Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-03 / 230. szám

KÜLFÖLD 2019. október 3.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Donald Trump puccsról beszél Állampolgárság és választási jog Róma. Az új olasz kormány kezdeményezte, hogy az ország­ban született vagy 12 éves koruk előtt odaérkezett külföldi gyere­kek olasz állampolgárságot kap­janak, és ezzel egy időben a vá­lasztásijogot 16 éves kortól ve­zessék be. Elemzők szerint a ja­vaslat átrendezheti az olaszor­szági választók számát és politi­kai erejét. Az Olaszországban született vagy huzamosabb ideje ott élő és tanuló külföldi gyere­kek állampolgárságát a baloldal szorgalmazza. A törvényterve­zetet Laura Boldini, a képviselő­ház volt elnöke jegyezte, aki né­hány napja csatlakozott a De­mokrata Párthoz (PD). A javaslat parlamenti előkészítését a másik kormánypárt, az Öt Csillag Moz­galom (M5S) vezette alkotmány­­ügyi bizottság ma kezdi el. (MTI) Észak-Korea ismét rakétát lőtt ki Szöul. Azonosítatlan rakétákat lőtt ki Eszak-Korea tegnap a Japán-tenger irányába - közölte a Yonhap dél-koreai hírügynök­ség. A phenjani rezsim egy nap­pal azután hajtotta végre újabb rakétakísérletét, hogy az észak­koreai külügyminiszter-helyettes bejelentette, országa kész szak­értői szinten felújítani az Egye­sült Államokkal kezdett atom­­leszerelési tárgyalásokat. (MTI) 64 orvhalász akadt horogra Moszkva. Orosz határőrök 64 észak-koreai orvhalászt vettek őrizetbe a Japán-tengeren, O- roszország kizárólagos gazda­sági övezetében - közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat. A határőrök tegnap és kedden tartóztattak fel négy észak-koreai halászhajót, ame­lyek fedélzetén 64 halász volt. Mintegy négy tonna törvényte­lenül kifogott kalmárt, 600 kg tarisznyarákot és három cápát találtak a hajókon. Az egyik ha­lászhajó feltartóztatásához a ha­tárőröknek fegyvert kellett használniuk. (MTI) Trump: „... nem impeachmentről van szó, hanem puccsról, amelynek az a cél­ja, hogy megfossza az embereket a hatalmuktól, a szavazatuktól, a szabad­ságjogaiktól..." (TASR/AP-felvétel) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Donald Trump amerikai elnök puccsnak minősítette az őt fenyegető alkotmányos vádemelési eljárást egy héttel azután, hogy a demokrata többségű képviselőház megkezdte az eljárással kapcsolatos vizsgálatokat. „Ahogy napról napra több dolog derül ki számomra, egyre inkább ar­ra a következtetésre jutok, hogy nem impeachmentről van szó, hanem puccsról, amelynek az a célja, hogy megfossza az embereket a hatal­muktól, a szavazatuktól, a szabad­ságjogaiktól...” - fogalmazott az Egyesült Államok elnöke. Hozzá­fűzte, hogy ezzel az eljárással az al­kotmány második kiegészítését la­mely a szabad fegyvertartást és -viselést garantálja), a vallást, a déli határon építendő falat is el akarják venni tőlük, továbbá az Egyesült Ál­lamok polgáraiként élvezett „isten adtajogaikat”. A szövetségi képviselőház hír­szerzési, külügyi, valamint ellenőr­zési bizottságai a héten kezdik meg a meghallgatásokat a Trump és Volo­dimir Zelenszkij ukrán elnök július 25-i telefonbeszélgetése ügyében. Ennek során az amerikai elnök - egy egyelőre ismeretlen amerikai hír­szerző bejelentése szerint - nyoma­tékosan arra kérte ukrán hivatali partnerét, hogy Kijev segítsen terhe­lő bizonyítékokat felhajtani Joe Bi­­den volt amerikai alelnök és fia, Hunter ukrajnai érdekeltségeivel kapcsolatban. Joe Biden jelenleg az egyik legesélyesebb pályázó arra, hogy a demokraták elnökjelöltje le­gyen. Trump kérése így felveti an­nak a gyanúját, hogy elnöki hatal­mával visszaélve alá akarta ásni po­litikai ellenfelének választási esé­lyeit. A névtelen bejelentés alapján Nancy Pelosi házelnök a múlt ked­denbejelentette, hogy megindítják az impeachment eljáráshoz szükséges képviselőházi