Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-03 / 230. szám
KÖZÉLET 2 2019. október 3. | www.ujszo.com SNS: szívdobogással az abortusz ellen SZALAY HAJNALKA Pozsony. Andrej Danko, az SNS elnöke már múlt héten megelőlegezte, hogy a parlament következő ülésén ismét szó lesz a művi terhességmegszakítésról. Ezúttal az SNS három képviselője terjesztett be abortuszok szigorításét célzó javaslatot, de az OLaNO is próbálkozik a legutóbb majdnem elfogadott módosításéval. Az SNS azt szeretné, ha tilos lenne az abortusz reklámozása, vagy az abortuszra való kényszerítés, valamint, hogy azoknak a nőknek, akik a művi terhességmegszakítás mellett döntenek, az orvosuk kinyomtatott ultrahangképet mutasson az embrióról, és ha műszakilag megoldható, azt is lehetővé kell tenni, hogy az anya hallhassa a szívdobogást. ,,Ez a nők nagyon durva érzelmi zsarolása, hiszen egy ilyen döntést mindenki nehezen hoz meg. Az orvos nem reklámozza az abortuszt, neki kötelessége, hogy minden lehetőségről tárgyilagosan tájékoztassa a pácienst, hogy az meg tudja hozni a megfelelő döntést. Ennek a módosításnak egyedüli célja, hogy még több bűntudatot keltsen a nőkben” - véli Bolemant Lilla nőjogi szakértő. 6. és 9. hét között Ipóth Szilárd komáromi nőgyógyász elmondta, az újabb ultrahangoknak köszönhetően a szívhang a terhesség hatodik hetétől hallható. A szakértő szerint a szívhang egyértelmű bizonyítéka, hogy a magzat él, ám a hatodik hétnél hamarabb nem hallani semmit. „A művi terhességmegszakítás előtt bizonyítani kell, hogy a magzat él, ezért a hatodik hét előtt nem is szoktunk abortuszt végezni, ráadásul mindig számolni kell a méhen kívüli terhességgel is” - nyilatkozta Ipóth, hozzátéve, leggyakrabban a 6. és a 9. Az SNS törvénybe foglalná, hogy az abortuszt kérvényező nőknek megmutassák a magzat ultrahangfelvételeit, és ha lehet, meghallgattassák velük a magzat szívhangját (TASR-feivétei) hét között szokták elvégezni a beavatkozást. „Ha egy nő eldöntötte, hogy nem tartja meg a gyerekét, köteles kitöltenie egy minisztériumi kérvényt. Utána a törvény értelmében mi 48 óráig nem csinálunk semmit, ugyanis ennyi ideje van a nőnek, hogy meggondolja magát. A kérvényhez írásos beleegyezést is kell csatolni, de a nőket még felvilágosítjuk a beavatkozásról” - részletezte a nőgyógyász. Egyre kevesebb Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának (NCZI) adatai szerint a Szlovákiában elvégzett abortuszok száma folyamatosan csökken. Tavaly több mint 6000 terhességmegszakítást végeztek, ennek majdnem 16%-át egészségi okokból. Ezt Ipóth is megerősítette. „Ez komoly döntés, amelyet a nők rosszul élnek meg, ezért nem szoktuk se pozitívan, se negatívan kommentálni a választásukat. 23 éves gyakorlatom alatt drasztikus csökkenést tapasztalok ezen a téren, a jelenlegi jogszabályozás rendben van” - zárta a szakember, aki szerint a szigorítások után hasonló helyzet alakulhatna ki, mint a lengyel nők esetében, akik - mivel országukban tilos a művi terhességmegszakítás - Léván végeztetik a beavatkozást. A hazai ginekológusok szövetsége alaptalannak tart minden olyan próbálkozást, amely módosítaná a jelenlegi szabályozást, üdvözölnék azonban, ha lehetőség lenne az úgynevezett abortusztabletták használatára, amelyek sokkal biztonságosabbak a nők számára, mint a műtéti beavatkozások. Az OLaNO új próbája Csak múlt héten négy, művi terhességmegszakítással kapcsolatos javaslatról szavazott a parlament. Ezek közül három szigorította volna a jelenleg érvényben levő törvényt, amely a terhesség 12. hetéig teszi lehetővé az abortuszt. Az OLaNO javaslata nem módosította volna ezt a határidőt, a párt a titkolt terhesség intézményét akarta létrehozni. Ez szavatolta volna, hogy az