Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-25 / 223. szám

10| CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD 2019. szeptember 25. | www.ujszo.com Gyémántosok találkozója 1959-ben az osztály létszáma 39 volt. Azóta 16-an végleg eltávoztak, de a többiek minden év szeptemberében találkoznak, sokszor egymást segítve, hogy ismét diákokká váljanak pár órára. PUNASZERPAHEIY Volt egy elit A osztály, ők pedig a B-sek voltak, akik mindig gondot okoztak. Ebbe az osztályba jártak a „rosszak”, az iparosok, földbirtoko­sok, egykori kulákok gyerekei. „Amikor Hartmann Józsi bácsi osz­tályfőnök összevont szemöldökkel, homlokát ráncolva lépett be az osz­tályba, azonnal tudtuk, hogy már megint baj van. Egyszer ő maga me­sélte, hogy reggelente az iskola felé menet gyakran azon gondolkodott, aznap vajon melyik kolléga fog pa­naszkodni a B osztályra, mert abban, hogy valaki panaszkodni fog, telje­sen biztos volt” - kezdte a visszaem­lékezések sorát Szinger Katalin. Az ideológiai párttitkár hatalma 1959. május 9-én érettségiztek Du­­naszerdahelyen, a mai Vámbéry Ár­min, akkor 11 éves magyar tannyelvű gimnáziumban. Mármint azok, aki­ket engedtek. Az írásbeli érettségin mindenki részt vett, a délutáni szó­belihez már szelektáltak. „Felsora­koztattak bennünket az iskola folyo­sóján, az akkori járási párttitkár pedig végigsétált előttünk és kiválasztotta azokat, akik nem szóbélizhettek. A kémiai szaktanteremben ülésezett az érettségiztető bizottság, amelynek ez a bizonyos párttitkár is tagja volt. Mi a mellette levő fizikaszertárban kezd­tük el ünnepelni a sikeres írásbelit, de aztán inkább hallgatóztunk. Tisztán hallottuk, ahogy a párttitkár név sze­rint felsorolja azokat, akik nem szó­­belizhetnek. Hiábavaló volt a taná­raink érvelése” - emlékeznek vissza az egykori diákok. A gyűlölt ideoló­giai csősz ellenére végül mindenki előbb vagy utóbb leérettségizett, bár nem mindenkinek sikerült úgy a to­vábbtanulás, ahogyan elképzelte. Szeretett és rettegett tanárok Legnagyobb szeretettel a matema­tikát tanító Kropicz Lenkére, Lincsi­­re emlékeztek a találkozón. A tanító­képző elvégzése után ez volt az első osztálya, amelyet az érettségiig ve­zetett el. Nem sokkal volt idősebb di­ákjainál, egy húron pendültek, és próbálta minden csínytevésüket elsi­mítani. Az ötvenéves találkozón, annyi év után is mindenkit megis­mert, név szerint üdvözölt. A mostani találkozóra megromlott egészségi ál­lapota miatt nem tudott eljönni. „Az Ők voltak a B-sek, akik mindig gondot okoztak (A szerző felvételei) osztályfőnök Hartmann József fizikát tanított. Nagyon jó emberismerő volt. Tudta, hogy a fizika és a lányok utol­jára Marie Curie idejében volt sikeres kombináció, ezért minket, lányokat soha nem feleltetett. Látatlanban megkaptuk a kettest, és mindenki elégedett volt” - emlékezik vissza Kovács Zsuzsanna. Balogh Zoltán kémiatanártól viszont nagyon féltek. A szigorú, gyors gondolkodású, tem­peramentumos tanár gyors döntése­ket is hozott. „Nem tudtuk a választ, máris zúgott az ötös. Tegnap már megint kint sétáltál, nem tanultál! - ennyi volt a tömör érvelés” - meséli Szinger Katalin. Nem lehet elfelejte­ni Barta tanár tollbamondásait sem. A magyartanár előszeretettel használt különleges szópárosításokat, mint , jazz-zenekar karmestere düledezve mezőn jár”, amelyekre sokan máig emlékeznek. Szpartakiád, sítanfolyam 1958-ban mindannyian részt vet­tek a