Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-28 / 226. szám
2019. szeptember 28., szombat, 12. évfolyam, 39. szám Taormina, a Nap udvara Az izraeli politika világában mindenki ismer mindenkit, és különösen igaz ez Béni Ganzra és Jiszráel Kacra, akikből könnyen lehetnek az ország következő vezetői, és akik egymástól két háznyira nőttek fel a Kfar Ahim nevű, magyarul beszélők alapította faluban. LJm r W Izrael déli részén, I \ f Asdód közelében JLm Mm J lévő csendes falu ezekben a hónapokban vált ismertté, amikor Ganz és az általa vezetett Kék-fehér centrista párt az áprilisi választáson éppen annyi, harmincöt mandátumot tudott szerezni a kneszetben, mint a kormányzó jobboldali Likud pán. A szeptember 17-ei előrehozott választás élőn fej fej melletüialadt a Ganz vezette Kék-fehér párt, és a Likud, amelyben Benjámin Netanjahu jelenlegi kormányfő egyik esélyes utódjelöltje a párt és az ország vezetésére Jiszráel Kac. A választási eredmény sem hozott azonban megoldást, csak patthelyzetet. Kfar Ahim gazdagságot sugároz, rengeteg új emeletes ház áll a szépen ápolt kertekben. Hamar útba igazítanak, hogy a 95 éves Klein Irén tud mesélni a kezdetekről. Irén néni 1955-ben költözőn ide férjével és kisgyerekeivel Petah- Tikváról. Elmondta, hogy nem bánta meg, men a faluban a többiekhez hasonlóan ő is családra talált társaiban: szinte mindanynyian egyedül érkeztek - családjuk egyeden túlélőjeként - Izraelbe, nem voltak nagyszülők, és egymást segítenék új életük megteremtésében. Férje, Juda - Imre Klein - készítette fel a fiúk 13 éves korában szokásos ünnepségére, a bar micvára a Kékfehér párt élén álló Béni Ganz potenciális miniszterelnököt, volt vezérkari főnököt éppen úgy, mint politikai riválisát, Jiszráel Kacot, a Likud jelenlegi külügyminiszterét. A falucskában nyolcvan család él, amelynek tagjai a falu egyik első gyermeke, Sara Ben Avi szerint fele-fele arányban a Likudra és a Kék-fehérre szavaztak. Ben Avi három hónaposán került ide szüleivel 1953-ban a közeli Kasztinából. Előne ott éltek ugyanis öt évig a falu alapítói, de akkor ezt a földet utalták ki nekik a bevándorlók letelepítéséért felelős állami hivatalnokok. Az alapító első nyolc család - mind haláltáborok és munkaszolgálat Izraeli vezetők kerültek ki a magyarul beszélők falujából Nahum Ganz hirdetéseinek nyelve miatt lettek magyarok a lakók, sokan közülük erdélyiek. Az első gyerekek még magyarul beszéltek, de idővel a szülők és ők is megtanultak héberül Kfar Ahimban nyolcvan család él, és ma is hallani magyar szavakat arrafelé * ____________________________ A magyarul (is) beszélők falvában fele-fele arányban szavaztak a Likudra és a Kék-fehér pártra (Fotók: Wikipedia/Tu'i’n/contribs, tasr/ap) 4 Béni Ganz (a felvételen) apja, Nahum Ganz volt a falualapító. a Jiszráel Kac (balra) Benjamin Netanjahuval. A Kac és a Ganz család viszonya ma sem felhőtlen - Kfar Ahimban sem. magyarul beszélő túlélői - főként a hajón, 1946-ban Palesztina felé tartva ismerkedtek meg egymással, de a britek elfogták és Ciprusra vitték őket. Ganz és Sara Ben Avi szülei is on házasodtak össze, majd 1948 márciusában hajózhattak végre jövendő hazájukba. Ben Avi édesanyja, Cipóra Neuman és Ganz édesanyja, a mezőkovácsházai Weiss Malka Svédországban lettek jó barátnők, ahová a munkatáborok után vitték őket meggyógyítani. A 94 éves Cipóra tolókocsiban ül, már nagyon roszszul hall, nem tud részt venni a beszélgetésben, Ganz édesanyja pedig már nem él. Izrael földjére érve a férfiakat azonnal behívták katonának, és végigharcolták a függetlenségi háborút 1948-49-ben. Utána ők együtt, nyolc házaspár Tkuma faluban akartak letelepedni, de összekülönböztek az ottaniakkal, és ekkor Béni Ganz édesapja, Nahum Ganz a mosav, vagyis falumozgalom vezetőjéhez fordult segítségért. Fölfelé kerekítve nyolc helyett nyolcvan családot mondott nekik, és kérte, hogy adjanak nekik földet művelésre - meséli nevetve Sara majd az újonnan érkezettek számára létrehozott bevándorlási központokban hirdetést tett ki magyar és román nyelven - mert akkor még csak ezeken a nyelveken tudott írni -, és újabb „parasztjelölteket” toborzott. Hamar össze is gyűjtötte az első lakókat, mind a nyolcvan családot, így alakult ki Kfar Ahim falu, és Nahum Ganz hirdetéseinek nyelve miatt lettek magyarok a lakók, sokan közülük erdélyiek. Az első gyerekek még magyarul beszéltek, de idővel a szülők és ők is megtanultak héberül. Ma is hallani magyar szavakat errefelé, és főként magyarul főz az új generáció is. Izrael megalakítása után a földműves-állattenyésztő munka állt a legnagyobb becsben, s Kfar Ahimban ma is működnek a tehenészetek, tele vannak a csirkeólak, és a Kékfehér párt Ganz szülőfalvában megrendezett kampányzáró gyűlését is olykor elöntötte a hullámokban érkező istállószag. Ganz apja a baloldali Mapai párt alkalmazottja lett, de a falu többi lakójával együtt vallásos ember volt, és rendszeresen látogatta a zsinagógát. Oda járt Meir Kac, a külügyminiszter édesapja is. Cahi Noy, Cipóra fia látta, ahogy mindig együtt sétáltak haza - hiszen szomszédok voltak és végigvi tatkozták az utat, mert Kac a jobboldali revizionistákat éltette. Ma is a faluban élnek a gyerekek: Jiszráel Kac külügyminiszter házát kerítés és fegyveres őr védi, és a négy Ganz-gyerekből két lány ma is a pár méterre lévő telken él, egyikük a szülők házában, másikuk egy új épületben. Kiválóan beszélnek magyarul, de ma sem felhőtlen a viszony a szomszédok között. Sőt, néha előkerülnek a Kárpát-medencéből hozott előítéletek is: á, ők románok, mutat a máramarosi eredetű Kac család háza felé liana, az egyik Ganz-lány. (Shiri Zsuzsa/MTI)