vizsgálatokat. Az America First Policies nevű, Trumpot támogató politikai akció­­csoport kedden bejelentette: egy­millió dollárt szán a Donald Trump politikája mellett kiálló televíziós és internetes reklámokra, amelyek arra biztatják majd a választókat, hogy keressék meg demokrata párti kép­viselőiket, és vegyék rá őket, hogy ne támogassák az impeachment eljárás megindítását. A reklámkampány külön célba veszi azokat a feltétele­zetten gyenge választói támogatott­ságot élvező demokrata képviselő­ket is, akik nyíltan támogatják az im­peachment eljárást megalapozó vizsgálatokat. Közben a republiká­nus többségű szenátus igazságügyi és belbiztonsági bizottságai levelet in­téztek az igazságügyi minisztérium­hoz. A Chuck Grassley iowai és Ron Johnson wisconsini szenátorok által aláírt levélben a politikusok sürgetik a tárcát: vizsgálja ki „a Demokrata Országos Bizottság és Hillary Clin­ton (a 2016-os demokrata elnökje­lölt) kampányának szemérmetlen erőfeszítéseit arra, hogy az ukrán kormány felhasználásával negatív információkat találjanak az akkori elnökjelölt Trump ellen”. Megállapodás a Donyec-medence különleges státusának bevezetéséről A Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből éllé minszki kapcsolattartó csoport tagjai megegyeztek a magát önhatalmúlag Ukrajnától függetlenné nyilvánító do­­nyecki és a luhanszki terüle­tek különleges státusának bevezetéséről. Moszkva. Ezt Borisz Grizlov kü­lönmegbízott, az orosz küldöttség vezetője jelentette ki kedden Minszk­­ben. Grizlov szerint a kontaktcsoport ülésének résztvevői - a szakadár te­rületek képviselőit is beleértve - egyeztették álláspontjukat a Stein­­meier-formulának az ukrán jogrend­ben való alkalmazásáról, „Ily módon megállapodtak Do­­nyeck és Luhanszk megye egyes te­rületei különleges státusáról rendel­kező törvény bevezetésének rendjé­ről” - mondta. Az aláírás tényét Mar­tin Sajdik, az EBESZ különmegbí­­zottja is megerősítette. A megállapo­dás ténye azért lényeges, mert a Kreml korábban a Frank-Walter Ste­inmeier német elnökről, volt külügy­miniszterről elnevezett formula írás­ban való elfogadásához kötötte Vlagyimir Putyin elnök részvételét a politikai rendezés érdekében létre­hozott „normandiai négyek” - Orosz­ország, Ukrajna, Franciaország és Németország - tervezett csúcstalál­kozóján. Ennek a forgatókönyvnek az értel­mében Ukrajnának törvényt kell el­fogadnia a Donyec-medence külön­leges státusáról, s annak ideiglenes jelleggel a szakadár területeken meg­tartandó választás napján kell hatály­ba lépnie, állandó jelleggel pedig azt követően vezetnék be a jogszabályt, hogy az EBESZ kihirdeti a választás hitelesített eredményét. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben azt mondta, hogy a felek egyeztettek Minszkben a Steinmeier­­formula alkalmazásának mikéntjé­ről. Az orosz küldöttségvezető e­­gyébként azt is bejelentette, hogy a fehérorosz fővárosban kedden meg­állapodtak a konfliktusban álló felek csapatai és harci eszközei szétválasz­tásának menetrendjéről, amelynek végrehajtása október 7-én kezdődik meg Petrovszkoje és Zolotoje térsé­gében. A kontaktcsoportot a délkelet­ukrajnai válság politikai rendezésére Ukrajna, Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szer­vezet (EBESZ) részvételével hozták létre 2014-ben. (MTI) Ganzék lemondták a tárgyalásokat a Likuddal Jeruzsálem. A szeptember közepi választáson legtöbb sza­vazatot kapott centrista Kék-fehér párt lemondta tegnapra tervezett nagykoalíciós egyeztető tárgya­lásait a jobboldali Likud párttal - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja. A Béni Ganz vezette Kék-fehér párt azzal indokolta a megbeszé­lések lemondását, hogy „nem ér­tek meg rá a feltételek”. „Nincs miről beszélni” — nyi­latkozta a lapnak a Kék-fehér egyik vezetője. ,JEz nem