Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-03 / 230. szám

KÖZÉLET www.ujs-zo.com | 2019. október 3. 3 Új arcok jelennek meg Sulik mellett ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Richard Sulik, az SaS elnöke tegnap további képviselőjelölteket mutatott be az általa javasolt jelöltlis­táról. Közben tovább tart a párton belüli konfliktus. Szombaton jelöltállító közgyűlést tartanak. Az új arcok között szerepel Filip Monika, a belügyminisztérium ál­lamigazgatási osztályának igazga­tója és a Jó Hivatalnok kezdeménye­zés alapítója, valamint Pavol Milan, a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) egykori nyomozója is. „Az SaS tanult a hibáiból, képe­sek vagyunk rendet teremteni, és én elnökként kezeskedem ezért a ren­dért” - állítja Sulik. Hozzátette, pártja a választás után kizárja a Smerrel, az SNS-szel és az ESNS- szel való együttműködést. Sulik jelöltlistáján az új arcok kö­zött szerepel még Zuzana Subová, a A SaS Richard Sulik pártelnök szerint tanult hibáiból és képes rendet terem­teni a párton belül (TASR-felvétel) földművelésügyi minisztérium volt hivatalnoka, aki korábban az Spolu pártban tevékenykedett, illetve Jó­zef Drahovsky közlekedési szakértő is. A négy jelölt, akiket Sulik tegnap mutatott be, egyelőre nem tagja a pártnak. A jelöltlista harmadik helye to­vábbra is üres, Sulik ezt a párt alel­­nöke, Jana Kissová számára tartja fenn. A pártelnök rámutatott: a lista regisztrálásának határideje csak két hónap múlva telik le, ezért nem akarja elsietni a döntést. Ha Kissová elfogadja az ajánlatát, azt határo­zottan üdvözölni fogja. Az alelnök korábban ugyanis úgy foglalt állást, hogy ha a listán nem kapnak helyet az SaS kulcsemberei, ő sem lesz raj­ta. A jelöltlistáról az SaS szombati jelölő kongresszusán döntenek. Sulik hétfőn mutatta be a saját lis­tajavaslatát, amelynek élén ő maga áll, a második helyet pedig Lucia Duris Nicholsonová európai parla­menti képviselő foglalja el. A listán szereplő első 15 jelölt között helyet kapott több parlamenti képviselő, illetve Václav Mika, a közmédia (RTVS) volt igazgatója és Juraj Droba Pozsony megye elnöke is. Az eddig ismertetett nevek között ugyanakkor nem szerepelnek a De­mokratikus Mag nevű platform tag­jai, így Cubomír Galko, Natália Blahová és Jozef Rajtár sem. Ők ko­rábban azért bírálták Sulíkot, mert szerintük nem demokratikusan hosszabbíttatta meg a pártelnöki mandátumát. A három képviselő ezért nem támogatja Sulik listaja­vaslatát, és a szombati kongresszus elé fogják terjeszteni a saját listáju­kat, céljuk egy kompromisszumos megoldás. Hangsúlyozták: egy pártban olyan tagokra is szükség van, akik objektív kritikát fogal­maznak meg. Ondrej Dostál, az OKS párt elnö­ke a Sulik által bemutatott listán a 15. helyet kapta. A párt már a 2016-os parlamenti választáson sem indult önállóan, Dostál akkor az SaS-lista 20. helyén szerepelt. Az OKS veze­tője kérdésünkre elmondta, sajnálja, hogy az SaS-ben belső viszályok alakultak ki, de hozzátette, mindkét frakció tagjaival jó viszonyt ápol. „Jobban örülnék annak, ha az SaS megőrizné az eddigi formáját, és nem lenne ilyen belső konfliktus. De ezt az SaS-en belül kell rendezni” - mondta Dostál. (TASR, czg) Filip Monika: „Egyetlen magyar párt sem szólított meg” CZÍMER GÁBOR Filip Monika, a belügymi­nisztérium államigazgatási osztályának igazgatója az SaS jelöltlistájának 38. helyén vág neki a jövő februárban esedé­kes parlamenti választásnak. Az ipolysági magyar gimnázi­umban végzett, korábban ő indította a Jé Hivatalnok kezdeményezést. Miért döntött úgy, hogy politi­kai pályára lép, miért nem a civil kezdeményezésben dolgozik to­vább? Már hét éve az államigazgatásban dolgozom, ott igyekszem változá­sokat elérni. Van, amit sikerült, de a hivatalokban szükséges igazán nagy változások ilyen szintről nagyon ne­hezen valósíthatók meg. Úgy dön­töttem, itt az ideje, hogy a politikai szférán keresztül javasoljak válto­zásokat, és egy politikai párt támo­gatását kérjem ehhez. A közigazga­tás ugyanis nem éppen vonzó. Úgy érzem, a politikai pártok nem for­dulnak megértéssel az ilyen ügyek felé, és a területet ismerő szakem­bereik sincsenek. Úgy gondoltam, ha én szakemberként megpróbálok po­litikai támogatást szerezni a pártok­tól, akkor nagyobb esélyem lesz konstruktív változásokat elérni. Miért pont az SaS-t választotta? Magyar pártokkal való együtt­működésen nem gondolkodott? Több párt szólított meg, de egy magyar politikai szubjektum sem volt köztük. A Progresszív Szlová­kiával (PS) tárgyaltam, sőt a prog­ramjuk közigazgatási részén még dolgoztam is. Fel is ajánlották, hogy felvennének a jelöltlistájukra, sok­kal jobb helyet kínáltak, mint az SaS, de végül nem a PS mellett dön­töttem. Ok nem értették meg, hogy szakemberként szeretnék részt venni a munkájukban, nem igazán találtuk meg a közös hangot. Aztán megszólított az SaS elnöke, Ri­chard Sulik, aki teljesen máskép­pen viszonyult a kérdéshez. Közöl­te, a listán nem tud bejutónak szá­mító helyet adni, de fel tudja kínál­ni, hogy én legyek a közigazgatási témákkal foglalkozó csoport veze­tője. A hivatalok egyszerűsítését és a közigazgatás észszerűsítését szolgáló ötleteimet támogatni fog­ja. Mit tart a közigazgatás legna­gyobb problémájának? Két nagy problémát említenék meg, az első a hivatalok kérdése. Itt arról kell beszélni, hány hivatal van és ezek hogyan működnek. A másik probléma pedig a hivatalnokok. A közigazgatásban dolgozni ma nem vonzó, nagy a fluktuáció. Ez össze­függ a hivatalnoki réteg professzio­­nalitásával, de például azzal is, mek­kora politikai nyomás nehezedik rá­juk, illetve, hogy nem becsülik meg őket kellőképpen. Nagy problémá­nak látom, hogy az államigazgatás­ban szinte teljesen hiányzik a pro­fesszionális menedzsment. A közigazgatással kapcsolat­ban olyan témák is előkerülnek, amelyek a kisebbségek számára fontosak. Elsősorban a hivatali kétnyelvűségre gondolok. Ezek­kel a kérdésekkel tervez foglal­kozni? Igen, szeretnék ezen a témán is dolgozni. Szerintem nagyon fontos a kétnyelvűség. Ha a jövőben sike­rül a magyarokat érintő dolgokkal foglalkoznom, akkor más területen Filip Monika (Képarchívum) is szeretnék dolgozni, ez pedig a magyar közösség tagjainak élet­­színvonala és az ország déli részé­nek gazdasága. Én a Nagykürtösi járásból származom, amely egyike azoknak a területeknek, amelyek gazdaságilag kevésbé fejlettek, és azt is látom, mennyire le van ma­radva ez a régió. A munkalehető­ségek, az infrastruktúra és az élet­­színvonal terén is nagy a lemara­dás. A magyarkérdésnek erre az as­pektusára is összpontosítanunk kellene, különben a magyar nem­zetiséget érintő ügyek csak arra korlátozódnak, vannak-e magyar nyelvű tábláink és a járási hivata­lokban vannak-e magyar nyomtat­ványok. Fontos, hogy a magyarok is megtanuljanak szlovákul, ahogy az is, hogy ott, ahol a magyarok több­ségben vannak, legyenek kétnyelvű nyomtatványok és magyarul is le­hessen a hivatalokban kommuni­kálni. De amiről szerintem a ma­gyar pártok elfeledkeznek, az az életszínvonal emelése. A magyar településeken magyarul is szeret­nék kampányolni. Éleződik a vita a jövő évi költségvetésről ÖSSZEFOGLALÓ Hogy az eredeti tervekkel ellentétben Szlovákiának idán sem sikerül kiegyenlített költségvetéssel zárnia az évet, az nagyrészt a Smer vezette kormányok hibája, amelyek nem éltek a gyors gazdasági növekedés adta lehetőségek­kel - állítja Ivan MikloS volt pénzügyminiszter. A jelenlegi tárcavezető ugyanakkor nem lét okot a pánikra. Pozsony. Ladislav Kamenicky pénzügyminiszter az elmúlt na­pokban bevallotta, hogy az eredeti tervekkel ellentétben mégsem lesz kiegyenlített költségvetése az or­szágnak, vagyis a kiadások idén is meghaladják a bevételek összegét. A Költségvetési Tanács a múlt hé­ten figyelmeztetett, hogy ha a kor­mány nem hoz pótlólagos intézke­déseket, a költségvetési hiány idén elérheti a GDP 1,20 százalékát, ami 1,14 milliárd eurónak felel meg. „A költségvetési deficittel kap­csolatos mostani problémák teljes egészében a jelenlegi és az előző smeres kormányok, egész konkrétan a Smer volt pénzügyminisztere, Pe­ter Kazimir lelkén száradnak. A 2013 és 2018 közötti időszakban Szlová­kia az Európai Unió egyik leggyor­sabb gazdasági növekedésével büsz­kélkedhetett, ennek ellenére képtelen volt deficit nélkül zárni a költségve­tést” - nyilatkozta Ivan Miklós volt pénzügyminiszter, aki a jobboldali Dzurinda- és Radicová-kormányban látta el ezt a funkciót. Miklós szerint a számok önmagukért beszélnek. „Míg a2013és2018 közötti időszak­ban az Európai Unióban átlagosan 18,9 százalékkal nőttek az állami be­vételek, Szlovákiában a bevétel­növekedés elérte a 36,4 százalékot. Németországban és Csehországban kisebb mértékben nőttek a bevételek, ennek ellenére a németek már 2014- től, a csehek pedig 2016-tól többletet értek el a költségvetésben” - figyel­meztet Miklós. Szerinte 2018-ban azonban már az uniós tagországok­ból 13 többlettel, egy pedig kiegyen­lített költségvetéssel zárta az évet. Miklós szerinte erre Szlovákia is ké­pes lett volna, az ezért felelősök az elmúlt években azonban még arra sem ügyeltek, hogy a nehezebb idők­re felhalmozzanak bizonyos kocká­zati tartalékot. „És ha ez még nem lenne elég, jön a választás, a parla­mentben így kitört a populista orgia, ami még sokba kerülhet az ország­nak” — mondta a volt pénzügymi­niszter. Kamenicky szerint ugyanak­kor semmi okunk a pánikra. „Egész Európában lassul a gazdasági növe­kedés, amely Szlovákiában is csak­nem a felével lesz alacsonyabb, mint azt korábban vártuk. Nem vagyunk könnyű helyzetben, pánikra azonban semmi ok” - állítja Kamenicky. Ha­sonló hangnemben nyilatkozott Ró­bert Puci, a parlament pénzügyi bi­zottságának a smeres elnöke is, aki szerint a lényeg, hogy az államadós­ság nem nő majd olyan mértékben, hogy az adósságfékről szóló jogsza­bály megszorító intézkedései életbe lépjenek. A pénzügyminiszter korábban spórolásra is felszólította az egyes minisztériumokat, tegnap pedig is­mételten megüzente az egészség­­ügyi tárcának, hogy költségvetését csak nem egész százmillió euróval fogja növelni. Az orvosok, a bizto­sítók és a kórházak is 150 millió eu­róval többet kértek, a pénzügymi­niszter szerint viszont ezek az el­várások a jelenlegi gazdasági hely­zetben irreálisak. Hogy pontosan mennyivel emeli a költségvetést, a pénzügyminiszter tegnap nem akarta konkretizálni. „Szerintem százmillió euróról sem beszélhe­tünk” - fűzte hozzá Kamenicky, akinek meggyőződése, hogy ha az egészségügyi tárca spórolt volna, akkor most nem lenne szüksége több pénzre. Andrea Kalavská (Smer-jelölt) egészségügyi miniszter reakciójá­ban leszögezte: a spórolás kérdése soha nem merült fel a pénzügymi­niszterrel folytatott tárgyalásai so­rán, ezért ez a kifogás meglepte. „Nem akarhatja tőlem senki, hogy a páciens kárára spóroljunk” — kö­zölte tegnap Kalavská. (mi, TASR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom