Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-28 / 226. szám
Az alattvalók népszerű uralkodói kodófeleséggé vált Maud királyné keserédes, drámával tarkított históriája: a királyi páros lakhatadan körülményekből, ingerszegény viszonyokból alakítja át a főváros királyi palotáját, kényesen ügyel az urizálás elkerülésére, az alattvalókkal szemben pedig mindvégig közvedennek bizonyulnak. Sőt, a király egy alkalommal még síugróbajnokságot is nyer. Az első világháborút még úgy-ahogy átvészeli a skandináv állam, de a második során a németek lerohanják. Amikor 1940. április 9-én betörnek, a király már észak felé robog egy gyorsvonaton, kimenekítve az Oslo-fjordból a Nemzeti Bank aranytartalékát. Hider ezután feleslegesen követeli, hogy nevezze ki miniszterelnöknek Vidkun Quislinget, a kollaboráns államvezetőt, mert az uralkodó, ha miniszterei rábólintanak a németek ajánlatára, azonnali hatállyal kilátásba helyezné a saját lemondását. A Führer természetesen tajtékozva elrendeli a király likvidálását, de Haakon néhány tárcavezetője kíséretében sítalpakon eljut Tromso kikötőjébe, ahonnan külföldre menekül. Ot éven keresztül Londonból, proklamációk útján támogatja az ellenállást, amelynek vezéralakjává válik. 1945. június 7-én visszatérhet a felszabadított országba, ahol innentől kezdve a „nép atyjának” tartják. Még tizenkét évig uralkodik, nyolcvanöt évesen combnyaktörés következtében halálozik el. A nép újabb királyai Utódja egyeden fia, V. Olaf, aki 54 éves a trónra kerüléskor. Az angol neveltetésben részesült, norvég identitású király eleinte vitorlásbajnokként, majd a németekkel szembeni ellenállás vezetőjeként tapasztalt katonaként szerez rangot magának. Házastársa, Márta svéd hercegnő három gyermeket — Ragnhild és Asztrid hercegnőket, valamint Harald herceget hátrahagyva - 1954-ben elhalálozik, ezért sokáig fontolgatja, hogy feleségül kéri a két évvel korábban elhunyt VI. György brit uralkodó özvegyét, Erzsébet anyakirálynét. A házassági terv kudarcba fullad, de barátságukat megőrzik. Apjával ellentétben nem koronázzák királlyá, 1958. június 22-én, a trondheimi székesegyházban - igaz, a koronázási jelvények bemutatásával együtt - „csak” felkenik. Regnálása során kiérdemli a „nép királya” címet, rajonganak érte. Nem hiába, ugyanis testőr nélkül sétál az utcán, néha villamosra pattan, ahol kedélyesen elbeszélget utastársaival. Olaf szívroham következtében, nyolcvanhét évesen hunyt el 1991. január 17-én. A népszerű király szerepét fia, V. Harald viszi tovább, de uralkodásának kezdeti szakaszában cseppet sem olyan közkedvelt, mint amilyen elődje volt. A szívügyekben karakán Harald legelőször azzal írja be magát az emberek szívébe, hogy apja határozott ellenérzései ellenére kitart polgári szerelme, Sonja Haraldsen, egy textilgyáros leánya mellett. A kilenc évig titokban tartott románc átkerül a politikai terepasztalára: Harald kerek perec kijelenti apjának, hogy akkor, ha nem veheti feleségül szerelmét, lemond trónigényéről. Ekkor még életben van az 1990-ben elvetett száli frank törvény, mellesleg Ólainak csak egyeden fiúgyermeke van, tehát egy felelődén döntés a norvég ben a német csapatok lerohanták hazáját, ekkor az édesanyja, Márta hercegnő vele és két leánytestvérével együtt előbb hazájába, Svédországba, majd Roosevelt amerikai elnök meghívására az Egyesült Államokba menekült. Az akkoriban királyi hercegi rangban lévő Harald ezért kezdte tanulmányait Washingtonban. Öt év elteltével visszatértek Norvégiába, ahol az oslói gimnázium padját koptatta. Fia, Haakon, a későbbi koronaherceg szigorú neveltetésben és állami oktatásban részesült, mellesleg reggelente a szülei kísérték a smestad állami iskolába. (Mintegy 40 évvel később Szonja, a jelenlegi királyné volt az, aki két unokáját elkísérte első általános iskolai napjukra.) Később a haditengerészetnél sorhajóhadnagyként szolgált, s ez idő alatt a Bergenben található Norvég Tengerészeti Akadémián tiszti képesítést, ezután a Berkeleyben található Kaliforniai Egyetemen politikatudományokból alapszakos, majd a londoni London School of Economiesban nemzetközi kereskedelemre és Af-A trónörökös családja idén nyáron is a Kristiansand közeiében levő vidéki rezidenciáján töltött néhány hetet Másfél hónapja folytatja tanulmányait egy állami fenntartású intézményben Ingrid Alexandra norvég hercegnő, a trónörökösi pár tizenöt éves leánya. A norvégok leendő királynője abba az oslói Uranienborg középiskolában kezdte meg az utolsó „köztes” tanévét, amely nem több mint hárompercnyi sétára - mindössze 530 méterre - található a királyi udvartól. (Norvégiában az általános iskola hét évig tart, az ezt követő vizsgán szerzett érdemjegyek alapján három évre általános iskola és gimnázium közötti iskolába kerülnek a gyermekek. Az ottani vizsgát követően gimnáziumban vagy szakközépiskolában tanulhatnak tovább.) A hírt, mely szerint állami oktatásban folytatja tanulmányait, először májusban közölte a palota, majd megtoldották azzal, hogy részben azért esett erre az intézményre a választás, mert itt volt üresedés. Haakon herceg és Mette-Marit hercegné idősebb gyermeke az Asker városban található Janslokka Általános Iskolában kezdte meg a tanulmányait, akárcsak később testvére, Sverre Magnus herceg. Ám 2014-ben a pár - különösebb magyarázat nélkül - úgy döntött, kiveszi őket az állami iskolából: a leendő trónörököst a bekkestuai Oslói Nemzetközi Iskolába, öcscsét a Montessori-magániskolába íratták. Ingrid Alexandra hercegnő iskolájában angol nyelven folyt az oktatás, az éves tandíj összege pedig 200 ezer koronára rúgott. A hercegi pár akkor hiába hangoztatta, hogy szülőként a gyermekeik számára leghasznosabb döntést kell hozniuk, az elsőszülöttnek pedig folyékonyan kell beszélnie angolul, több közéleti személyiség és politikus bírálta az intézkedést. Hétköznapi nevelés Az 1905 óta hatalmon lévő norvég uralkodócsalád a máig regnáló dán királyi házból, a Glücksburg dinasztiából vált ki. Első uralkodója, VII. Haakon még törte a nyelvet, de könnyen elérte, hogy a nép kedvencévé váljon, utódai - V. Olaf és V. Harald király, Haakon trónörökös, Ingrid Alexandra hercegnő - szintén rendkívül népszerűek lettek. Nem véletlenül, hiszen az elmúlt évtizedeket sokáig titokban tartott szerelmi románcok, emberközeli gesztusok, hétköznapi nevelés tette emlékezetessé. tikára specializálódva mesterszakos diplomát szerzett. A választott király Mindez azonban csupán néhány üde színfolt annak a dinasztiának a történetében, amelyet a legközvedenebbnek tartanak a világon. Hogy miért érdemelték ki ezt a jelzőt, kiválóan szemlélteti az 1905-ös dinasztialapítás óta eltelt alig 115 év. Norvégia hiába a világ egyik legrégebbi állama, amelyet Széphajú Harald a 9. században alapított, a 20. század hajnaláig előbb a dánokhoz, aztán a svédekhez fűzte perszonálunió. Számtalan terület- és királycsere után a 19. század végére alakult ki egy olyan erős nemzeti mozgalom, amely egyre inkább a svéd monarchiával szemben pozícionálta magát. Méghozzá meglehetősen eredményesen, mert 1905. június 6-án a norvég storting, a parlament felbontotta a svédekkel az uniót, majd felkérte a közös uralkodót, II. Oszkárt, hogy saját királyi házából jelölje ki utódját. A király nem tett eleget a kérésnek, ezért a Svédországban — jelenleg XVI. Károly Gusztáv regnálásával - máig hatalmon lévő Bernadotte-ház helyett VIII. Frigyes dán király legkisebb fiára esett a választásuk. A dánoknál napjainkban II. Margit királynő által vezetett Glücksburg família hercege azonban csak azután foglalta el a norvég trónt, hogy előbb népszavazást íratott ki az államformáról. A november 13-i voksolás elsöprő győzelmet hozott a monarchistáknak: a mintegy félmillió választópolgár 78,9 százaléka a királyság intézményében szeretett volna élni. Károly 1387 óta az első fuggeden norvég király lett. A történelmi teher alatt úgy döntött, hogy uralkodók közül kilencedikként viselve a nevet, az utolsó két névrokonát svéd nemzetisége miatt „kitörölve” a történelmi emlékezetből, VII. 79 Harald legelőször azzal úja be magát az emberek szívébe, h°gy apja ellenérzései ellenére kitart polgári szerelme, Sonja Haraldsen mellett. Haakonként lép trónra. Kétéves fiának, Alexandernek a keresztnevét a középkori norvég hősök nevére, Olafra cserélte. A koronázásra a norvég királyok egykori koronázó városában, a Trondheimben álló katedrálisban került sor, ahol Christian Michelsen, a hajógyárosból miniszterelnökké lett politikus helyezte a királyi fejre Szent Olaf koronáját. Innentől igazi hollywoodi sikertörténet Haakon király és elsőfokú unokatestvéri hitvese, az angol király lányából norvég uralAnnak apropóján, hogy Ingrid Alexandra hercegnő most „visszatért” az állami oktatási rendszerbe, nem árt rögzíteni, hogy nem a Glücksburg-ház üdvöskéje az első, aki nem magántanulóként járja végig a szamárlétrát. A jelenlegi uralkodó, V. Harald volt az első koronás fő az országban, aki állami iskolában kezdett tanulni. Hároméves volt, amikor 1940-Lenge nyári ruhában, nevetgélve, egymáshoz bújva - vidám nyaralás [12 URALKODOHAZAK PRESSZÓ ■ 2019. SZEPTEMBER 28. www.ujszo.com