szpartakiádgyakorlatok betanu­lásában. A prágai országos bemuta­tóra hónapokon át készültek Tarcsi Júlia tomatanámővel, külön a lá­nyok, külön a fiúk, az akkori idők tor­naegyenruhájában: fehér póló és a lá­nyok kék tomanadrágban, a fiúk pe­dig a piros „glottgatyában”. A leg­jobbak azonban mégiscsak a sítanfo­lyamok voltak, hiszen ott alakultak ki az első szerelmek, amelyekről akkor sokszor úgy gondolták, egy életre szólnak. Egyéni történetek Holzner Mihály volt az egyik leg­nagyobb csínytevő, és a legtehetsé­gesebb diák. O volt az, aki nem szo­kott készülni, de óra előtt elolvasott egy mondatot az anyagból és ebből feleléskor akár tizenötöt is kreált. Svédországon át egészen Amerikáig vándorolt, hogy valóra válthassa ál­mát az orvosi egyetemről. Szabó Zol­tán volt egyike azoknak, akik nem érettségizhettek le, csak azért, mert a dédszülei földbirtokosok voltak. Volt azonban egy osztálytársa, Szabó András, és az ő érettségi bizonyítvá­nyával jutottak be mind a ketten az elektrotechnikai szakosító iskolába, egymásnak adva át észrevétlenül az érettségi bizonyítványt. A felvételiz­­tetők csak a vezetéknévre figyeltek, azt, hogy a keresztnevek különbö­zők, nem vették észre. Elektromér­nök és sok tanár került ki ebből az érettségiző osztályból, mindenki megtalálta a helyét az életben. Minden évben találkozó A 45. találkozón úgy döntöttek, ez­után nem ötévenként, hanem minden évben találkoznak. „Nagyon jó dön­tés volt ez, így legalább nem vesszük észre egymáson, hogyan öregszünk” - kacsint Gálfíy Irén. Mindenkinek fontos és mindenki szívesen jön. A tavalyi találkozóra volt olyan, aki le­késte a vonatot Pozsonyból és bár egy órán belül indult a másik, inkább ta­xival jött, nehogy lemaradjon vala­miről. Mint minden évben, ez alka­lommal is pár perces néma csenddel adóztak azok emlékének, akik már nem tudtak eljönni, de az elbeszélé­sekben ők is tovább élnek. Gyémánt oklevelek Valkai Anett, a.Vámbéry Ármin gimnázium igazgatónője személye­sen adta át mindenkinek a gyémánt oklevelet. „Aranyból, azaz 50 éves találkozók alkalmából átadott okle­velekből sok van, az ilyen gyémántot viszont szűkösebben méljük, ezért is nagy öröm számomra, hogy egy ilyen találkozó részese lehetek. A köszön­tőket hallgatva, az volt az érzésem, a gimnázium semmit sem változott, ugyanúgy intelligens, okos, csínyte­vő diákjaink vannak, akik a hatvan évvel ezelőtt érettségizők unokái, dédunokái is lehetnek” - zárta beszé­dét az igazgatónő. (sk) Magyar településeken is folyt a World Cleanup Day Feltűnően sok szemetet találtak az utak mentén (A szerző felvétele) AJÁNLÓ Szeptember 26. (csütörtök) Királyrév-18.00: Viszkis fe­héren feketén - beszélgetés Ambrus Attilával. R. Kárpáti Péter exkluzív talkshow-ja, könyv- és kerámiabemutató a kultúrházban. A belépődíj tetszőleges, a bevételt a király­­révi fútballpálya-lelátó tető­­szerkezetének újjáépítésére fordítják. Szeptember 27. (péntek) Pozsony-10.45: a 12. Harmos Károly Képzőművészeti Pályá­zat és Kiállítás eredményhirde­tése és kiállításmegnyitó a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában. Szeptember 28. (szombat) Egy házgelle - játékvásár a kul­túrházban. 8.30-tól 10.00-ig gyűjtés, 10.30-tól 14.30-ig vá­sárlás a kultúrházban. Szeptember 29. (vasárnap) Királyrév-15:30: Királyrév-Pered bajnoki labdarúgó-mérkőzés. A peredi gyerekeket, családokat 15 órára várják a peredi sportpályára a szervezők, ahonnan kerékpáron mennek a királyrévi sportpályá­ra. A foci mellett családi és gyermekprogramokon vehetnek részt az érdeklődők. MAROSI BIANKA Világméretű szemétgyűjtést szerveztek a múlt szombaton a béke nemzetközi napján. A World Cleanup Day mozga­lomba bekapcsolódó szlová­kiai városokat a Human Health Institute szervezet fogta össze. [ÜM A World Cleanup Day világméretű megmozdulás volt, melybe több mint 150 nemzet kapcsolódott be Új- Zélandtól Hawaii-ig, 36 órán keresz­tül gyűjtötték a szemetet az önkénte­sek. A Human Health Institute szer­vezet vezetője, Jung Erika lapunknak elmondta, Pozsony, Szenice, Tren­­csén, Komárom, Dunaszerdahely, Dunaradvány, Dunamocs és Galánta kapcsolódott be Szlovákiában a hulladékgyűjtésbe. A szervezet a Plogging World és a River Cleanup nemzetközi szervezetekkel együtt­működve szervezte a takarítást. Van­nak további szervezetek Szlovákiá­ban, melyek nem a Human Health Institute-on keresztül csatlakoztak a rendezvényhez., ,Az akció lényege a takarításon túl, hogy rámutassunk, milyen sok a szemét körülöttünk, és hogy nem oda való. A probléma min­denkit érint, hiszen csak egy Földünk van” - fogalmazott Jung Erika. El­mondta, hogy Pozsonyban a szlová­kiai szépségkirálynők is beálltak sze­metet gyűjteni, hiszen bárki csatla­kozhat ezekhez a mozgalmakhoz, nem kell ahhoz szervezethez tartozni, és nem csak a megadott napon lehet szemetet gyűjteni. Pozsonyligetfalu­­ban például másnap, vasárnap is folytatták a munkát, mert szombaton nem tudtak mindent összegyűjteni. Idén először külön gyűjtötték az el­dobott cigarettacsikkeket. Megdöb­benve tapasztalták, milyen hatalmas mennyiségben található mindenhol a környezetünkben ez a hulladék, melynek a lebomlási ideje 10-12 év. Jung Erika kiemelte, feltűnően sok szemetet találtak az utak mentén, a legnagyobb számban az üdítő- és energiaitalos dobozok és a gyorsét­termek csomagolóanyagai voltak, vagyis az a fajta hulladék, amit az em­berek menet közben az autóból ki­dobálnak. A világméretű rendez­vényhez Galánta második alkalom­mal csatlakozott, de szerveztek már hulladékgyűjtést a városban önkén­tesek, akiket Tomás Mrva szólított meg. Korábban a Föld Napja alkal­mából áprilisban szervezett Plogging World nemzetközi hulladék­­gyűjtésben is részt vettek, előtte ta­valy nyáron szerveztek takarítást Ga­lánta utcáin. Tomás Mrva úgy fogal­mazott, természetes volt, hogy most is bekapcsolódnak a futással egybekö­tött szemétszedésbe. A „plogging” szó ugyanis az angol ,jogging”, vagyis fiitás és a svéd „plocka upp” - felemel kifejezésekből jött létre. „Csapatunk baráti társaság, nincs mögöttünk szervezet. A résztvevők úgy csatlakoztak, hogy a közösségi hálón keresztül értesültek a mozga­lomról” - mondta Tomás Mrva. Hoz­zátette, a szombati akciót Peter Paska, Galánta polgármestere is támogatta, aki zsákokat, kesztyűket vitt a részt­vevőknek, és megszervezte, hogy el­hordják az összegyűjtött hulladékot. A 4 felnőttből és 2 gyerekből álló ön­kéntesek csapata a Puskin utcában ta­karított, ahol leginkább eldobott műanyag palackokat, üvegeket és élelmiszer-csomagoló anyagokat ta­láltak, összesen 7 zsákkal. A továb­biakban is szívesen csatlakoznak ha­sonló rendezvényekhez, egyelőre hasonló formában, de Tomás Mrva nem zárta ki, hogy a jövőben társu­lásként tevékenykedjenek, illetve más galántai szervezetekkel alakít­sanak ki együttműködést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom