Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-04 / 205. szám
6 KÜLFÖLD 2019. szeptember4. | www.ujszo.com RÖVIDEN Még mindig nincs spanyol kormány Madrid. Ismét elutasította a közös koalíciós kormány létrehozását, viszont programalapú kormányzati együttműködésre kérte az Unidas Podemos (Együtt képesek vagyunk) radikális baloldali formációt Pedro Sánchez szocialista spanyol ügyvezető miniszterelnök. „Ma nincsenek meg a feltételei annak, hogy kormányzati partnerekké váljunk, de ennek nem kell ellenféllé tennie bennünket” - fogalmazott. Sánchez ismertette a 370 pontból álló kormányzati programtervét, amelyben a lakbérek emelkedésének megfékezése, az ingyenes bölcsődei ellátás kiterjesztése és a nyugdíjak inflációalapú emelése is szerepel. (MTI) Nem lesz mentelmi jog Ukrajnában Kijev. A kijevi törvényhozás megszavazta a parlamenti képviselők mentelmi jogának eltörlését tartalmazó alkotmánymódosítást. Az indítvány elfogadásához minősített többségre, azaz a 450 tagú parlamentben legalább 300 képviselő szavazatára volt szükség, ezért aVolodimirZelenszkij elnök mögött álló, egyedül kormányzó Nép Szolgája (Szluha Narodu) párt a 252 képviselőjével önmagában nem tudta volna keresztülvinni a törvényhozáson. Csak a Moszkva-barát politikusok szavaztak nemmel. (MTI) Kizárnák a volt török kormányfőt Ankara. A Törökországban kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ki akarja zárni soraiból Ahmet Davutoglu volt miniszterelnököt, további három képviselőtársával együtt - közölte egy vezető tisztségviselő, miközben hetek óta tartja magát a szóbeszéd, hogy az AKP néhány tagja szakít a párttal és új mozgalmat alapít. Davutoglu - akit, miután 2016-ban összeveszett Recep Tayyip Erdogan elnökkel, Binali Yildirim váltott a miniszterelnöki poszton - korábban élesen bírálta a kormánypárt politikáját, a gazdaság irányítását és Erdogant magát is. (MTI) Teherán fokozza az urándúsítást Teherán. Irán e héten képes lesz 20%-ra dúsított uránt előállítani - közölte kedden az iráni Atomenergia-ügynökség szóvivője, Behrúz Kamalvandi. A 20%-ra dúsított uránt fontos köztes lépésnek tekintik a 90%-os tisztaságú, atombomba előállítására alkalmas hasadóanyag felé. Haszan Róháni iráni elnök közölte: Irán csütörtökön jelenti be az atomalkuban vállalt kötelezettségei 3. csökkentését, ha addigra az unióval folytatott tárgyalások nem vezetnek eredményre. Tavaly májusban Donald Trump amerikai elnök felmondta az Irán és 6 nagyhatalom között megkötött atomalkut, és újból elrendelte az Irán elleni szankciókat. (MTI) Johnson pártja kisebbségben A brexit miatt a végén előrehozott parlamenti választás jöhet az Egyesült Királyságban ÖSSZEFOGLALÓ London Boris Johnson brit kormányfő kijelentette, semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál Nagy-Britannia október 31-én esedékes kilépésének újbóli elhalasztását. Tegnap ült össze először a nyári szünet után a londoni alsóház, az ellenzék fő ereje, a Munkáspárt máris összeállított egy törvénytervezetet az egyezség nélküli brexit megakadályozására. Philip Lee konzervatív képviselő átállt a Liberális Demokratákhoz, mert nem ért egyet Boris Johnson irányvonalával a brexit ügyében, ez pedig azt jelenti, hogy Boris Johnsonnak már nincs meg a többsége a képviselőházban. Lee szerint a kormány „példátlan módon törekszik egy káros brexitre”. Az ellenzéki Munkáspárt összeállított egy törvénytervezetet a megállapodás nélküli brexit megakadályozására. A tervezetben, amelyet a Labour azonnal beterjeszt, szerepel, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá bármiféle új brexitmegállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31 -ig. Boris Johnson leszögezte: semmilyen körülmények közepette nem fogja a brexit elhalasztására kérni az EU-t, Nagy-Britannia október 31-én mindenképpen kilép az unióból. Hozzátette: kormánya semmiféle olyan kísérletet nem fog eltűrni, amelynek célja a kilépésről döntő népszavazás eredményének semmissé tétele. Johnson bízik abban, hogy London képes lesz elérni az Európai Uniónál egy új kilépési megállapodást az októberben esedékes uniós csúcstalálkozóig. A brit miniszterelnök kijelentette, nem akar előrehozott választást kiírni, azt kívánja, hogy a brexit folyamatát választás nélkül lehessen végigvinni. A BBC szerint azonban Johnson kormánya ennek ellenére aktívan mérlegeli a választás kiírását, mindenekelőtt abban az esetben, ha a megállapodás nélküli brexitet ellenző képviselőknek a héten sikerül a kormány szándékaival ellentétes törvényalkotási folyamatot elindítaniuk a rendezetlen kilépés tilalmára. A brit parlamenti törvény értelmében a következő választás 2022- ben lenne esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához a 650 fos alsóház kétharmados többségének támogatására lenne szükség. A Munkáspárt vezetője, Jeremy Cor-Johnson a Downing Street-i hivatala előtt és egy brexitellenes tüntető (TASR/AP) byn is előrehozott választást követelt, annak megakadályozására, hogy Johnson kormánya rendezetlen módon, megállapodás nélkül léptesse ki Nagy-Britanniát az Európai Unióból. Corbyn egyenes utalást tett arra, hogy választás esetén a Munkáspárt programjában szerepelne egy újabb népszavazás kiírása, és e referendum választási lehetőségei között lenne az is, hogy Nagy-Britannia maradjon az EU tagja. A brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazáson a résztvevők 51,89%-os többsége a kilépésre voksolt. A kemény brexit egyre valószínűbb, ennek hatására a brit font árfolyama tegnap 34 éves mélypontjára zuhant az amerikai dollárral szemben. 2018-ban az Egyesült Királyság összesen 16,4 milliárd eurót fizetett be minden csatornán keresztül az EU közös kasszájába (ebből a brit költségvetési hozzájárulás 13,4 milliárd volt, a többi illetékekből), míg az EU- ból minden ágon 6,6 milliárd eurót kapott. A teljes nettó brit hozzájárulás tehát tavaly 9,8 milliárd euró volt. Vagyis ha október végén bekövetkezik a brexit, akkor egy 7-10 milliárd eurós méretű lyukat kellene befoltozni a jövő évi uniós költségvetésben, ezt a csökkenő támogatások formájában Szlovákia is megérzi. (MTI, Portf) Szavaztak a párttagok az olasz kormánykoalícióról Tegnap online szavazást tartott az olasz Öt Csillag Mozgalom (M5S) arról, hogy koalícióra lépjenek-e a baloldali pártokkal. A párt internetes felületének, az ún. Rousseauoldalnak nagyjából százezer regisztrált felhasználója van, elvben ők szavazhattak tegnap estig a kérdésről. Róma. Az Öt Csillag Mozgalom a múlt héten jutott megállapodásra azokkal a baloldali pártokkal, amiket két hete még maffiózók gyülekezetének nevezett. A váratlan alkuval elkerülhetővé vált az előrehozott választás, amitakisebbikkoalícióspárt, a szélsőjobbos Liga vezére, a belügyminiszter Matteo Salvini próbált kiprovokálni azzal, hogy felmondta a koalíciót. Miután a nagyobbik kormánypárt döntése némi felháborodást okozott a hívei körében, a párt vezetői online szavazást hirdettek. A párt internetes felületén a következő kérdésre kell választ adniuk: „Egyetért-e, hogy az M5S a Demokrata Párttal (PD) alkosson kormányt, Giuseppe Conte vezetésével?”. Az Öt Csillag eddig minden jelentős kérdésben kikérte szavazóbázisának internetes véleményét: tavaly májusban a Ligával alkotott kormány megszületése előtt is ezt tette. Giuseppe Conte, a párt miniszterelnöke és a leendő kormány vezetője beszédet intézett a Rousseau regisztrált felhasználóihoz. „Megértem az aggályaikat. De emlékeztetni szeretném önöket rá, hogy az Öt Csillag már a tavalyi választás előtt jelezte, hogy bármilyen politikai erővel hajlandó összefogni, amelyik kész megvalósítani az Öt Csillag programját” — mondta. A párt parlamenti frakcióvezetője, Stefano Patuanelli szerint ha a Rousseau felhasználói leszavazzák a koalíciót, akkor Conte kénytelen lesz arról tájékoztatni Sergio Mattarella államfőt, hogy nem képes kormányt alakítani. Ez esetben előrehozott választás jöhet. Ha az M5S szavazói támogatják a koalíciókötést, akkor Conte ma találkozik Sergio Mattarella államfővel, akinek megerősíti, hogy elfogadja a miniszterelnöki megbízatást, egyben bemutatja kormánya minisztereinek névsorát is. (MTI, ú) Az USA lassan kivonná katonáit Afganisztánból Újabb brutális, külföldiek ellen irányuló merénylet volt Kabulban (tasr/ap) Zalmay Khalilzad, az USA afgán és pakisztáni ügyekkel foglalkozó különmegbízottja ismertette az amerikai-tálib megállapodás tervezetének részleteit az afgán vezetőkkel. Ezzel egyidőben erőteljes merénylet rázta meg Kabult. Kabul. Khalilzad amerikai különmegbízott bejelentette, hogy karnyújtásnyira került az egyezség megkötéséhez az amerikai delegáció és az afganisztáni tálib küldöttség Katarban, ami megnyithatja az utat a béke megteremtése és az Egyesült Államok leghosszabban-csaknem 18 éve - tartó háborújának lezárása előtt Afganisztánban. Tekintve az amerikai-tálib tárgyalások kényes voltát és a kabuli vezetés eddigi mellőzését a megbeszéléseken, egyelőre nem világos, Asraf Gáni elnök és kormányának tagjai ténylegesen betekintést nyerhettek-e a dokumentumba. Khalilzad közölte, hogy öt afganisztáni bázisról vonulna ki az amerikai hadsereg, amennyiben a radikális iszlamista tálibok tartják magukat a megállapodástervezethez. Hangsúlyozta, hogy lényegében sikerült egyezségre jutniuk a tálibokkal, de Donald Trump amerikai elnöknek is jóvá kell még hagynia az alkut, mert az addig még nem tekinthető véglegesnek. „Egyezségre jutottunk abban, hogy amennyiben a megállapodásban rögzített feltételek teljesülnek, úgy 135 napon belül kivonulunk 5 támaszpontról, ahol jelenleg erőink állomásoznak” - mondta Khalilzad. Az első fázisban ötezer amerikai katona hagyná el az országot. Jelenleg az USA 13-14 ezer fos kontingenst állomásoztál a dél-ázsiai országban. Trump a Fox News hírtelevíziónak a napokban elmondta: 8600 fősre zsugorítaná az amerikai katonai jelenlétet Afganisztánban. Emelkedett a kabuli pokolgépes merénylet áldozatainak száma: 21- en vesztették életüket és 119-en sebesültek meg a támadásban. A halálos áldozatok között van az öt elkövető is, velük a biztonsági erők végeztek - közölte Naszrat Rahimi afgán belügyi szóvivő. A terrortámadás célpontja a szigorúan őrzött Green Village nevű városrész volt, ahol nemzetközi, illetve segélyszervezetek képviseletei mellett külföldieknek fenntartott vendégházak vannak. A térséget hatalmas robbanás rázta meg, amelyet több kilométerrel távolabb is hallottak. Az afgán rendőrség legalább 400 külföldit menekített ki a helyszínről és helyezett biztonságba. (MTI)
