Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-07 / 233. szám

www.ujszo.com EGESZSEG ■ 2019. OKTOBER 7. GYÓGYHÍREK IT A test és az agy kondíciója közlekedőedény Ismerőseim közül sokan már az öregség kifejezéstől is irtóznak, pedig tudják, hogy elkerülhetetlen és visszafordíthatatlan folyamat, kivétel nélkül mindenkit utolér. • Minden ember álma a méltó öreg­ség, ami a testi kondíció megőrzé­se mellett a men­tális képességről való gondoskodást is magába foglalja. Az élet végéig tar­tó művelődés eb­ben az értelemben Dr. Janka Chládecká halad a korral, főleg ami a nyelveket, a számítástechnikát illeti, de ezen a té­ren is fejlődniük kellene. Szerintem minden, amit az ember önmagába invesztál, idősebb korban mintha ta­lálná A diagnosztika fejlődé­sének és az új gyógy­szerek kifejlesztésé­nek köszönhetően az ádagéletkor megnőtt. Tény viszont, hogy ez a fejlett orszá­gokban magasabb, mint nálunk, ami kétségkívül összefügg az élet­móddal, a táplálkozással és a fizikai aktivitással. A szeniorok száma évről évre nő, s ez súlyos globális problé­ma. Milyen mértékben készültek fel erre az egyes országok? - kérdeztük Dr. Janka Chládeckát, aki a Pozso­nyi Közgazdaságtudományi Egye­tem harmadik kor egyetemét irá­nyítja és szervezi, s aki Szlovákiát a szeniorok világszervezetében képvi­seli. A statisztikai adatok ebben az évben első alkalommal mutatták azt, hogy nálunk több a szenior, mint a fiatal. Ez azt jelenti, hogy 100 fiatalra, 101 szenior jut, ami nem kedvező. Né­hány héttel ezelőtt jártunk Kíná­ban, ahol néhány szlovákiai szenior is velünk volt, s láthattuk, milyen az ottani harmadik kor egyeteme hall­gatóinak életmódja. Elmondha­tom, hogy csak irigykedhettünk. Ázsiában a jin és a jang filozófia sze­rint készítik fel az embereket az öregségre. Tudatában vannak an­nak, hogy amit az idősekbe invesz­tálnak, a fiatalokon keresztül térül meg. Ügy vélem, a globális problé­mára a gazdagabb országok jobban készülnek fel: támogatják az idősek aktivitásait, és anyagilag támogatják a harmadik kor egyetemeit. De más példát is mondhatok: Csehország ugye Szlovákiához hasonló. Nos, a cseh kormány anyagilag támogatja a harmadik kor egyetemeit, viszont nálunk a művelődni vágyók maguk térítik meg a költségeket. különösen fontos... Amikor a szeniorok életmódjáról beszélünk, valóban információszer­zésről van szó. Ellentétben velünk, az ázsiai országokban egyensúly van az elméleti és a mozgással kapcsola­tos szaktantárgyak között. Nálunk több az elméleti és kevesebb a moz­gással kapcsolatos tantárgy. Ez ismét a filozófiájukból ered, ami szerint a test és az agy kondíciója közlekedő­­edénynek tekinthető, s az egyen­súlynak meg kell lennie. Ezért az új akadémiai évben mi is több, moz­gással kapcsolatos tantárgyat iktat­tunk be. Nagyon fontos az is, hogy a szeniorok ismerjék a helyes táplál­kozás alapelveit. Talán mi többet beszélünk az evésről, pedig beszél­nünk kellene a nem evésről, több szó esik a mozgásról, pedig szólni kellene a mozgáshiányról, arról, mi­lyen negatívan hat a tétlenség az emberre. Annak ellenére, hegy sze­niorjaink modernek, aktívak, úgy gondolom, hogy gyakran teljesen feleslegesen túl sok pénzt költenek gyógyszerekre. Nem foglalkoznak például azzal, hogyan lehetne a ko­leszterinszintet gyógyszer nélkül, pusztán étkezéssel csökkenteni. Reggel feleslegesen sok gyógyszert vesznek be. S amikor megkérdezzük tőlük, melyik mire van, nem is tud­ják megmondani. Sok idős ember • A semmittevés ugyan kellemes és néha szükséges is a regenerá­lódáshoz, de nem ez a hosszú élet titka. Egy kutatás szerint a dolgos és az új információkra nyitott emberek tovább élnek. Mivel magyarázható ez? Bizonyos fokig a gondolkodásmó­dot is meg kell változtatni. Nem jó, ha az ember egyik napról a másikra abbahagyja a munkát. Nagy problé­mát jelenthet mind lelki, mind egészségi szempontból. A nyugdíjba vonulásra fel kell készülni. Ám ezt csak úgy lehet, ha fokozatosan csök­kentjük a munkatempót, esedeg többet gondolunk magunkra, töb­bet utazgatunk, olvasgatunk, moz­gunk, gyakrabban találkozunk a ba­rátokkal. Úgy gondolom, hogy épp a harmadik kor egyeteme jelenti az értelmes, stabil és szilárd hidat a nyugdíjba vonulás és a szemléletvál­tás között. Elmondhatom, hogy hozzánk már két generáció jár: a 80 év felettiek és az ő fiaik, lányaik. • Nem szül ez „generációs fe­szültséget"? Hiszen egy 85 évestől mégsem várható ugyanolyan teljesítmény, mint az 50 évestől... A tanulmányi programok kidolgo­zásakor ezt a jelenséget is figyelembe kell vennünk. Generációból kettő van, de a diákokat 3 kategóriára osztjuk. Vannak azok, akik „siet­nek”, hogy. minél többet tanulja­nak, hogy olyan témákkal foglal­kozhassanak, amelyekre addig nem volt idejük, amíg dolgoztak. Aztán vannak az idősebb diákok, akik az előadáson inkább pihennek. El tud­ja képzelni, mit jelent számukra a tanulás? Már este azon gondolkod­nak, hogy reggel mit vesznek fel, hogy találkoznak diáktársaikkal, előadás után kávé vagy bor mellett elszórakoznak... A közösség és a korosztálybeliekkel való találkozás nagyon fontos számukra. Na és megjelent a diákok harmadik kate­góriája, az ötvenesek csoportja, akik még aktívak a munkapiacon. Lehet, hogy nyugdíjasok, lehet, hogy nem. S hogy például angol nyelvet vagy számítástechnikát ne kelljen a fiata­lokkal együtt tanulniuk, mert ez lelki akadályt jelent számukra, kor­ban azonos speciális csoportot hoz­tunk létre, mert számukra ez az ide­ális. Szüntelenül mondogatom, hogy a szeniorokra nem tekinthe­tünk úgy, mint a hagyományos diá­kokra. Nekem ők partnerek, művelt emberek, akik az életben már bizo­nyítottak, sok mindent megéltek. Foglalkozni velük szép, értelmes, és nem mindig egyszerű. Ok nem kapnak érdemjegyet, nem vizsgáz­tatjuk őket, nem várhatjuk el tőlük, hogy házi feladatot írjanak, hegy otthon tanuljanak. Néha nehéz ve­lük, mégpedig abból a szempont­ból, hogy figyelembe kell venni igé­nyeiket. • Nem mindenki viszonyul po­zitívan az idősekhez. Ez meg­változtathatatlan vagy megta­nulható adottság? Én ugyanúgy viszonyulok a nappali tagozatos diákokhoz, mint a szenio­rokhoz, ám ők specifikus csoportot képeznek. Ügy, ahogy nekem is bi­zonyos rendszert kell vinnem a munkámba, ugyanúgy nekik is. Az idősek számára kidolgozott aktivitá­sok nagy része esetlegesen zajlik. Le­het, hogy többen vennének részt az ilyen rendezvényeken, ha valamiféle rendszer lenne bennük. A szenior­nak rendszerre van szüksége, példá­ul tudniuk kell, hegy minden má­sodik szerdán iskolába mennek, ezt könnyen megjegyzik. E hozzáállás specifikus jellege a partneri viszony­ban rejlik. Én valóban partnernek tekintem a szeniorokat. • Nemrég olvastam, hogy te­kintettel az idősek számának növekedésére, előzékenyeb­­beknek, figyelmesebbeknek kell lennünk velük... Az egyetemen az üzleti protokoll­­ról adok elő, de a gyermekegyete­men is tartottam előadást. A ki­csiknek három szót emeltem ki, ami a lényeget fejezi ki: köszönöm, bocsánat, kérem. Más szóval: a tisz­tesség minden kapcsolat alapja, s ha azt akarom, hogy velem tisztes­ségesen viselkedjenek, önmagám­nál kell kezdenem. Nagyon nehéz korban élünk. A fiatalok érték­rendje más, mint a miénk volt, és úgy gondolom, hogy mindennek az alapja a család. Jól tudom, hogy a szülők nehéz helyzetben vannak, mert reggeltől estig dolgoznak. Megváltozott az értékrend, de a ta­pintat, a tisztelet, az udvariasság és az emberiesség továbbra is a min­dennapok viselkedésének alapelve marad. Ha valaki eszerint fog visel­kedni, sikeres, közkedvelt lesz. Egyébként az egész élet a toleranci­áról, a megértésről és az alkalmaz­kodásról szól. Kovács Ilona Érdemes-e tesztelni a néhány napos terhességet? Egyes reklámok szerint „egészségesebben élhet a kismama”, ha már igen korán megtudja, hogy babát vár. Valóban így van ez? Akik tudatosan készülnek a gyermekvállalásra, esetleg már régóta próbálkoznak sikertelenül, bizonyára megörülnek a hírnek, hogy vannak tesztek, amelyekkel már az első kimaradt menstruáció előtt választ lehet kapni a nagy kérdésre. Szakemberek szerint azonban nem árt egy kicsit várni. A terhes­ségi teszt akkor pozitív, ha a nő szervezetében kimutatja a hCG hormon jelenlétét. A terhesség korai kimutatásának előnyeivel szembe kell állítani azt a tényt, hogy a vetéléssel végződő terhessé­gek többsége igen korán követke­zik be. Ennek azért nagy a gya­korlati jelentősége, mert ha példá­ul valaki kétségbeesetten szeremé teherbe esni, miért kellene érte­sülnie egy kémiai értelemben vett terhességről, amelynek a követke­ző néhány napban úgyis vége sza­kad? Fontos, hogy a várandós nő egészségesen éljen, de ebben az esetben a felszólítás inkább mar­ketingfogásnak tűnik. A legtöbb nő, aki szeremé gyereket, vigyáz az egészségére, ráadásul a veleszü­letett rendellenességeket okozó hatóanyagok nem jelentenek koc­kázatot a fogamzás utáni két hét­nél korábban. Az embrió beágyazódása nem egyeden pillanathoz köthető ese­mény, hanem néhány napos fo­lyamat. A blasztocita (differenciá­­ladan embrionális sejt) általában a hatodik napon kezd beágyazódni, de ez a folyamat eleinte gyenge intenzitású, majd igen gyorsan felerősödik, szinte támadásszerűvé válik. Az embriók növekedési üte­me meglehetős különbségeket mutat, a terhességi teszt eredmé­nye függ még az anya testméretei­től és vízháztartásától is. A terhes­ségi teszt minden nő esetében más napon lehet először pozitív, de mindez egyben az anyává válás első leckéje is: mostantól fogva a gyermekhez kell igazítani az órán (informed) sokáig tarthatnak A hőhullámok és a menopauza más tünetei átlagosan mintegy hét évig tartanak, és akár 14 éven át is jelentkezhetnek, tehát sokkal tovább, mint korábban vélték - derült ki egy nagy lét­számú, hosszú távú amerikai kutatásból. Az eredmények értékelésekor a kutatók felhívták a figyelmet, hogy a tünetek enyhítésére adott hormonpódó kezelést legfeljebb öt évig ajánlják, tehát rövidebb ideig, mint ameddig a tünetek át­lagosan fellépnek A tanulmány azt is kimutatta, hogy minél ko­rábban kezdett szenvedni egy nő a tünetektől, azok annál tovább tartottak A menopauza a brit nőknél áda­­gosan 51 éves korban kezdődik, a panaszok enyhítésére 2-5 évig hormonpódó kezelést adnak Bár más betegségek, egyebek mellett a későbbi csontritkulás kockázatát csökkenti a terápia, egyre nő az aggodalom, hogy hosszabb távú alkalmazása növeli az emlőrák és a petefészekrák kockázatát. A szakemberek szerint két-három különböző kezelésre is szükség le­het a tünetek jelentkezésének idő­tartama alatt, és a panaszos nők­nek célszerű orvosi segítséget kér­ni. A JAMA Internal Medicine orvosi szaklapban megjelent új amerikai tanulmányban 1449 olyan nőt vizsgáltak, akik gyakran szenvedtek hőhullámoktól vagy éjszakai verejtékezéstől. A szakem­berek 17 év adatait elemezték az 1996 és 2013 közötti időszakban. Ez volt eddig a legnagyobb lépté­kű kutatás ebben a témában. A tünetek ádagosan 7,4 évig je­lentkeztek, a nők félénél ennél rö­videbb ideig, a másik felénél en­nél tovább, egyeseknél akár 14 évig is megmaradtak - olvasható a tanulmányban. A hőhullámokat az erek kitágulása, a nyak és fej irányába történő véráramlás foko­zódása okozza, mely bőrpírhoz és verejtékezéshez vezet. A hőhullámok

Next

/
Oldalképek
Tartalom