Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-03 / 230. szám
www.ujszo.com | 2019. október 3. KULTÚRA 9 Sbohem, Kájo! Nyolcvanéves korában elhunyt a csehek máig egyetlen világsztárja, Karel Gott (Fotó: TASR/AP) JUHÁSZ KATALIN Sármos volt, elbűvölő személyiség és aranytorkú énekes. Ha nyugaton születik, világsztár lehetett volna. De így, „nehezített pályán" is boldogult, ő volt az egyetlen cseh előadó, aki ki tudott törni a szocialista burokból. Már 1968-ban Ausztriát képviselte az Eurovíziós Dalfesztiválon, mert Csehszlovákia abban az évben nem indult. Népszerűsége hat évtized alatt sem csökkent, az utolsó időszakban is sportcsarnokokat töltött meg Csehországban és nálunk is. Az idő előrehaladtával egyre ritkábban lépett fel, ezért koncertjei még nagyobb eseménynek számítottak. Az utóbbi években sokat cikkeztek egészségi állapotáról, de ezek zöme inkább találgatás volt, mintsem tényszerű információ, ő maga pedig nem szívesen beszélt magánéletéről, főleg a betegségeiről. Úgy tűnt, sikerült legyőznie a rákot, ám később vérképzési zavarokat állapítottak meg nála, úgynevezett mielodiszplasztikus szindrómát. Csak pár napja jelentette be, hogy akut leukémiában szenved. Amikor saját felelősségre hazaengedték a kórházból, legalább annyian kezdtek el aggódni, mint ahányan fellélegeztek. Karel Gott tegnapra virradóra meghalt - álmában, saját otthonában. És már most tudjuk, hogy állami vezetőnek kijáró temetést fog kapni. A csehek számára ugyanis sokkal többet jelentett bármelyik eddigi csúcspolitikusuknál, talán Václav Havelt leszámítva. Ne feledjük, hogy 2003-ban művészek egy csoportja őt javasolta cseh államfőnek. Ki tudja, mi történt volna, ha elvállalja ezt a „felkérést”, és tényleg lehetett volna szavazni rá. Karrierje során 42 alkalommal kapta meg a közönségszavazatok alapján odaítélt Arany csalogány (Zlaty slavík) díjat, ebben abszolút rekordernek számít, soha senki nem előzi már meg. Mert soha nem lesz már ekkora sztárjuk a cseheknek. Ezt Karel Gott (1939-2019) a zenefogyasztási szokások változását, a piac működését és a generációk közötti ízlésbeli szakadék szélesedését figyelembe véve merem állítani. Gott ugyanis egyszerre több nemzedéknek is örömet tudott okozni: évtizedeken át ugyanúgy rajongtak érte a nagymamák, mint unokáik. A legkisebbeket is elérte, gondoljunk csak a Maja, a méhecske (Vcelka Mája) rajzfilmsorozat főcímdalára, vagy a Három mogyoró Hamupipőkének (Tri orísky pro Popelku) című, minden téli szünetben levetített mesefilm betétdalára, amely több ponton felcsendül a történet során (Kdepak ty ptácku hnízdo más?). A hazai magyarság körében is magasan a legkedveltebb cseh előadónak számított. A mai hatvanasok -hetvenesek ugyanannyit kaptak belőle a két csehszlovák tévécsatornán, mint a magyar táncdalénekesekből a szintén két magyar állami adó jóvoltából. Azaz „elkerülhetetlen” volt, nem létezett olyan tévénéző, aki nem ismerte a legnagyobb slágereit. A rendszerváltás után született vagy szocializálódott szlovákiai magyarok pedig rajta kívül talán csak pár cseh előadót tudnak felsorolni, olyannyira távol kerültünk az ottani könnyűzenei történésektől. Karel Gott egy szakmailag meglehetősen alulértékelt, ám rendkívül népszerű műfaj talán utolsó valóban szuggesztív, nagy hatású előadója volt. Egy különleges tehetséggel megáldott táncdalénekes, aki ráadásul mindig mosolygott, ha fotózták, akivel élvezet volt interjút készíteni, mert szellemesen, okosan nyilatkozott. Koncertjeinek közönsége pedig legalább annyira szerette a számok közti frappáns összekötő szövegeit, mint az énekhangját. És az sem mellékes, hogy a remek szerzők dolgoztak neki, a Karel Svoboda-Zdenék Borovec páros, akikről szintén elmondható, hogy világsztárok slágereit írhatták volna - Julio Iglesiastól Frank Sinatráig -, ha nem a szocialista Csehszlovákiában kellett volna boldogulniuk. Ez a kombó olyan nyerőnek bizonyult, hogy Karel Gott pályafutása során majdnem 40 millió hanghordozót adott el. Fellépett a New York-i Carnegie Hallban, ugyanolyan nívón énekelt politikusoknak, multimilliomosoknak és ostravai bányászoknak, Budapesten pedig anno Demszky Gábor akkori főpolgármester is autogramot kért tőle. Képességei ahhoz is elegendők voltak, hogy elbírja hatvan év közéleti és magántermészetű hordalékát, a különböző kétes üzleti és szerelmi ügyeket. A cseh bulvársajtó még nem is létezett, amikor „az isteni Kája” ptár celeb volt, bármit el lehetett adni a nevével. Még róla elnevezett parfümöt is. A Kontroll nélkül a Be2Can szemlén Pozsony. Idén is megrendezi a Film Europe a népszerű Be2Can filmes szemlét, amely a nagy presztízsű európai fesztiválok - Berlin, Velence és Cannes - sikeres, díjnyertes alkotásai közül válogat. A november 4-én kezdődő mustrán láthatja a hazai közönség Nora Fingscheidt Kontroll nélkül (Systemsprenger. / Narusitef systému) című játékfilmjét, mely a Berlinalén, vagyis a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján idén megkapta a fesztivál alapítójának nevét viselő Alfred Bauer-díjat. Ez az elismerés olyan filmeknek jár, amelyek a mindenkori zsűri szerint új távlatokat nyitnak a filmművészetben. A fiatal német rendezőnő első egész estés filmjének címe, vagyis a Systemsprenger szakkifejezés a német oktatási rendszerben: olyan gyerekeket jelöl, akiket különleges viselkedési rendellenességeik miatt nem tudnak beilleszteni az intézményrendszerbe. A szívszorító történet egy ilyen gyerekről, a kilencéves Benniről szól. A film hivatalos leírása szerint Benni szeretetéhes, nehezen kezelhető kislány, aki nem találja a helyét a szülő nélkül felnőni kénytelen gyerekek között. Az állami szervezetek és szakemberek tanácstalanul egymás között adogatják őt, agresszív természetével ugyanis folyamatosan veszélyezteti környezetét és saját magát. Pedig a kislány csak egyetlen dolgot szeretne: visszakapni az édesanyját - aki azonban lemondott róla. (tb) A Kontroll nélkül főhőse, Benni az édesanyját szeretné visszakapni (Fotó: Film Europe) Könyves világpremier Magyarországon A Margó Irodalmi Fesztivál vendége lesz André Aciman, a Szólíts a neveden című, világsikerű regény írója. Budapest. A felnőtté válásról és a szerelem megtapasztalásáról szóló könyv alapján készült filmet három Oscar-díjra jelölték, és a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában meg is kapta a díjat. A megkapó, elgondolkodtató és némiképp formabontó történet folytatása a nemzetközi premierrel azonos napon, október 29-én j elenik meg magyarul, Találj rám! címmel. Az Athenaeum Kiadó tájékoztatása szerint az előrendelt könyvek kiszállítását is ezen a napon kezdik meg. „Óriási megtiszteltetés mind a kiadónak, mind pedig a Margó Irodalmi Fesztiválnak, hogy a könyv szerzője, André Aciman elfogadta meghívásunkat, és a rendezvény alkalmából Magyarországra látogat. Balázsy Panna író, újságíró fogja kérdezni a Várkert Bazárban október 11-én 19.30-tól a fesztivál világirodalmi színpadán. Egészen különleges kiváltságnak érezzük, hogy a világhírű szerző nálunk mutatja be először új remekművét, és a beszélgetés után dedikálja is könyveit. Mivel a Találj rám! a jogtulajdonosok legszigorúbb utasítása értelmében a világon sehol sem kerülhet kereskedelmi forgalomba október 29. előtt, az új kötet előrendelt példányait természetesen nem tudják dedikáltatni az olvasók a Margó Irodalmi Fesztiválon, hiszen a nemzetközi szerződéseink nem engedik a kiszállítást” - áll a kiadó közleményében. A program napján, október 11-én azonban a helyszínen minden olvasó hozzájuthat az új kötethez a Líra standján, azaz a fesztivál látogatói jobban járnak, mint azok, akik előrendelték a regényt. Az amerikai író tavaly decemberben tette közzé a Twitteren, hogy folytatni szándékozik a Szólíts a ne/ A veden történetét, sőt, már el is kezdett dolgozni az új könyvön. Később azt is elárulta, hogy a főszereplő fiú, Elio apját kívánja közelebbről bemutatni, aki a folytatásban éppen elvált, és Firenzéből Rómába utazik, hogy meglátogassa fiát, akiből időközben sikeres zongoraművész lett. A vonaton azonban megismerkedik valakivel, és ez a találkozás alapjaiban változtatja meg az életét. Élio hamarosan Párizsba költözik, ahol újabb szerelmi kalandban lesz része. Első szerelme, Oliver pedig - akiből időközben elismert egyetemi professzor és családos ember lett - hirtelen azon kezd gondolkodni, hogy vissza kéne térnie Európába. A folytatás érkezése egyelőre nem jelenti azt, hogy újabb filmet is terveznének belőle. A Szólíts a neveden Olivérét játszó Armie Hammer nemrég nyilatkozta egy interjúban, hogy szerinte egy újabb rész nem tudna felémi az elsőhöz, és a folytatás csak csalódást okozna. Mindennek ellenére azonban a rendező, Luca Guadagnino már többször beszélt arról, hogy őt érdekelné, hová vezet Oliver és Elio története, és akár egy trilógiát is el tudna képzelni. (juk) RÖVIDEN Új Harisnyás Pippifilmet forgatnak Los Angolos. Újabb játékfilm készül Astrid Lindgren világhírű gyerekregényéből, a Harisnyás Pippiből, ezúttal a Paddington című brit sikerprodukció alkotóinak közreműködésével - írta a The Hollywood Reporter. A vörös copfos, szeplős, felemás harisnyás, bátor és jókedvű szuper erős kislány története először 1945-ben jelent meg. Astrid Lindgren svéd szerző regényét azóta 77 nyelvre fordították le, és több mint 65 millió példány fogyott belőle világszerte. A könyvből és folytatásaiból pedig számos tévéfilm és filmadaptáció született már. Az új filmes adaptáción a StudioCanal és David Heyman brit producer Heyday Films produkciós vállalata dolgozik. Heyman volt a producere a Paddington és a Paddington 2 című kasszasikereknek is. (MTI)
