Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-25 / 249. szám
www.ujszo.com I 2019. október 25. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Uj brüsszeli táncrend, elvétett lépések Egyre nehezebb lesz egyezségre jutni, így lelassul a döntéshozás FELEDY BOTOND L átványosan szerencsés rajtot vett a nyár végén Brüsszelben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökjelöltje, de ez a lendület nem tartott ki sokáig. Bár az ő személyére már első körben igent mondott az Európai Parlament, az általa jelölt uniós biztosokból hármat is kilőttek menet közben, ami egyáltalán nem szokatlan, inkább von der Leyen megválasztása volt kivételes. Az eddigi legkisebb parlamenti többség támogatta, csupán néhány szavazattal sikerült megszereznie a többséget a jelöltségéhez. Elődei nagyobb támogatottsággal vágtak neki az elnöki tisztség betöltésének. Ám ez a különbség elsősorban nem a személyének szól: ilyen a történelmi helyzet: míg korábban az európai középpártok dominálták az Európai Parlament erőpolitikáját, most ez kicsit szétforgácsolódott, a nagyobb pártok nemcsak kisebbre zsugorodtak, hanem gyakran a belső platformjaik is hangosabbak, széthúzóbbak és fegyelmezetlenebbek. Hogy a német elnökjelölt asszonyt mégis megszavazta a parlament, az a sok egyeztetésnek, az Európai Tanáccsal való együttgondolkodásnak és nem kevés politikai kompromisszumnak köszönhető. Ennél jóval bonyolultabb egyenlet a több mint kéttucatnyi biztosjelölt jóváhagyása. Ez „egy csomagban”, egyetlen szavazással történik, és éppen ez nehezíti a helyzetet: vagy elfogadja a biztosi kollégiumot a parlament, vagy nem. Ugyanakkor az előzetes meghallgatásokon és parlamenti bizottsági vizsgálatokon már jelezhetik von der Leyennek, hogy kik miatt nem szavaznák meg a testületet. Ez történt most a magyar, a román és a francia jelölttel, így tehát a néppárt, a szocialisták és a liberálisok is veszítettek egy-egy csatát: egy-egy jelöltjük elbukott. A jelenlegi európai parlamenti széthúzásból és ffagmentációból ez természetes módon következik, ez az új, normális működés, amire a következő években számíthatunk. Pontosan ezt jósoltuk a választás éjszakáján: a parlamentben ugyan megmarad a középpártok szűk többsége, de egyre nehezebb lesz egyezségre jutniuk, egyre lassabb lesz emiatt a döntéshozatal és bizony egyre kiszámíthatatlanabb. A múlt héten von der Leyen reggelire hívta a parlament vezetőit és Emmanuel Macron elnököt, egyebek mellett azért, hogy egyeztessenek, mi jön a három kihullott jelölt után. Csakhogy az EP-képviselők nem mentek el az egyeztetésre, mert nem akartak Macronnal egy asztalhoz ülni. Az intézmények ugyanis őrzik a maguk köreit: pártállástól függetlenül az Európai Parlament tagjai úgy értelmezik az alapszerződést, hogy az ő dolguk a biztosok felvételiztetése, ebbe pedig egy francia elnök ne akarjon beleszólni. Eközben Von der Leyen viszont dolgozni akar, mégiscsak itt a brexit és rengeteg más téma, és örülne, ha átvehetné a kormányrudat. De ezzel még várnia kell, és meg kell tanulnia az új brüsszeli etikettet, ami ráadásul éppen most alakul át. A biztosi kollégium megválasztása után az Európai Parlamentre vár a hétéves pénzügyi keretirányelvről való döntés és sok más olyan jogszabály, amely napi szinten befolyásolja az életünket. Készüljünk fel arra, hogy pontosan így, zötyögve, egymás javaslatait kilőve, nagy nehezen fognak kompromisszumokra jutni az EP-ben. De amíg van megállapodás a végén, nem kell aggódnunk, csak bírjuk kivárni. Jankovská felfüggesztve (Lubomír Kotrha karikatúrája) Kim szállodarombolásba kezdett Kim Dzsong Un észak-koreai vezető elrendelte a Dél-Korea által épített szállodák és létesítmények lerombolását a Gyémánt-hegyen. A dél-koreai kormány és vállalatok tucatnyi idegenforgalmi létesítményt, szállodákat, éttermeket, fürdőket, koncerttermet és golfpályát építettek a hegyen, amikor elkezdődött a dél-koreaiak utaztatása északra. Ezek 2008-ban leálltak, miután egy észak-koreai őr agyonlőtt egy délkoreai turistát. A gyémánt-hegyi idegenforgalom a Korea-közi együttműködés jelképe volt, 2010-ben azonban Phenjan kisajátította a délkoreai létesítményeket. Kim ellátogatott az üdülőhelyre, és azt „lepusztultnak”, a nemzeti jellegtől idegennek nevezte, sőt bírálta apja politikáját, mert szerinte túlságosan függött Szöultól. Ezután bejelentette, hogy teljes egészében lerombolják az épületeteket, majd saját ízlésük szerinti modem létesítményeket emelnek a helyükön. A két Korea között jelenleg fagyos a viszony, ez csalódást okoz Mim Dzse In liberális dél-koreai elnöknek, mivel tavaly háromszor találkozott Kimmel a két Korea közötti gazdasági kapcsolatok fellendítése érdekében. A szöuli újraegyesítési minisztérium bejelentette, megvédik tulajdonjogukat, és hajlandóak tárgyalni Phenjannal a gyémánt-hegyi létesítmények sorsáról. (MTI) I 7 Furcsa idők furcsa meséje HEGEDŰS NORBERT E gyszer volt, hol nem volt, egy mesebeli tájon, ahonnan még a Kacka üzletlánc is menekülni kényszerült, még a soha el nem készülő R2-esen is túl, ahol a Mangalaci túr, él egy szegény, öreg nénike, számos hálátlan fiúval. A néni hosszú és viszontagságos életet élt meg, de még mindig egyenes a tartása: az évek nem törték meg. Azt mondogatta, amíg a fiai élnek, vele nem történhet baj: majd ők vigyáznak rá. A nénikének daliás fiai voltak, de elhanyagolták: a saját fejük után mentek, és csak négyévente látogatták meg, többnyire üres ígéretekkel távozva. Történt azonban egyszer, hogy a néni gyengélkedni kezdett és ágynak esett. Sietve üzent is két legidősebb fiának, Böbének és Dodónak: hozzák el neki az orvosságot, amitől meggyógyul. A gyógyszer viszont nehéz hordókban van, szekéren kell felvinni. Csakhogy akadt egy probléma: a fiúknak csak egy szekerük volt, a nénike pedig egy magas, nehezen megközelíthető, meredek, szerpentinekkel tűzdelt hegyen élt, ahová nem volt könnyű feljutni. Legalább öt lovat kellett volna a szekér elé fogni, és a feljutás még így is épphogy csak sikerült volna. Csakhogy sem Bébének, sem Dodónak nem volt már öt lova. Össze kéne fogni - mondhatnánk de ez nem ilyen egyszerű. A fiúk régen jóban voltak, még közös céget is alapítottak, a csúcsponton tizenegy lovuk is volt. De aztán csúnyán összevesztek, a cég bedőlt és a lovak száma is megfogyatkozott. Az egyetlen szekér Böbénél maradt, de már neki is csak négy lova volt, mivel egy szerencsétlen házasságban kettőt elveszített. Dodó a cég bukása után nem nagyon talált magára, három megmaradt lovát kuporgatta, de nem tudott velük mit kezdeni. Ráadásul fiatalabb fivérei lázadozni kezdtek bátyjuk tehetetlensége láttán: „Add nekünk a lovakat, mi majd megmutatjuk, sőt szerzünk is hozzájuk!” - mondták. Dodó pedig fél föllel hallgatott is rájuk, amivel elérte, hogy a fejére nőjenek - és hipp-hopp, már nem is ő parancsolt a három lovának. A rossz nyelvek szerint a fiatalokat focista mostohaapjuk tüzelte. Ez a focista a stadionok országából üzengetett és nem tűrt ellentmondást: Bébét kitagadta, és Dodót ugyan segítette, de soha semmit nem adott ingyen. És nagyonnagyon fájt a foga a szekérre, hogy aztán ő mondhassa meg, ki megy, mikor és hova. Őt nem érdekelte a nénike, igazából az sem zavarta, ha a szekérnek csak három kereke van - csak legyen az övé. Ilyen lehetetlen körülmények között kellett volna kiegyezni a testvéreknek, ami azért sem ment könnyen, mert mindenki azt gondolta, hogy neki kell a bakon ülnie. Bébé eleinte azt mondta, ez az ő szekere, mindenki üljön fel mögé. Amikor látta, hogy így nem lesz megegyezés, azt mondta: jó, vegyünk egy kölcsönszekeret, fessük át, nekem már az is mindegy, kinél lesz a gyeplő, csak induljunk. Ebbe már Dodó is belement volna, csakhogy az utolsó pillanatban meggondolta magát. Mert bizony az elmúlt években Dodó kígyót-békát kiabált Bébére a tönkrement közös cég miatt, így amikor bejelentette, hogy közös szekéren indulnak a hegyre, a szavait döbbent csend, majd haragos kiabálás követte. Ki tudja, talán még a focista mostohaapja is rádörrent. Az ugyanis nem nézhette a testvérek békülését, hiszen akkor rá már nem lett volna szükség. A közös út tehát járhatatlan lett. Hogy mi lesz ezután? Nem tudjuk. Állítólag a fiatalok is szereztek egy kocsit, csak az a gond, hogy ahhoz is öt ló kell. És hogy közben mi van a nénivel? Valószínűleg fent van a hegyen, váija a fiait, és azt teszi, amit eddig is: reménykedik. De kedves olvasó, ha a nénike sorsa jár a fejedben, akkor máris jobb gyermeke lennél neki, mint bármelyik a fiai közül. Őket ugyanis leköti a vita, hogy melyikük üljön egy olyan szekér bakján, mely elé lassan már nem lehet egy lovat sem befogni. Tanulság? Az nincs. Furcsa idők furcsa meséje. FIGYELŐ Lenyúlták három migránstábor pénzét A dél-olaszországi menekültközpontok igazgatói a menekültek ellátására kapott közpénzekből saját luxusigényeiket fedezték, magánpartikat és drága autókat vettek, és egy luxusvillát is felújítottak. Az olasz pénzügyi rendőrség kiderítette, hogy a Róma és Nápoly között található Frosinone, Caserta és Isemia régiókban lévő menekültközpontok vezetői rendszeresen feliüszámlázták a költségeket, részben állami tisztségviselők megvesztegetésével. A rendőrség 25 embert gyanúsít csalással, hivatali visszaéléssel, köztisztviselők megvesztegetésével és hamis számlák kiállításával. Az eltulajdonított közpénzeket egyebek között az egyik igazgató fiának 18. születésnapi ünnepségére, egy teniszpályás villa felújítására és két BMW városi terepjáró megvásárlására fordították. A menekültközpontok állapota eközben lepusztult, a szobák piszkosak voltak, a konyhákban svábbogarak nyüzsögtek. A rendőrség razziákat tartott a gyanúsítottaknál, és 3 millió euró értékben vagyontárgyakat foglalt le. Az év végére minden korábbinál magasabbra, több mint 670 ezerre emelkedik az illegális bevándorlók száma Olaszországban egy olasz egyházi kutatóintézet felmérése szerint. A 2018 elején az illegális bevándorlók száma 530 ezer volt. Az adatok a Caritas katolikus segélyszervezet és az olasz valdens egyház által támogatott Idős kutatóintézet összegezte. Hangsúlyozza, hogy illegális bevándorlónak a tartózkodási engedély és stabil otthon nélküli migránsok számítanak, akik a legalitás határán élnek Olaszországban. Többségük a szabad ég alatt városok utcáin, üres épületekben, vasútállomásokon, menhelyeken tölti az éjszakát, alkalmi munkákból tartják fenn magukat. (MTI)