anyák titokban hordják ki és szüljék meg gyereküket. A parlament egyetlen módosítást sem utalt második olvasatba, igaz, az OLaNO képviselőinek pusztán egy szavazat hiányzott. A párt néhány képviselője Richard Vaseckával közösen újra a parlament elé teijesztette a rejtett terhességről szóló módosítást, amelynek értelmében a nő a terhesség 21. hetétől lenne jogosult a betegszabadságra, ha úgy dönt, kihordja gyermekét, de nem tartja meg. Bár a törvény értelmében nem lehetne ugyanolyan javaslatot fél éven belül kétszer is benyújtani, az OLaNO módosítása már bent van a parlamentben. Bolemant Lilla szerint az eltitkolt terhesség elméletileg jó lehetőség lehetne, viszont ennek meg kellene teremteni a feltételeit. „Fontos, hogy ne lehessen ezzel visszaélni, ne lehessen a nőt rákényszeríteni a gyerek megszülésére. Nem ad hoc módon, politikai okokból kellene módosítani az erre vonatkozó törvényeket, hiszen ezek a nők egész életét befolyásolják, hanem egy átgondolt rendszert kellene létrehozni” - véli a szakértő. Elmondta, az Isztambuli Szerződés jó kiindulópontja lehetne ennek, hiszen ha a módosításokban szerepel, hogy a nőt ne lehessen abortuszra kényszeríteni, akkor annak is meg kellene jelennie, hogy a gyerek megszülésére sem lehet kényszeríteni senkit. „Ez összefügg a családon belüli erőszakkal: a kényszerítésnek, akár az abortuszra, akár a gyerek kihordására, általában azok a nők vannak kitéve, akik erőszakos, bántalmazó kapcsolatban élnek. Egy ilyen helyzetben a nőknek nincs lehetőségük arra, hogy eldöntsék, mit szeretnének és mit nem. Elsődlegesen ezekből a kapcsolatokból kellene kimenteni a nőket. Az Isztambuli Egyezmény ratifikálása lenne a kezdete annak, hogy komolyan el lehessen kezdeni dolgozni azon, hogy megszűnjön a nők és a gyerekek elleni családon belüli erőszak. Egyébként az Egészségügyi Világszervezet nyilatkozatában is az szerepel, hogy az egészség megőrzését jelenti az is, hogy a nők reprodukciós jogait nem korlátozzák” - zárta Bolemant. Szakmai vita Danko jelezte, szakmai vitát akar kezdeményezni a kérdésről. A kerekasztal-beszélgetést tegnap ugyan megtartották, sajátjavaslatát azonban a párt képviselői már benyújtották a parlamentbe. A vitára mind politikusok, mind szakemberek kaptak meghívást. Hídból Sárközy Irénnek kellett volna mennie, de lapunknak azt mondta, a vita időpontja egybeesett a cseh és a szlovák parlamenti képviselők bizottsági ülésének időpontjával, ezért nem vett részt a vitán. A 60 euróból 40-et kap az alkalmazott ÖSSZEFOGLALÓ A jövő évi minimálbér kormány általi elfogadásánál szerdán nem csupán az SNS miniszterei, hanem Gál Gábor, a Híd igazságügyi minisztere is tartózkodott. Gál ezt a vállalkozók érdekeivel indokolja. Pozsony. „A Híd nem titkolja, hogy a vállalkozói szféra érdekeit is szem előtt tartja. A kisvállalkozóknak gondot okoz, hogy a minimálbér emelésével az erre kötődő járulékok is nőnek. Nem szavaztam azonban az emelés ellen, csupán tartózkodtam” - mondta Gál, akinek az állítását egyébként az elemzők is alátámasztják. A 2020-ra a kormány által szerdán elfogadott bruttó 580 eurós havi minimálbér órabérre átszámítva 3,333 eurós minimálbért jelent. Az idei évhez képest a havi minimálbér 60 euróval, 11,54 százalékkal nő. A Jobb Szabályozás Központja (Centrum lepsej regulácie) kiszámította, hogy ez a vállalkozók, a kis- és közepes cégek együttes éves kiadásait 101,75 millió euróval növeli. Az emelés 28 ezer vállalkozót és több mint 27 ezer céget érint. A kormány szerdai döntésének köszönhetően a jövő év elejétől csaknem 165 ezer alkalmazott fizetése nő majd, akik közül jelenleg nagyjából 62 ezernek 520 eurós fizetése van, a többiek pedig 520 és 580 euró közötti összeget keresnek. A Jobb Szabályozás Központja azt is kiszámította, hogy a mostani emelésből mennyit látnak majd az alkalmazottak. Eszerint a 60 eurós emelésből az alkalmazott csupán 40 eurót kap kézhez, míg az állam - a munkáltató által fizetett járulékokkal együtt - 40,72 eurót zsebel be. Sokaknak fog fájni A minimálbér emelése azonban nem csupán a kisvállalkozóknak okoz fejfájást, megérzik a nagy cégek is. „Önmagában a minimálbér emelése számunkra nem okozna gondot, ami problémát jelent, hogy a minimálbér emelése további 42 tételre van rákötve, amiben Szlovákia világelsőnek számít. A minimálbér emelésével több járulék is nő, ami megemeli a cégek kiadásait. A gazdaság várható lassulása miatt ez különösen rossz hír a szlovák vállalkozói szféra versenyképessége szempontjából” - mondta Tibor Gregor, a legnagyobb szlovákiai vállalatokat tömörítő Klub 500 ügyvezető igazgatója. Uniós minimálbér nélkül Az elmúlt időszakban a politikusok és a szakszervezetek részéről is több olyan javaslat látott napvilágot, amely európai szinten orvosolta volna a minimálbérrel kapcsolatos kérdéseket. Ez azonban az e heti fejlemények miatt egyre bizonytalanabb. „Nincs tervben egységes európai uniós minimálbér, miután túl nagyok a gazdasági különbségek a tagállamok között” - közölte keddi európai parlamenti (EP) meghallgatásán a munkahelyteremtésért felelős biztosnak jelölt Nicolas Schmit. A luxemburgi szociáldemokrata politikus az EP foglalkoztatási és szociális szakbizottsága előtt leszögezte, hogy nem áll szándékában európai keretet létrehozni a minimálbérekre vonatkozóan, viszont azon fog dolgozni, hogy a minimálbér összegét fenntartható, átlátható és kiszámítható módon állapítsák meg a tagállamokban, azokban is, amelyekben még nincs erről szóló szabályozás. Mint mondta, a minimálbérek nem lehetnek azonosak EU-szerte, azonban bizonyos minimális kritériumszinteket kell meghatározni, figyelembe véve a helyi megélhetési költségeket, illetve folyamatosan egyeztetve a tagállamokkal és az érintett szereplőkkel. Az Eurostat adatai szerint a huszonnyolc tagállamból jelenleg huszonkettőben van érvényben minimálbér. Míg Bulgáriában ez például 286 euró, addig Luxemburgban 2071 euró havonta. Ágazati minimálbér lehet Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke korábban már többször is beszélt a minimálbér kérdéséről, amiből kezd kirajzolódni, hogy milyen tervei lehetnek. Elnökjelölti meghallgatásán, júliusban arról beszélt, hogy „minden embernek meg kell tudnia élni a fizetéséből”, és harcolni fog azért, hogy valamennyi uniós tagállam bevezesse a minimálbért. Hozzátette, hogy a szociális program más elemeiről is konzultált az EP vezetésével. Látható, hogy von der Leyen itt sokkal óvatosabban fogalmazott, hogy mindössze annyit mondott, hogy mindenhol legyen minimálbér, van ugyanis néhány tagállam, ahol nem határoznak meg legkisebb kötelező bért. Von der Leyen egyik beszédében hangsúlyozta, hogy a szociális piacgazdaságban minden embernek, aki teljes munkaidőben dolgozik, olyan minimálbért kell kapnia, amely tisztességes életet biztosít számára. Ehhez ki kell dolgozni egy keretrendszert, amely igazodik az (egyes tagországok) eltérő munkaerőpiacaihoz. Von der Leyen tehát minden bizonnyal tisztában van azzal, hogy egy egységes (eurócentre megállapított, központi) minimálbér káros lehetne az egyes tagországok számára. Annál is inkább igaz lehet ez, mert az új bizottsági elnök hazájában már sikeresen levezényelte az ágazati minimálbér bevezetését. Hasonló megoldáson gondolkodhat az EU egészében is, hiszen júliusban azt is mondta, hogy a legjobb megoldás, ha a munkavállalói szervezetek és a munkáltatók tárgyalások során a szektorokhoz vagy a régiókhoz igazítják a béreket. (mi, TASR, MTI)