azonban lennének más megoldások is, amelyek közül a szakemberek elsősorban az átképzéseket említik. Az Ipsos piackutató társaság Manuvia ügynökségnek kidolgozott felmérése szerint az alkalmazottak 90 százalékát nem zavarná, ha egy teljesen más szakterületen kellene dolgoznia. Ez utóbbiaknak nagyjából a fele úgy gondolja, hogy az átállás számára semmilyen gondot nem jelentene, a többiek ugyan bevallották, hogy számukra ugyan ez már nem menne olyan könnyen, de ha erre szükség lenne, akkor rászánnák magukat. „A felmérés szerint a férfiak valamivel rugalmasabbak, mint a nők. Régiós lebontásban a Trencsén és Besztercebánya megyében élők mutatják a legnagyobb nyitottságot az átállásra, míg a sor végén e tekintetben Nagyszombat, Zsolna és Pozsony megye található” - nyilatkozta Peter Dosedla, a Manuvia vezérigazgatója. Szerinte a most közzétett felmérés egyik legérdekesebb tanulsága, hogy minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, annál kisebb hajlandóságot mutat a szakmája megváltoztatására, de például az is, hogy a 37 és 53 éves korosztály e tekintetben jóval rugalmasabb, mint például a 26 évnél fiatalabbak. „Ha az idősebbek szakmát szeretnének váltani, ahhoz azonban meg kell szerezniük az ehhez szükséges tudást, amit a jelenlegi iskolarendszer nem támogat” - tette hozzá Dosedla, aki szerint a hatékony átképzéshez az iskolarendszer reformjára is szükség lenne. A Manuvia vezérigazgatója szerint azonban gondot okoz az is, hogy az iskolákban jelenleg rendkívül sok elmélettel traktálják a diákokat, ahelyett, hogy gyakorlati képességekkel ruháznák fel őket. Veszélyben az állások Az oktatásügyi reformokra azért is szükség lenne, mivel az elkövetkező időszakban Szlovákia azon országok közé tartozik majd, amelyeket a leginkább érint az iparvállalatok automatizálása és az ipari robotok bevezetése. Richard Rasi beruházásokért és informatizálásért felelős kormányfohelyettes a keddi munkapiaci szakkonferencián elmondta: 2030-ig részben vagy teljesen a munkahelyek 40 százalékát érintheti az automatizálás, ami elsősorban az iparban jelent majd problémát. „A mostani munkahelyek megszűnésével újak jöhetnek létre, ezek azonban egyre nagyobb szakképzettséget igényelnek majd”-ismerte el Rasi. (mi.TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,863 Lengyel zloty 4,2693 Q Cseh korona 25,543 Magyar forint 328,78 Horvátkuna 7,4568 Román lej 4,7559 Japán jen 120,88 Svájci frank 1,1041 Kanadai dollár 1,4486 Q| USA-dollár 1,1095 Privatbank« 1,14-1,08 26,12-24,84 OTP Bank 1,16-1,06 26,59-24,35 342,42-313,55 Poatabank 1,14-1,08 26,24-24,72 341,06-314,83 Sál. Takarékpénztár 1,15-1,07 26,14-24,73 342,75-313,23 Tatra banka 1,15-1,07 26,29-24,66 341,60-314,38 ŐSOB 1,14-1,08 26,13-24,83 Általára* Hltalbank 1,14-1,07 26,31-24,68 342,79-313,26 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Egyre rosszabb a hangulatunk a közelgő válság miatt A fogyasztók egyre borúlátóbbak a háztartásuk anyagi helyzetét és Szlovákia várható gazdasági kilátásait illetően - derül ki a Statisztikai Hivatal legfrissebb, kedden közzátett hangulatjelentéséből. A Bécsi Nemzetközi Gazdaságkutató Intézet (WIIW) szerint a borúlátásunk teljesen jogos. Pozsony/Bécs. A fogyasztói bizalmi index a Statisztikai Hivatal szerint e hónapban -7,7 pontra esett vissza, ami több mint 4 ponttal marad el az egy évvel korábbitól. A lakosság hangulatának a romlásához az elemzők szerint nem elenyésző mértékben járultak hozzá a gazdaság lassulásáról szóló hírek. Nemrég Peter Kazimir jegybankelnök is elismerte, hogy Szlovákiában a gazdasági növekedés 2018-ban érte el a csúcspontját, vagyis az elkövetkező időszakra már a lassulás lesz a jellemző. A jegybank előrejelzése szerint Szlovákia bruttó hazai terméke (GDP) - a tavalyi 4,1 százalékos növekedés után - idén már csupán 2,5, jövőre pedig 2,4 százalékkal bővülhet, és a gazdaság lassulása miatt búcsút inthetünk a foglalkoztatottság látványos bővülésének is. Pavel Bures, a Patria Finance elemzője szerint az ipari megrendelések az elmúlt időszakban a 2008-as gazdasági válság kirobbanása óta nem látott ütemben csökkentek, ami elsősorban Szlovákia legfontosabb kereskedelmi partnereinek a gyengélkedésével magyarázható. Fékezés előtt a régiónk A fentieket támasztja alá a Bécsi Nemzetközi Gazdaságkutató Intézet (WIIW) legújabb elemzése is, amely legfőbb üzenete, hogy Németország gazdasági problémái, az erős exportkitettség, az uniós pénzek csökkenése és a munkaerőhiány fékezi a visegrádi gazdaságokat, amelyek impozáns gazdasági növekedése veszélybe kerülhet. A brit Economist által közzétett, és a Növekedés.hu által szemlézett elemzés szerint a visegrádi országok felzárkózási üteme az elmúlt években felgyorsult: Csehország mára a német egy főre eső GDP 73 százalékát érte el, míg Szlovákia 63, Magyarország és Lengyelország pedig 57 százalékon áll. A felzárkózás a jövőben is folytatódik, azonban a német gazdaságtól jelentősen függő V4-ek a vártnál is jobban megérzik Berlin problémáit, elsősorban a kereskedelmi és befektetési függés miatt. A WIIW szerint a régiónak el kell kerülnie a közepesen fejlett országok csapdáját, amely szerint csak egy bizonyos szintig lehet gyors a felzárkózás, majd szükségszerűen megtorpanás következik, amennyiben nem sikerül a gazdasági modellváltás, és nem tudják emelni az innovatív vállalatok számát. Visszahúzó erőt jelent a régióra jellemző munkaerőhiány, amely ugyan erős béremelkedést és a fogyasztás növekedését hozta, ugyanakkor a magasabb munkaerőköltség visszafoghatja a befektetéseket a jövőben. Az exporttól - elsősorban német relációban - nagyon magas arány-A pénzpiacokon is egyre nagyobb a borúlátás (TASR/AP-felvétel) ban függenek a visegrádiak: a szlovák GDP 97 százalékát adja a kivitel, Magyarországon ez a mutató 86 százalék, a cseheknél 78 százalék, míg a lengyeleknél 55 százalék. Különösen Szlovákia és Magyarország függ a német kereskedelemtől és beruházásoktól. A német gazdaság az idei harmadik negyedévben ugyanakkor megint zsugorodást vagy stagnálást mutathat, és ha két egymás utáni negyedévben is negatív előjelű a növekedés, akkor nem kerülheti el a recessziót, amire a német jegybank is figyelmeztetett. A német gazdasági növekedéssel a V4-ek közül leginkább a szlovák és a magyar gazdaság növekedési üteme függ össze. Kevesebb támogatás A másik probléma, amely lassíthatja a V4-ek növekedését, az az uniós források csökkenése, amelynek a mértéke átlagosan 25 százalékra tehető. Ennek egyik oka a brit befizetések hiánya miatt csökkenő 2021-2027-es uniós költségvetés, melyben a régiónak jutó kohéziós támogatásokat erősen megvághatják. A közepesen fejlett országok csapdájával kapcsolatban a Világbank elemzésére utal a bécsi kutatóintézet: eszerint 1960 óta 101 ország közül csak 13-nak sikerült elkerülnie ezt a csapdát, és bekerülni a magas jövedelmű országok közé. (mi, TASR)