Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-07 / 233. szám
10 GYÓGYHÍREK Egészség 2019. OKTOBER 7. www.ujszo.com A magasság hajlamosít a cukorbetegségre Az alacsony termet önmagában is okozhat kellemetlenségeket, ám egy új tanulmány szerint ezeknek az embereknek van okuk félni a 2-es típusú diabétesz magasabb kockázatától is. Új betegség a diagnózisok listáján: kontamináltbél-szindróma Felszívódási zavar, ismeretlen eredetű emésztési probléma - ez a SIBO, magyarul kontamináltbél-szindróma (Small Intestinal Bacterial Overgrowth). Nemrég felkerült a betegségek nemzetközi jegyzékére. Egy új tanulmány rávilágított arra, hogy sajnos az alacsonyság emeli az illető esélyét a cukorbetegségre is. A német szakemberek által végzett kutatás azt sugallja, hogy minden plusz 10 centiméter (kb. 4 hüvelyk) magasság 41 százalékkal csökkenti a 2-es típusú diabétesz kockázatát a férfiaknál, s 33 százalékkal a nőknél. „Kiderült, hogy a magasabb termet kisebb diabéteszkockázathoz vezet” — mondta Matthias Schulze, a Potsdami Egyetem professzora, a nuthetali német Humán Táplálkozási Intézet vezetője. De hogyan lehet különbség a cukorbetegség kockázata terén a magasabb vagy alacsonyabb termet alapján? A kutatók megítélése szerint lehetséges, hogy az alacsony embereknél jóval egyszerűbben kialakul a zsírmáj, valamint több a szívbetegség- és metabolikus kockázati tényező, így a magas vérnyomás, a koleszterinszint és a szervezetben fellépő gyulladás. A tanulmány nem bizonyított határozott ok-okozati összefüggést, csupán talált kapcsolatot - erre a kutatók gyorsan fel is hívták a figyelmet. Schulze leszögezte, hogy a magasság önmagában valószínűleg nem okoz „inzulinrezisztenciát”, amely aztán 2-es típusú diabéteszhez vezethet. Ehelyett - véli -, a növekedésben részt vevő egyéb tényezők játszhatnak szerepet az inzulinrezisztenciában és a felnőttkori magasságban. S miközben az alacsony emberek diabéteszkockázatának és egyéb kockázati tényezőinek figyelése segíthet, nem világos, létezik-e egy adott magasság, amelytől kezdve a szűrést érdemes elkezdeni. Mivel a kockázat folyamatosan növekszik az alacsony méretnél, nincs meghatározva ilyen. A kutatás egy nagyszabású német tanulmány adatait tartalmazta, nagyjából 27 500 ember részvételével, 35-65 éves kor között. Eredetileg 1994 és 1998 között vették fel őket a vizsgálatba. A jelenlegi tanulmány azonban egy kisebb csoportra - nagyjából a csapat 10 százalékára - koncentrált. Körülbelül 700 embernél alakult ki 2-es típusú diabétesz. A magasság és a 2-es típusú diabétesz közötti összefüggés erősebb volt olyan emberek körében, akik nem voltak túlsúlyosak. Ebben az alcsoportban minden további 4 hüvelykkel 86 százalékkal csökkent a cukorbetegség kockázata a férfiaknál és 67 százalékkal a nőknél - mutatott rá a tanulmány. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a hosszabb láb kapcsolatba hozható a diabétesz alacsonyabb rizikójával. Ha a cukorbetegség kockázata miatt aggódunk, Schulze szerint változadanul a testzsír, az étrend és a testmozgás a kulcsfontosságú tényező. Ezeken az ember változtathat és pozitív irányba tolhatja a mérleget. Dr. Joel Zonszein, a New York City Montefiore Egészségügyi Központ klinikai cukorbetegség-központjának vezetője szerint azért az alacsony embereknek nem kell aggódniuk. Véleménye szerint a magasság nem túl nagy mértékben járul hozzá a diabéteszhez - többet nyomnak a latban egyéb tényezők, így a családi anamnézis, a fizikai aktivitás, az étrend, a zsírok és eloszlásuk vagy a vérlipidek (koleszterin). Dr. Gerald Bernstein, a New York-i Lenox Hill Kórház Friedman Diabetes Intézetének programkoordinátora szintén nem lát okot aggodalomra, s nem véli úgy, hogy ez megváltoztatná az eddigi klinikai gyakorlatot, (napidoktor) F őként az emésztőrendszert érintő kórképről van szó. A SIBO azt jelenti, hogy a bélbaktériumok túlszaporodnak a vékonybélben. Ha valamilyen oknál fogva a vékonybélben megnő a vastagbélből származó baktériumok száma (és szennyeződik, azaz kontaminálódik a vékonybél), kellemetlen panaszok jelentkeznek, mint például puffadás, fokozott gázképződés, hasi görcsök, hasmenés és székrekedés váltakozása. Az emésztőcsatorna felső részét általában steril környezetnek tartják, bár tudjuk, hogy van itt bizonyos számú baktérium, amelyek szimbiózisban élnek az emberi szervezettel. Ez fontos az emésztőfolyamatok, az immunrendszer és a bél szempontjából. V A betegség előrehaladott stádiumában vitaminhiány, vérszegénység vashiány alakulhat ki. Mi okozza? A vékonybélben megtelepedett, oda nem való baktériumok elhasználhatják a tápanyagokat, amelyek később hiányoznak a szervezetből. A betegség előrehaladott stádiumában vitaminhiány vérszegénység, vashiány alakulhat ki. Ráadásul ezek a baktériumok káros anyagokat termelhetnek, amelyek hasmenést és fogyást válthatnak ki. A túl sok baktérium neurológiai és kognitív szindrómát is okozhat, mint például éjszakai vakságot vagy tetániát. Szakember kezébe való „Az emésztőrendszerrel kapcsolatos hosszú ideg tartó zavar esetén gasztroenterológushoz kell fordulni - mondta Dr. Tibor Hlavaty professzor, a Szlovák Gasztroenterológiai Társaság vezető titkára, majd hozzátette: - Csak a tapasztalt orvos a különféle diagnosztikai módszerek segítségével tudja megkülönböztetni a SIBO-t más emésztőszervi betegségektől, például az irritábilisbél-szindrómától vagy az élelmiszerintoleranciától.” A SIBO-t az úgynevezett kilélegzéses teszttel is diagnosztizálni lehet. Ezzel mérik a bélbaktériumok anyagcsere -melléktermékeinek mennyiségét. A baktériumok lebontják a gyomorból érkező élelmet, aminek következtében gáz képződik, ez pedig felszívódik a vérbe, majd kilélegezzük. A teszt megmutatja a kilélegzett hidrogén és metán mennyiségét. Tudni kell, hogy a hidrogén gáz a szervezetben csak a szénhidrátok bélbaktériumok által végzett erjesztése révén keletkezik, így ezzel tulajdonképpen a vékonybélbe jutott, vastagbél-baktériumok által előidézett erjedéses folyamatok létét lehet igazolni. A vizsgálat során laktulózt tartalmazó tesztoldatot kell elfogyasztani, majd ezt követően 20 percenként egy diagnosztikai készülékbe lélegezni, amely a kilélegzett levegő hidrogéntartalmát rögzíti. Kezelés „A SIBO kezelése egyszerűnek tűnik, de valójában viszonylag igényes, mert a diéta és a gyógyszerek nem mindig hatnak gyorsan” - mondta Dr. Martin Janicko gasztroenterológus. A kezelés alapja az antibiotikum, ami megváltoztatja a bél mikroökológiáját, és a tünetek enyhülnek. A 90-es évekig főleg széles spektrumú antibiotikumot alkalmaztak. Azóta nem felszívódó antibiotikummal történik a kezelés, amelynek mellékhatása minimális. „A SIBO prognózisa jó, de ez elsősorban az életmód megváltoztatásától és a társult betegségektől függ. A betegség nem fertőző, de hátránya, hogy visszatérhet” - tette hozzá a szakember. (kovács) Vasárnap Háztartás a. Az októberi melléklet r// j r /■ • fo temaja: VESZÉLY- ES AKADALYMENTES LAKÁS Ha valaki házat épít, vagy új lakást rendez be, általában a saját kényelmére gondol, és a jelenben gondolkodik. Pedig az évek telnek, s elszáll az idő a fejünk felett - a fiatal házasokból családanyák, - apák, majd nagyszülők lesznek, akiknek talán már nehezére esik a lépcső, de akár a fürdőkád használata is, amire megoldást kell találni. A fiatal szülőknek külön oda kell figyelniük a kicsik biztonságára, az idősek vagy a mozgásszervi fogyatékkal élők esetében meg kell szüntetni a szintkülönbségeket, csúszásmentessé tenni a padlózatot, kapaszkodókarokat felszerelni, elérhetővé tenni az önellátás és a tisztálkodás alapvető eszközeit stb. Milyen legyen a biztonságos, akadálymentes lakás, hogyan rendezzük be otthonunk egyes helyiségeit, ha rokkant is van a családban - a kedden megjelenő összeállításban elsődlegesen ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk, de háztartási mellékletről lévén szó, csokorra gyűjtöttünk néhány takarítási ötletet is, amit akár az őszi nagytakarítás során is felhasználhatnak. Az akadálymentesítés témája az olvasóknak talán csak egy szűk rétegét érinti - szerencsére! -, de nem árt észben tartani, hogy az idő nagy úr, a jövő pedig kiszámíthatatlan, és fogyatékkal nemcsak születni lehet, hanem egy baleset is maradó sérülést okozhat, és egy fájdalmasan kellemetlen kéz- vagy lábtörés is rádöbbenthet bennünket otthonunk hiányosságaira... Bővebben a Vasárnap legújabb Háztartás mellékletében! Ferenczy Éva, a melléklet szerkesztője