tárgya­lás, hanem süketek párbeszéde, s nincs értelme folytatni, amíg nem változnak a feltételek” — tette hozzá. A Kék-fehér tárgyalói arra a következtetésre jutottak a va­sárnapi megbeszélések után, hogy jelenleg nem képesek áthi­dalni a nézetkülönbségeik közötti Johnson: Nagy-Britannia október végén mindenképp kilép az Európai Unióból Boris Johnson brit miniszter­­elnök szerint London olyan kompromisszumos megoldást javasol az EU-nak, amelynek alapján a brit EU-tagság megszűnése (brexit) után nem lesz vámellenőrzés Írország és Észak-írország határán, „sem annak közelében". London. Johnson, aki a kormányzó Konzervatív Párt Manchesterben tar­tott éves kongresszusának tegnapi zárónapján szólalt fel, kijelentette: észszerű és építő jellegű javaslatról van szó. Ennek egyetlen alternatívája a megállapodás nélküli brexit, de Nagy-Britannia nem erre törekszik, bár készen áll erre is - mondta. A brit kormányfő közölte, hogy a javaslat mindkét fél részéről kompromisszu­mokat igényel. Elmondta: a tervezet olyan megoldást tartalmaz, amelynek alapján a brexit után is érvényben maradnak a jelenlegi szabályozási rendszerek az ír szigeten a mezőgaz­dasági termelők és egyéb üzleti vál­lalkozások számára. Johnson ennek részleteit nem fedte fel. Kijelentette ugyanakkor: „semmilyen körülmé­nyek között” nem lesz vámellenőrzés a brexit után sem Észak-írország és Írország határán, sem a határ közelé­ben. Kijelentette ugyanakkor: Nagy- Britannia a brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapján minden­képpen kilép az Európai Unióból, megállapodással vagy anélkül. A brexitről döntő népszavazás után há­rom és fél évvel az emberek most már kezdik úgy érezni, hogy a bolondját járatják velük, és azt gyanítják, hogy „bizonyos erők” egyszerűen semmi­féle brexitet nem akarnak. Ha ez a gyanújuk beigazolódik, annak súlyos következményei lesznek a demokrá­ciába vetett bizalomra - mondta Johnson a manchesteri tory kong­resszust bezáró tegnapi beszédében. A 35 perces beszéd - amely John­son első kongresszusi felszólalása volt miniszterelnökként és a Konzer­vatív Párt vezetőjeként - a várako­zásoknál és a korábbi tory kong­resszusok pártvezetői beszédeinél is jóval rövidebb volt, és a vártnál ke­vesebb részletet tartalmazott az új brexitmegállapodásról London által az EU számára összeállított javaslat­­csomagról. Amint beérkezik, az Európai Bi­zottság meg fogja kezdeni a tárgyi­lagos elemzését annak a brit javas­latnak, amelyet az Egyesült Király­sággal megkötött, de nem ratifikált kiválási szerződéssel szembeni al­ternatívának szánnak - közölte teg­nap a brüsszeli testület szóvivője. Az Európai Unió kész a konstruktív tár­gyalásokra, azonban a bénultság fő okának számító ír-északír pótmeg­oldás (backstop) kiváltását célzó ja­vaslatnak összeegyeztethetőnek kell lennie a kilépési megállapodással - szögezte le Mina Andreeva. (MTI) szakadékot, mivel a Likud ra­gaszkodik ahhoz, hogy nem ön­álló pártként tárgyal, hanem csakis az általa megteremtett jobboldali-vallásos blokk nevé­ben - s ez komoly kompromisz­­szumot igényelt volna a vallás és az állam kapcsolatának számos kérdésében, s emiatt a Kék­­fehérnek fel kellett volna adnia programjának kulcsfontosságú részeit. „Miért kellene segíte­nünk Netanjahunak abban, hogy ne az ügyészi meghallgatásáról szóljanak a lapok címei?” - fo­galmazta meg a tárgyalások el­halasztásának másik okát a cent­rista párt egyik vezetője, a tegnap kezdődött és hétfőig négy napon át tartó jogi procedúrára utalva, amelyben a kormányfő ügyvédei megpróbálják meggyőzni Aviháj Mandelblitt államügyészt, hogy álljon el a már elkészített vád­iratok benyújtásától, amelyek csalással, hivatali hatalmával való visszaéléssel és korrupció­val vádoljákNetanjahut. (MTI) 8 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom