Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-25 / 249. szám
KÜLFÖLD 2019. október 25.1www.ujszo.com RÖVIDEN Brexit: nem tárgyal a brit parlament London. Tegnapi programismertetés szerint a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) jelenleg érvényes, egy hét múlva esedékes határnapjáig már nem tárgyalja a londoni alsóház a brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást. Az Egyesült Királyság a mostani helyzet alapján október 31 -én, jövő csütörtökön lépne ki az Európai Unióból. Boris Johnson miniszterelnök azonban bejelentette, a kormány szünetelteti a brexitmegállapodás ratifikációs folyamatát, amíg az Európai Unió döntést nem hoz a brexit halasztását indítványozó brit kormányzati kezdeményezésről. (MTI) Hátráló kurdok, támadó törökök Damaszkusz/Moszkva. A kurdok vezette Szíriái Demokratikus Erők (SDF) katonai szövetségjelentette, hogy Törökország és szíriai szövetségesei támadást indítottak 3 falu ellen Haszeke közelében. A török erők a tüzszüneti övezeten kívül eső települések ellen indítottak támadást, civilek ezreit kényszerítve menekülésre - közölte az SDF. Az SDF egyúttal felszólította az USA-t, hogy azonnal lépjen közbe a művelet feltartóztatása érdekében. A szíriai kurd fegyveresek megkezdték a visszavonulást a török határ közeléből a Moszkva és Ankara között létrejött megállapodás nyomán - jelentette be Szergej Versinyin orosz külügyminiszter-helyettes. Jövő keddtől az orosz és a török erők egy 10 km széles határsávban - ahol korábban kurd és amerikai erők állomásoztak - közösen járőröznek Északkelet-Szíriában. (MTI) Titkos iráni hálózat Albániában Tirana. Az albán rendőrség felgöngyölített egy iráni félkatonai hálózatot, amely merényleteket tervezett albániai száműzetésben élő iráni ellenzékiek ellen - közölte az albán rendőrfőnök. Ardi Veliu közleménye szerint az iráni Forradalmi Gárda Albániában „aktív terrorista sejtet” működtetett, amely a Modzsahedin Halk iráni fegyveres ellenzéki csoport albániai emigrációban élő tagjai ellen tervezett merényleteket. A csoport 2018 márciusában Tiranában a népszerű albán Suhan Nevruz ünnepen is merényletet tervezett, de a hatóságoknak ezt sikerült meghiúsítaniuk. (MTI) Morales szerint újra államfő lesz La Ráz. Evő Morales hivatalban lévő bolíviai elnök bejelentette választási győzelmét a bolíviai elnökválasztás 1. fordulójának eredményei nyomán. A voksok 98%-os feldolgozottsága mellett Moralesnek sikerült szert tennie a döntő 10 százalékpontos előnyre fő kihívójával, Carlos Mesával szemben, hogy ne kelljen 2. fordulót tartani. (MTI) Exhumálták Franco diktátort A Madrid melletti Elesettek Völgyében található bazilikából végre elszállították a tetemét Hozzátartozói viszik a spanyol diktátor kihantolt koporsóját (íasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Madrid. Szigorú biztonsági intézkedések mellett történt tegnap az egykori spanyol diktátor, Francisco Franco tábornok exhumálása a Madrid melletti Elesettek Völgyében található bazilikában, amelyet a spanyol sajté történelmi napként jellemez. A hatóságok már két héttel ezelőtt lezárták az Elesettek Völgyét a látogatók elől, hogy előkészítsék a munkálatokat. Ennek ellenére az exhumálást ellenző tiltakozók jelentek meg a temető és az Elesettek Völgyének közelében, „Franco él” feliratú transzparenssel és francoista zászlókkal. A bazilika padlójába süllyesztett kriptát 44 év után nyitották fel újra. Ehhez el kell mozdítani a több mint 1500 kilogramm súlyú gránit fedőlapot - a kiemelt fakoporsót nem nyitották fel. A nyilvánosság kizárásával zajló eseményen a Franco család 22 tagja jelent meg, a spanyol államot Dolores Delgado igazságügyi miniszter képviselte. A bazilikából a halottaskocsihoz hozzátartozók vitték vállukon a koporsót. A diktátor földi maradványait a spanyol légierő helikopterével szállították el a légvonalban 34 kilométerre található Mingorrubio temetőjébe, ahol zárt körű misét tartottak, a családi panteonban felesége mellé temették Francisco Francót (1892-1975). A munkálatok teljes költsége meghaladja a 63 ezer eurót, amelynek jelentős részét az új sírhely kialakítása, a sírbolt biztonságának megerősítése teszi ki. Az exhumálást kezdeményező ügyvezető spanyol szocialista kormány szerint a diktátor földi maradványai nem maradhatnak egy olyan nyilvános mauzóleumban, ahol méltathatják személyét. A síráthelyezést a legfelsőbb bíróság is jóváhagyta, amikor elutasította a családtagok keresetét, amellyel megtámadták a parlament által is elfogadott határozatot. Franco leszármazottai ennek ellenére folytatják a jogi eljárásokat, a spanyol alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak. Spanyolországban 36 éven át, a spanyol polgárháború 1939-es befejezésétől egészen a tábornok 1975- ben bekövetkezett haláláig tartott Francisco Franco diktatúrája. Uralma, a monarchista-nacionalista jobboldali és a köztársaságpárti baloldali erők között zajló polgárháborút követően-kemény megtorlásokkal kezdődött, több ezer embert bebörtönöztek, és legalább 30 ezret kivégeztek. A Madridtól mintegy 50 kilométerre található, gigantikus kőkeresztjéről már messziről látható Elesettek Völgye a diktátor polgárháborús győzelmének jelképeként épült több ezer fogoly rabszolgamunkájával. Később Franco odaszállíttatta a köztársaságiak oldalán elesettek holttesteit is a hozzátartozók beleegyezése vagy tudomása nélkül. Hivatalos becslések szerint 30 ezer embert temettek el ott, egyes történészek azonban úgy vélik, hogy valójában legalább kétszer ennyien lehettek. A köztársaságpárti áldozatok leszármazottai évek óta küzdenek azért, hogy szeretteiket exhumálhassák az Elesettek Völgyéből. Ujgur kisebbségjogi aktivista az idei Szaharov-díjas Ilham Tohti ujgur kisebbségjogi aktivistának ítélte oda tegnap az Európai Parlament a gondolat- és véleménynyilvánítás szabadságáért folytatott küzdelem elismerésére létrehozott Szaharov-díjat. Brüsszel/Strasbourg. Az egyetemi tanár a muszlim vallású kínai ujgur kisebbség jogait kívánta előmozdítani, társalapítója volt egy weboldalnak, amelynek célja az ujgurok és a kínaiak közötti megértés Orbán félénk, Karácsony izgalmas beszédet tartott folytonosságot teremtett - mondta Böcskei Balázs. Az IDEA Intézet vezetője szerint a kormányfő az önkormányzati választás számára nem várt eredményei után egy „szerényebb”, kizárólag 1956-ra és eseményeire, illetve annak a magyar történelemben betöltött szerepére fókuszált. „Október 13-a után-sem tere, sem lehetősége nem volt Orbánnak arra, hogy saját kormánya pozicionálását végezhesse el a történelem menetében. Maradt ’56-nál, de tőle szokatlan módon aktuálpolitikamentes volt” - mondta Böcskei. Szokatlan volt az újonnan megválasztott főpolgármester, Karácsony Gergely beszéde több ezer ember előtt. Orbánnal ellentétben ezúttal Karácsony hangoztatta, Budapest az egész ország, ha úgy tetszik, a nemzet fővárosa, nem lehet szembefordítani a vidékkel. „Orbánéhoz képest Karácsony beszéde izgalmasabb volt, hiszen a főpolgármester nem csak a fővárosról beszélt, országos kontextusba helyezte szerepét” - mondta Pulai András. Aki szerint a beszéd fő mondanivalója, hogy ne akarja Budapestet senki szembeállítani a vidékkel, Budapest ugyan az ország központja, de közben mindenkié. KÓSAANDRÁS Orbán Viktor szokatlanul nyilvánult meg október 23-án, Karácsony Gergely már jövőbeni politikai ambícióiról is szólhatott - politikai elemzők nyilatkoztak az Új Szónak a két beszédről. Budapest. Két szempontból is rendhagyó volt Orbán Viktor beszéde október 23-án. Egyrészt a miniszterelnök nem a Fidesz hagyományos megemlékezési helyszínén, a Terror Házánál, tömeg előtt beszélt, hanem este a Zeneakadémián, válogatott közönség előtt, másrészt szokásával ellentétben Orbán alig tett aktuálpolitikai utalásokat, holott tíz nappal a meglepetést hozó helyhatósági választás után nem ezt várták tőle. Lapunk politikai elemzőket kérdezett az elhangzottakkal kapcsolatban. „Gyáva beszédet mondott Orbán Viktor október 23-án, egy ilyen helyzetben, közvetlenül egy választást követően elvártam volna, hogy tesz aktuálpolitikai utalásokat, még ha ez egy megemlékezés is volt, de semmi ilyet nem hallottunk. Ez figyelemreméltó, főleg, hogy a Fidesz saját bevallása szerint megnyerte ezt a választást” - mondta az Új Szónak Pulai András. A Publicus Intézet vezetője szerint egy „relatíve unalmas történelemleckét adott elő arról, hogy a kommunisták rosszak, a pesti srácok pedig jók. Ennél az ember többet várna egy régóta regnáló kormányfőtől” - fogalmazott. Az elemző szerint a beszéd minimális politikai tartalma közé tartozott, hogy Orbán az általa oly sokszor hangoztatott szuverenitás fontosságát tovább fűzte néhány utalással, a másik pedig, hogy a beszédét az Isten, Haza, Család jelszavával zárta (ami a Független Kisgazda Párt szlogenje volt), ami viszont éppen Borkai Zsolt szex videója miatt sérült a Fidesznél látványosan. „Ennek hangoztatása a Fidesz erkölcsi fundamentumainak visszaállítására tett bátortalan kísérlet” - mondta Pulai. Szinte teljesen hiányzott Orbán részéről a korábbi évek ünnepi beszédeiből megszokott ív, ami az adott esemény és saját kormánya tevé* kenysége között párhuzamot vagy elősegítése. Állítólagos „lázító, felforgató tevékenysége” miatt életfogytig tartó börtönbüntetését tölti Kínában. „Ilham Tohti az ujgurok jogainak védelmének szentelte az életét. Annak ellenére, hogy a mérsékeltség és a megbékélés hangját képviselte, életfogytiglanra ítélték egy kirakatperben” - jelentette ki David Sassoli, az EP elnöke. Az 50 ezer euróval járó díjat a képviselőtestület decemberi plenáris ülésén adják át. Az utolsó körben a jelöltek között volt még három brazil jogvédő, illetve egy, a női nemi szervek megcsonkítása ellen harcoló kenyai csoport. A Nobel-békedíjas Andrej Szaharov orosz atomfizikusról elnevezett kitüntetést 1988 óta minden évben olyasvalakinek ítélik oda, aki jelentős erőfeszítéseket tesz, nagy áldozatokat vállal az emberi jogokért, a gondolatszabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemben. Az 50 ezer euróval járó elismerést tavaly Oleh Szencov ukrán filmrendező kapta. Becslések szerint egymillió embert tarthatnak fogva azokban a táborokban, amelyek létét Kína sokáig el sem ismerte. A műholdfelvételek miatt egy idő után tagadhatatlanná vált a dolog, azóta a hivatalos verzió szerint szakmai átképzések zajlanak itt. A kisebbségeket, főleg ujgurokat és kazahokat sújtó büntetések során orvosi kísérleteket is végeznek a foglyokon, az emberek különféle gyógyszereket és injekciókat kapnak. Ä büntetések között volt körömletépés, verés, és voltak, akiket szöges székre ültettek. (MTI, 444) 6 I___ Orbán Viktor kormányfő beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulóján rendezett díszünnepségen a Zeneakadémián (MTI)
